Donald Trump amerikai elnök első hivatali napján több rendeletet is aláírt. Ezek közül az egyik arról szól, hogy a szövetségi államigazgatásban dolgozóknak azonnal vissza kell térniük a home office-ból a tradicionális, heti ötnapos jelenléti munkavégzéshez. De miért volt annyira halaszthatatlan az irodisták otthoni munkavégzésének beszüntetése, hogy azt a republikánus elnök már rögtön beiktatásának napján elrendelte? A látszólag jelentéktelen cselekedet egy olyan folyamat kezdete lehet, amely örökre megváltoztathatja az Egyesült Államokat.
Az Egyesült Államokban több mint kétmillió ember dolgozik a szövetségi kormánynak. Nagyobb részük személyesen, azonban a koronavírus-járvány óta mintegy 1,1 millió közalkalmazott részben vagy egészben otthonról végzi munkáját. A home office és a hibrid munkavégzés annyira hatékonynak bizonyult az államigazgatásban, hogy a gyakorlat a pandémia visszaszorulásával megmaradt. Sőt, az állami dolgozók egyes szakszervezetei – Amerikában több ilyen is van – különféle távmunka-lehetőségekben is megállapodtak a Biden-adminisztrációval annak érdekében, hogy az otthoni munkavégzés a járványos idők elmúltával is megmaradjon.
Most úgy tűnik, hogy a gyakorlat mégis véget ér. Donald Trump elnök hétfőn első intézkedései között megtiltotta az otthoni munkavégzést a szövetségi hivatalok dolgozóinak. A lépésről egyébként már decemberben beszélt, akkor azt mondta, hogy azokat a szövetségi dolgozókat, akik nem hajlandóak bemenni az irodába, el fogják bocsátani. Az elnök döntését üdvözölte több óriásvállalat is, köztük az Amazon kereskedelmi cég, a világ legnagyobb bankja, a JPMorgan és az AT&T nevű amerikai telekommunikációs vállalat.
Egyébként az említett cégek próbálják visszaterelgetni a dolgozókat az ötnapos jelenléti munkahéthez, azonban mint kiderült, ez nem olyan egyszerű. Sokan inkább felmondanak, mint hogy teljesen lemondjanak az otthoni munkavégzés lehetőségéről – Donald Trump pedig pontosan erre játszik.
A New York Times című lap által megszólaltatott amerikai munkaerő-szakértők szerint a munkáltatók úgy érzik, hogy az utóbbi években tapasztalt munkaerőhiány kezd átbillenni munkaerőtöbbletté. Vagyis kevesebb a betöltetlen állás, mint korábban, és ennek egyenes következménye, hogy a cégek egyre inkább válogathatnak az emberek között. Csakhogy a feleslegessé vált dolgozókat tömegesen elbocsátani egyrészt a munkaszerződésük miatt, másrészt a vállalati renomé megőrzése érdekében sem egyszerű.
A cégek azonban észrevették, hogy a munkavállalók visszahívása a home office-ból egyeseket felmondásra ösztönöz, ezért elkezdték leépítési taktikaként alkalmazni.
A távmunkát tanulmányozó Nick Bloom – aki a Stanford Egyetem közgazdásza – szerint a „trükk” egyre inkább kezd elterjedni, és ő is találkozott már olyan vállalatokkal, amelyek csak a létszámcsökkentés érdekében sürgetik az alkalmazottakat, hogy térjenek vissza az irodába. A Covid-járvány kezdete óta eltelt egy fél évtized. Nagyon sok cégnél – csakúgy, mint az amerikai államigazgatás egyes részein – már az otthoni munkavégzés vált az alappá, és a munkavállalók nagy része nem szeretne már lemondani róla. A home office és az ahhoz kapcsolódó munkavállalói jogok viszont gyerekcipőben járnak. A legtöbb szakszervezet még nem tudott megfelelő garanciákat kiharcolni a munkavállalóknak, s mivel jelenleg a pálya inkább a munkáltatók felé lejt, a dolgozók érdekképviseletei jelenleg nincsenek jó alkupozícióban a távmunkához való jog érvényesítésében, kiharcolásában.
Mindezek ellenére a Pew Research Center által megkérdezett távmunkások közel fele azt mondta, hogy fontolóra venné munkahelye elhagyását, ha a munkáltató a továbbiakban nem biztosítaná számára legalább a hibrid munkavégzés lehetőségét. Ez a jelenség nem csak felmérések szintjén tapasztalható. 2023 májusában az Amazon dolgozói sztrájkba kezdtek, miután a vállalat megpróbálta kivezetni a home office-t.
Összegezve: egyes szakértők szerint a home office tiltása egy leépítési stratégia. De miért akar Trump ezzel a módszerrel megszabadulni a közalkalmazottak egy részétől?
Az elnök azért vette kölcsön a home office kivezetését a vállalatok emberierőforrás-menedzsmentjének kézikönyvéből, mert nem indíthat tömeges elbocsátásokat. Az Egyesült Államokban ugyanis a nem politikailag kinevezett hivatalnokokat nem lehetséges elnöki rendelettel elbocsátani – ez azért van így, hogy a közszféra a mindenkori kormánytól függetlenül tudjon működni (Trump szerint pedig azért, hogy a bürokraták hatalmát ne veszélyeztesse semmi, és akadályozhassák a demokratikusan megválasztott vezetők programjait).
Az elnök két különböző okból szeretné, ha kevesebb közalkalmazott lenne. Először is szeretné visszanyesni a kormányzati kiadásokat egyes feleslegesnek gondolt kormányzati szervezetek megszüntetésével – és persze az államigazgatásban dolgozók létszámának leépítésével. Donald Trump azonban a leépítések szükségessége szempontjából egy másik, ideológiai szempontot szokott többször hangsúlyozni: az úgynevezett mélyállam elpusztítását. A mélyállam elmélete szerint az Egyesült Államokban létezik egy árnyékban tevékenykedő hatalmi hálózat – a köztisztviselői kaszt – a kormányzati szervek alsóbb szintjein, amely a demokratikusan választott vezetőkkel szemben képes az állami döntéshozatalt befolyásolni.
Donald Trump szerint ez a mélyállam akadályozta első ciklusában programpontjai végrehajtásában, és az ő befolyásolásuknak köszönhetően indított ellene büntetőeljárásokat az ország igazságszolgáltatási apparátusa.
A régi-új republikánus elnök többször beszélt az általa a „washingtoni mocsár lecsapolásának” nevezett folyamatról, amely a gyakorlatban a mélyállam bürokratáinak hatalmi pozíciókból történő eltávolítását jelenti. Az államfő ennek érdekében egy mélyállamhívő ügyészt – Kash Patelt – nevezett ki a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) élére. Az elbocsátásokkal kapcsolatos tanácsadás céljából pedig létrehozta az úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Főosztályt (ez a DOGE betűszóval rövidített, jelenleg behatárolhatatlan jogkörökkel rendelkező valami az első olyan kormányzati szerv a világtörténelemben, ami egy kutyás internetes mémről kapta a nevét). A jelenleg kongresszusi jóváhagyásra váró intézmény élére a világ leggazdagabb emberét, a Tesla-vezér Elon Muskot ültette.
Természetesen van egy egészen másik olvasata is a történteknek, és ezt a narratívát inkább Donald Trump kritikusai hangsúlyozzák. Szerintük a home office eltörlése miatti felmondások csak egy politikai tisztogatás kezdetét jelzik. Ennek a tisztogatásnak a végső célja a szövetségi intézmények feltöltése Trumphoz és a MAGA-táborhoz hű pártkatonákkal (a MAGA-tábor a republikánus párt egyre erősebb, Trumpot támogató szárnya). A szövetségi hivatalok személyi állományának átalakításával a demokrata hangadók szerint az a célja az elnöknek, hogy a liberális intézmények ne tudjanak és ne akarjanak ellentartani elképzeléseinek. Vagyis egy tekintélyelvű rendszer kiépítésére tett kísérlet kezdődött el az Egyesült Államokban. Erre sokszor szokták bizonyítékként hozni az úgynevezett Project 2025-öt, amelyhez azonban Donald Trump szerint sem neki, sem az őt támogató MAGA-mozgalomnak nincs köze.
A Project 2025 néven elhíresült tervet a szakpolitikákat kidolgozó The Heritage Foundation dolgozta ki – amely egy konzervatív think tank. A demokraták szerint a terv a jelenlegi liberális demokrácia helyére egy kereszténynacionalista, félautokratikus rendszert szeretne helyezni.
A tervezet több hajmeresztő ötlet mellett megszüntetné az oktatási minisztériumot, mivel az túlságosan „woke”, és felszámolná a hatalmi ágak szétválasztását az elnöki hivatal megerősítésével. A kormányzási terv továbbá elbocsátaná azokat a bürokratákat, akiken keresztül a „kulturális marxizmus megfertőzte az amerikai intézményeket”. Helyükre pedig egy újonnan kinevelt jobboldali hivatalnokréteget helyezne, akik a „mindenkori elnök” programját segítenék végrehajtani.
A Heritage Foundation nyilvánosan nem vállalhatta fel, hogy ez a „mindenkori elnök” Trump lenne, mert a terv nagyon hasonlít a demokratikus intézmények klasszikus értelemben vett foglyul ejtésére. Azonban tény, hogy a tervezet bizonyos helyeken összecseng Trump hivatalos programjával, az Agenda47-tel (például: fosszilis tüzelőanyagok elleni harc beszüntetése, kritikai fajelmélet és egyebek száműzése az oktatásból).
Természetesen a puhább kritikák szerint az új bürokratákkal a republikánusok csak egyszerűbbé akarják tenni konzervatív elképzeléseik implementálását a szövetségi kormány különböző szintjein. És a home office eltörlése még nem jelenti a Project 2025 kezdetét és a demokrácia azonnali végét az egyébként rendkívül erős fékek és ellensúlyok rendszerével bíró Egyesült Államokban.
Az intézkedés mögött egy másik, kevesebbet hangsúlyozott tényező is felsejlik. Mégpedig az, hogy Donald Trump egy ingatlanmágnás, és rengeteg irodaépületet tulajdonol. Az ingatlanpiac ezen szegmensének a home office nagyon komoly ütést vitt be az utóbbi években. Egy 2023-as előrejelzés szerint az otthoni munkavégzés körülbelül 800 milliárd dollárral csökkentheti az irodaépületek összértékét világszerte.
A folyamat már el is kezdődött, Donald Trump elnök irodaépületei 170 millió dollárral kevesebbet érnek a home office általános elterjedése óta, így nem lenne csoda, ha a republikánus elnöknek például személyes ellenérzése lenne az otthoni munkavégzéssel szemben. És az sem, ha a hétfőn szentesített rendelet segítségével próbálná abba az irányba ösztönözni a vállalatokat, hogy állítsák helyre a személyes munkavégzést a fehérgalléros munkák esetében. Az irodák értéke valószínűleg ismét növekedésnek indulna, ha a jelenléti munkavégzés ismét széles körben kötelezővé válna.
A rendelet egyértelműen értelmezhető hivatalos állásfoglalásként a home office-szal kapcsolatban. A cégek fel is bátorodtak rajta, és elkezdték pedzegetni a home office kivezetését – amely a legújabb kutatások szerint nem feltétlenül célravezető.
(Borítókép: Donald Trump-támogatók egy Drain the Swamp táblát tartanak Washingtonban, Michigan államban 2018. április 28-án. Fotó: Joshua Roberts / Reuters)