Egy 2014-ben disszidált volt észak-koreai katona tálalt ki arról, hogy milyen az élet Kim Dzsongun országának hadseregében. Vécépapír és golyó szinte egyáltalán nincs, de az alsóneműk is közös használatúak. A kiképzések is sajátosan zajlottak, mivel felszerelés nem igazán volt hozzájuk.
Az állandó propaganda, valamint a lőszerhez – vagy akár a vécépapírhoz – való korlátozott hozzáférés volt a rideg valóság az észak-koreai hadseregben – mondta a Business Insidernek egy volt katona.
Az Észak-Koreában született Hyunseung Lee 2014-ben disszidált családjával együtt. A hadseregben töltött évei alatt a 11. hadtest – vagy Vihar Hadtest – katonáit képezte ki, azt az elit egységet, amelyről most azt feltételezik, hogy Oroszország oldalán harcol az Ukrajna elleni háborúban.
A férfi ma a Global Peace Foundation tanácsadójaként dolgozik Washingtonban. Egy novemberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek írt nyílt levelében Lee ezeket a katonákat Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti „kegyetlen alku” áldozatainak nevezte. Felszólította Zelenszkijt, hogy pszichológiai taktikával vegye célba őket.
Lee első kézből szerzett ismereteket az észak-koreai hadseregről Kim Dzsongil, Kim Dzsongun 2011-ben elhunyt apja uralkodása alatt. Beszámolója ritka pillanatképet ad a „remetekirályságról”, valamint annak katonai műveleteiről – véli a portál.
Lee elmondta, hogy 2002 áprilisában csatlakozott az észak-koreai hadsereghez. A kiképzést követően első egysége a 4. hadtest felderítő tüzérségi zászlóalja volt. Ez egy olyan különleges alakulat, amelynek fő feladata az ellenséges bázisokba való behatolás és a koordinátáik továbbítása tüzérségi támadásokhoz.
Ez egy kimerítő élet volt, ahol nem voltak megfelelő tisztálkodási lehetőségek, az élelem szegényes volt, és maguknak kellett rögtönözniük a vécépapírt.
Az első napon a zoknimat használtam törlésre
– mondta Lee, hozzátéve, hogy később szórólapokat, könyveket vagy leveleket használtak erre a célra. Elmondása szerint az alsónemű is közös használatú volt. „Együtt mostuk ki őket, majd a rangidős tisztek véletlenszerűen osztogatták az alsóneműket” – mesélte.
Lee elmondta, hogy havonta 50 észak-koreai wont kapott fizetségként, ami körülbelül egy jégkrém árának felelt meg. A katonák így arra kényszerültek, hogy magánvállalkozással egészítsék ki a jövedelmüket, ami törvényellenes volt. „Alapvetően senki sem tudott megélni az észak-koreai fizetési rendszerből” – tette hozzá.
Mivel nem volt tapasztalata a külvilágról, Lee abban a tudatban volt, hogy az észak-koreai hadsereg képes lenne felvenni a harcot az Egyesült Államokkal, és le is győzné a világ egyik vezető katonai hatalmát. Eközben – mint utólag megtudta – az általuk használt felszerelés a második világháborúból való volt.
A kiképzést is masszívan korlátozták, mivel féltek, hogy összetörnék a felszereléseket, amelyeket nem lehetett pótolni. Amikor fegyveres kiképzésre került sor – az AK–47-es észak-koreai változatával –, nagyon kevés lövöldözésre került sor, mert a töltényeket „szigorúan ellenőrizték”.
Így a katonai szolgálatom első évében csak három golyót lőhettem ki
– mondta az egykori katona.
Lee elmondta, hogy hat hónapot töltött a Vihar Hadtest katonáinak kiképzésével, miután áthelyezték egy speciális taktikai egységhez, amely lövészetet, késdobálást és harcművészetet tanított.
Elmondása szerint a magas és jó testalkatú katonákból álló alakulat egy elit egység, amelyet idegen földön végzett műveletekre képeztek ki, nevezetesen légi bevetésekre, mesterlövészkedésre és könnyűgyalogsági munkára.
Októberben olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Észak-Korea a Vihar Hadtestet használja az Oroszországba küldött erőihez.
Lee úgy emlékezett vissza, hogy az alakulatnál töltött ideje alatt itt már több lőszerrel dolgozhattak, de „a rezsim nem tud üzemanyagot és repülőgépet biztosítani”, ami azt jelentette, hogy a légi csapatoknak egy makettről leugorva kellett gyakorolniuk.
Míg Észak-Korea és Oroszország régóta hasonló taktikákat és felszereléseket használ, amikor a fejlett taktikákról van szó, már teljesen más a helyzet.
Azt mondanám, hogy a kiképzésüknek nulla köze van a modern hadviseléshez
– mondta a rohamosztagról.
Tavaly egy ukrán tisztviselő azt mondta a Business Insidernek, hogy a Vihar Hadtest valószínűleg halálos dróntechnikákat tanul a harctéren. A szakértők korábban azt is elmondták, hogy a katonák – annak ellenére, hogy Észak-Koreában büszke státuszuk van – Oroszországban valószínűleg a ranglétra legalján helyezkednének el. Ezt a véleményt Lee is osztja.
Szerinte kommunikációs problémák is vannak, és az orosz katonák kihasználják az észak-koreai csapatokat. Ukrajna már korábban is azt állította, hogy a nyelvi akadályok halálos baráti tűzzel járó incidenseket okoztak.
Arra a kérdésre, hogy a Vihar Hadtest túl fogja-e élni az Oroszország mellett Ukrajna ellen folytatott harcot, Lee azt mondta: „Őszintén szólva nem tudom.” Abban azonban biztos, hogy minél hamarabb haza akarnak majd jutni. „Vissza akarnak menni, és életben akarnak maradni” – mondta Lee.