Auschwitz felszabadulásának évfordulója egyben a holokauszt emléknapja is. 2025. január 27-én történt nyolcvan éve, hogy az Első Ukrán Front felszabadította a lengyelországi haláltábor foglyait. Emiatt több ország vezetője, de mintegy ötven túlélő is részt vesz a helyben tartott megemlékezésen, ahol az oroszokat nem látják szívesen az ukrajnai háború miatt. Ugyanakkor aggasztó adat, hogy egy felmérés szerint a fiatal korosztály már szinte semmit sem tud a holokausztról.
Január 27. a holokauszt emléknapja, amelyen a világ vezetői, valamint túlélők vesznek részt az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának 80. évfordulóján. Többek között III. Károly brit uralkodó, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is a megemlékezők között lesz, melyet a haláltábor hírhedt kapuja előtt tartanak. Magyarországot a megemlékezésen Sulyok Tamás köztársasági elnök képviseli − írja a CNN.
Mintegy ötven túlélő is elutazott a helyszínre, bár az Auschwitzi Emlékhely és Múzeum közleménye hozzátette, hogy „teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy az egykori tábor helyén tartott megemlékezésen való részvétel fizikailag és érzelmileg mennyire megterhelő lehet számukra”.
Michael Bornstein, aki gyermekként hét hónapot töltött el Auschwitzban, azt mondta, hogy „nem lesz könnyű a visszatérés”. A megemlékezés egyik szimbólumaként egy tehervagont állítanak ki, amelyet közvetlenül a főkapu előtt helyeznek el. A vagonnal a haláltáborba deportált mintegy 420 ezer magyar zsidó emlékét őrzik.
Auschwitzban mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg a második világháború alatt, ahol zsidók mellett romákat és szovjet hadifoglyokat is megöltek. Az ENSZ 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává, a dátum Auschwitz felszabadulására utal, és hatmillió zsidó halálára emlékezik. A hétfői esemény a közös megemlékezés mellett a globális elmélkedésre is lehetőséget ad a helyi múzeum szerint.
A tábor kapuja mellett a világ vezetői nem tartanak beszédeket, a felszabadítást nyolcvan éve végrehajtó orosz csapatok részéről nem vesz részt senki az ukrajnai háború miatt, ahogy Vlagyimir Putyint sem látják szívesen − hívta fel a figyelmet a BBC.
Az esemény különös jelentőséget kap, ugyanis Európában erősödik az antiszemitizmus, amelyet felerősít a közel-keleti konfliktus. Emellett az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének júniusban közzétett felmérése szerint 2023 októbere óta nőtt az antiszemita incidensek száma, egyes zsidó közösségek szerint több mint 400 százalékos növekedésről számoltak be. A megkérdezettek 76 százaléka állította azt, hogy időnként elrejti zsidó identitását, míg 34 százalékuk azért kerüli a zsidó rendezvényeket, mert nem érzi magát biztonságban.
Az antiszemitizmus erősödésére Ferenc pápa is figyelmeztetett, aki vasárnapi beszédében úgy fogalmazott, hogy sohasem szabad elfelejteni vagy tagadni a zsidók kiirtásának borzalmait, valamint hangsúlyozta a diszkrimináció és a vallási üldöztetés elleni küzdelem fontosságát, melyet a Sky News idézett.
Nemzetközi felmérés készült az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, melyből kiderült, hogy a 18–29 év közötti korosztály nem tudott megnevezni egyetlen koncentrációs tábort sem. Ennek eredményét a holokauszt áldozatainak emléknapján tették közzé − írta a The Guardian.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy meg kell emlékezni a hatmillió áldozatról, aki a második világháború alatt halt meg, nem csak más földrészeken történt népirtásokról kell kijelenteni, hogy soha többé, amikor az antiszemitizmus mind a mai napig jelen van.
A kutatásból kiderült, hogy az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 26 százaléka nem tudta egyetlen haláltábor helyszínét sem, ez az arány a fiatalabb korosztály körében még rosszabb 33, az Egyesült Államokban pedig 48 százalék volt. Ez egyesek szerint összefüggésben lehet a holokauszttagadással, mely egyre gyakrabban jelenik meg a közösségi médiában, legmagasabb arányban Lengyelországon, Ausztriában és Magyarországon találkoztak ilyen anyagokkal.
Stuart Foster, a Holokauszt Oktatási Központjának igazgatója szerint ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a közösségi média félretájékoztatása miatt egyre többen tagadják a holokauszt tényét. Leggyakrabban az X-en és a Facebookon szerepelnek ilyen tartalmak, de a TikTokon is gyakran osztanak meg hasonló videókat.
A vizsgált nyolc országban ugyanakkor azt sem tudták, hogy mennyien estek áldozatul a holokausztnak, sokan úgy vélték, kétmillióan vagy annál kevesebben. Utóbbit Romániában, Magyarországon és Lengyelországban hitték legtöbben így, a megkérdezettek több mint egynegyede.
Sokkoló tény, hogy a 18–29 év közöttiek egy része még csak nem is hallott róla, a legrosszabb adatot Franciaország szolgáltatta 46 (!) százalékkal, de Romániában, Ausztriában és Németországban is tíz százalék feletti arány szerepelt. Ezért minden szakember kiemelte, hogy milyen fontos a holokauszt oktatása és megismertetése a fiatalokkal.
(Borítókép: Nemzetközi holokauszt-emléknap Lengyelországban 2025. január 27-én. Fotó: Aleksandra Szmigiel / Reuters)