Hétfőn Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Financial Times információi szerint hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió meghosszabbítsa a szankciókat Oroszországgal szemben. A tárcavezető szerint Magyarország megkapta a kért garanciákat hazánk energiabiztonságával kapcsolatban.
Az Európai Unió megállapodott: meghosszabbítják az Oroszország elleni szankciókat, a magyar kormány a döntést nem blokkolta. Ez azután történt, hogy a Trump-adminisztráció egyértelművé tette, hogy nem fogja visszavonni a Moszkvával szemben az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett amerikai korlátozásokat. Trump a múlt héten kijelentette, hogy hajlandó további korlátozó intézkedéseket bevezetni, ha Oroszország nem jut „hamarosan” megállapodásra a háború befejezéséről.
Hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Financial Times információi szerint hozzájárult ahhoz, hogy az EU meghosszabbítsa a szankciókat. Majd később a miniszter is bejelentette, hogy „Magyarország óriási sikert ért el azzal, hogy megkapta az Európai Bizottságtól a szükség garanciákat az energiabiztonsága megvédésére vonatkozóan.”
a kormány ezért végül nem vétózta meg az Oroszország elleni szankciók újabb meghosszabbítását.
A szankciók, amelyeket félévente egyhangú megállapodással kell meghosszabbítani, többek között 190 milliárd euró értékű orosz vagyon befagyasztását foglalják magukban az EU-ban. A személyekre vonatkozó büntetőintézkedésekről pedig külön döntenek, legközelebb márciusban. A magyar kormány mostani jóváhagyása semmilyen módon nem jelenti automatikusan azt, hogy a jövőben is így fog eljárni. Pénteken a kormány még azzal fenyegetőzött, vétózni fogja a szankciók meghosszabbítását, és a Orbán Viktor miniszterelnök gyakorlatilag ultimátumot adott.
A tárcavezető is beszámolt arról, hogy hétfőn döntést kellett hozni az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók meghosszabbításáról, amelyek Magyarország számára az elmúlt három évben 19 milliárd eurónyi, azaz 7500 milliárd forintnyi kárt okoztak. Kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan Ukrajna számos olyan intézkedést hozott, amely veszélybe sodorta hazánk és más közép-európai államok energiaellátását, ami nemzetbiztonsági, sőt szuverenitási kérdés is egyben.
Szijjártó Péter szerint ezért a magyar kormány világos feltételeket támasztott az Európai Bizottság felé az elmúlt napokban, hogy a közösség védje meg Magyarország energiabiztonságát az azt veszélyeztető lépésekkel szemben, védje meg a Török Áramlat földgázvezetéket, védje meg az ukrajnai olajtranzitot, illetve érje el az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás újraindítását.
Az Európai Bizottság kimondta, hogy elvárja a harmadik országoktól, például Ukrajnától, hogy ezt tartsák tiszteletben, és az Európai Unió világossá tette, hogy készen áll arra, hogy intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy megvédjék a kőolajvezetékeket, földgázvezetékeket és villamosenergia-vezetékeket, amelyek az Európai Unión kívülről az Európai Unióba vezetnek
Majd Szijjártó Péter kiemelte, hogy a Bizottság tárgyalást folytat Ukrajnával a földgázszállításokról, valamint hogy biztosítékokat kér Kijevtől a kőolajtranzit fenntartásával kapcsolatban. „Tehát Magyarország energiaellátásának tekintetében óriási sikert értünk el a mai napon. Az Európai Bizottság kénytelen volt lépéseket tenni annak érdekében, hogy garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát. Ezért a mi szavazatunk is végül nem a vétó volt.”
A magyar kormány mostani jóváhagyása semmilyen módon nem jelenti automatikusan azt, hogy a jövőben is így fog eljárni. „És mikor a 16. szankciós csomagot fogja összeállítani Lengyelország, akkor is világosan és határozottan képviselni fogjuk azt a magyar álláspontot, hogy a magyar energiarendszert veszélyeztető szankciókat az Európai Unió nem hozhat” – összegezte a miniszter.
Orábn Viktor pénteken a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy az ukránok nem tudnak velünk „kibabrálni” az energiabiztonság szempontjából, mert van alternatív útvonalunk. Viszont amit csinálnak, annak következtében felmennek az árak.
Ha ők rendesen viselkednének, akkor a benzinkutakon sem az az állapot lenne, ami most van, és nem így nézne ki az energiaár-rendszer sem Közép-Európában. A szankciórendszer úgy rossz, ahogy van, nekünk, magyaroknak különösen. Nem vétóztuk meg a szankciós rendszert, hanem kitárgyaltunk inkább kedvezményeket Magyarország számára
– fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő szerint viszont Magyarország az elmúlt három évben elveszített 19 milliárd eurót a brüsszeli szankciók miatt. „Ez, ha magyarra fordítom, 7500 milliárd forint. Ez egy iszonyú nagy összeg, jóval több, mint amit a magyar emberek egy évben jövedelemadóként befizetnek a magyar kasszába.”
Brüsszelben most napirenden van a szankciók meghosszabbításának a kérdése, és én behúztam a kéziféket. Az nem lehet, hogy Magyarországgal fizettetik meg ilyen arányban a szankciók árát. Mindeközben az ukránok beletüsszentenek a nullás lisztbe, és kibabrálnak a magyarokkal még az energia terén is, hiszen nem engedik, hogy átjöjjön a gáz Oroszországból Magyarországra
– jelentette ki Orbán Viktor, aki elmondta: ez így nem lesz jó, „mi fizetjük meg a szankciók gazdasági következményeit azért, hogy megsegítsük Ukrajnát, ők meg kibabrálnak velünk”. Majd három pontban fogalmazta meg a követeléseit a miniszterelnök:
Péntek este úgy állt a helyzet, a fenti feltételeket a kormány továbbra sem látja teljesítettnek. Azonban hétfőre fordult a kocka. Hiszen a külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy
Magyarország megkapta a kért garanciákat hazánk energiabiztonságát illetően.
A tárcavezető kiemelte, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát az Európai Unió tagországaiba vezető földgáz- és kőolajvezetékek védelme mellett. „Világossá tették: az uniós tagállamokat ellátó energia-infrastruktúra épsége az egész EU biztonságát illető kérdés. Az Európai Bizottság emellett biztosítékot kér Ukrajnától az EU-ba irányuló kőolajszállítások fenntartása érdekében” – összegezte a miniszter.
(Borítókép: Orbán Viktor Brüsszelben 2023. október 26-án. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)