Szlovéniában megelégelték, hogy az onnan származó amerikai first lady okán félreismerik az országot. Attól tartanak, hogy Donald Trump második ciklusában újra olyan értékelések jelennek meg, amelyek egzotikusként jellemzik, ugyanakkor alábecsülik teljesítményét és mutatóit.
Egy kommunista országból származó vidéki lány lett több mint egy évszázad elteltével az első, külföldi születésű amerikai first lady – nagyjából ezt a sablont ismételgette a külföldi média Donald Trump első elnökválasztási győzelme után, még 2016-ban.
Diadalát a szlovéniai Sevnicában is önfeledten ünnepelték, hisz ott jött világra az elnök felesége. „Melanija a fiatal lányok példaképe, mert megmutatta, mit lehet elérni” – kérkedett a polgármester, aki a mai napig betölti a tisztséget.
A szlovénok téves jellemzése és az ország félreértelmezése azonban feldühített bennünket
– nyilatkozott most, több mint nyolc év után ugyanaz a polgármester, Srečko Ocvirk a Politicónak. Főleg azt kifogásolja, hogy Szlovénia fejlettségi szintjét nem mutatták be tényszerűen.
Még élénken emlékszik arra az időszakra, amikor a világ minden tájáról érkező televíziós stábok és riporterek szállták meg a Ljubljanától durván 80 kilométerre keletre, a Száva partján fekvő kisvárost abban a reményben, hogy buja történeteket tárnak fel a szépséges, Melanija Knavs néven anyakönyvezett modell gyermekkoráról.
Miután a nyomozásuk nem sok sikerrel járt, a megszokott narratívát választották: a rongyos kelet-európai országból érkező nő szinte példa nélküli felemelkedéséről tudósítottak.
Ezt a hozzáállást már Melania Trump is megkérdőjelezte nemrég megjelent önéletrajzában. Szlovénia ugyan a jugoszláv szocialista szövetség tagállama volt, az ottani életminőség, az egyén jogai és egészében a Nyugat iránti viszonyulása össze nem hasonlítható a Szovjetunióban uralkodó körülményekkel.
Szlovénia már a 20. század előtt ipari és kulturális fejlődésével tűnt ki a térségben. A ma még ötezer lelket sem számláló kisvárosban, Sevnicában is nagyjából a 19. század végén kezdődött az iparosodás a textil- és lábbeligyártásban.
Donald Trump második beiktatása után már nem sokkolják a közvéleményt azzal, hogy felesége töri az angolt. „A tudósítások sokkal kiegyensúlyozottabbak” – jegyezte meg Ocvirk, aki szerint az újságírók végre felismerték Szlovénia értékeit. A korábbi düh ellenére „Sevnica lakosai örülnek” a first lady visszatérésének a Fehér Házba.
A „Melania-effektus” foglalkoztatta Jurij Gruden szlovén filmrendezőt is, aki elismeri, hogy külföldi kollégái rábeszélésére készített dokumentumfilmet a Fehér Házba bekerült honfitársáról.
A forgatás során végletes élményei voltak: minden támogatást megkapott a „Trump-ökoszisztémában”, mások viszont elítélték munkáját.
A polarizáció iszonyúan erős
– magyarázta a filmes.
Gruden és Ocvirk nem győzik hangoztatni, hogy a Melania Trump iránti érdeklődésük nem azonos férje politikájának támogatásával, ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy hazájában egyesek neheztelnek a first ladyre.
Néhányan nem igazán kedvelik, mert alig tanúsít érdeklődést Szlovénia iránt
– mondta Gruden, aki arra is emlékeztetett, hogy Melani(j)a évek óta nem járt otthon, ami „atipikus” szlovénné tette.
Ugyanakkor a first lady és fia, Barron egyaránt beszélnek szlovénul, sőt uniós állampolgársággal is rendelkeznek. Az Egyesült Államok elnöke feleségének soha korábban nem volt uniós állampolgársága. Melanija Knavs/Melania Trump ügyvédje egyébként Nataša Pirc Musar volt, aki ma szlovén államfő.
Jurij Gruden örül Trumpék visszatérésének.
Lehet, hogy az Egyesült Államokban élőknek nem lesz könnyű, de számunkra itt, a pálya szélén állóknak szórakoztató
– mondta a rendező.
(Borítókép: Donald Trump és Melania Trump 2025. január 20-án. Fotó: Carlos Barria / Reuters)