Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő a német választásokról, Donald Trump visszatéréséről és az orosz–ukrán háborúról vitázott kedd este. Véleményük szerint Németországban mindenképpen változások jönnek mind gazdasági, mind migrációs kérdésben – akár a háborúhoz való hozzáállásban is –, de nagy kérdés, hogy Donald Trump tényleg véget vet-e a háborúnak az elkövetkezendő időszakban. És hová helyezkedik ezekben a szituációkban Magyarország?
Az új világrend küszöbén? címmel tartottak sajtónyilvános háttérbeszélgetést kedd este a Scruton bisztróban, ahol Gerhardt Máté Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével és Schiffer András ügyvéddel beszélgetett a világpolitika számos területén történt közelmúltbeli változásokról.
Földrengésszerű változások a világpolitikában. Mit nyerhet és mit veszíthet az Európai Unió? Hol lesz Magyarország helye az új világrendben?
Ezek voltak a legfőbb napirendi pontok, de előkerült Donald Trump visszatérése, a német választások eredményei, a lassan harmadik éve tomboló orosz–ukrán háború, a Közel-Kelet feszültségei, és más globális kihívások is, amelyek mind új helyzeteket teremtenek. Hogyan reagálhat Európa a változásokra, és milyen irányba haladhat Magyarország a geopolitikai térképen? Erre keresték a válaszokat.
A beszélgetést az előrehozott német választással kezdték a felek, Mráz Ágoston Sámuel arról fejtette ki a véleményét, hogy várakozásai szerint Friedrich Merz lesz a választások győztese, hiszen nagyon sok szavazatot elvitt már az AfD, így Merz egy nagykoalíció élén vezeti az országot a szociáldemokratákkal közösen.
Mivel a CDU lesz a jobb helyezett, ezért ő fogja a kancellárt adni
– vélte Mráz. A gazdaságpolitikában és a migrációs politikában is nagy változásokat vár, viszont szerinte nem ismerik el egy csapásra, hogy „Orbán Viktornak volt igaza”. Merz pedig „háborúpárti”, aki Taurus-rakétákkal is támogatná Ukrajnát, szóval magyar szempontból vegyes a kép.
Schiffer András szerint a választás tétje, hogy továbbra is a Goldman Sachsból lehet-e irányítani a német gazdaságpolitikát, vagy jön Merz, és ezen változtat. Németország kilátásai most a legrosszabbak 1949 óta, ezért a rendszerpártok és a rendszeren kívüli pártok aránya „befagyott 65–35-re”. Véleménye szerint ez lehetetlen, ilyen pesszimista környezetben nem fagyhat be ennyire a pártok aránya, de mindenképpen koalícióra lesz szükség.
Ha az AfD feljön olyan 25 százalékra, akkor nagyon könnyen az osztrák forgatókönyv érvényesülhet, és a CDU az AfD-vel tárgyalásokat kezdeményez a kormányalakításra. Számukra a legfontosabb, hogy
a zöldek takarodjanak az útból.
Mráz szerint változik a német politika, de nem ért egyet Schifferrel, az AfD megerősödését nem teszi 2025-re. Szerinte előbb lesz hármas koalíció a rendszerpártoknál, semmint hogy odaengednék az AfD-t a tárgyalások közelébe – hiába mondta be Friedrich Merz, hogy „nem zavarja, ha az AfD is megszavazza a szigorúbb migrációs politikáját”. Merznek csak a szociáldemokratákkal való közösködés maradt, viszont a bajor miniszterelnök nem támogatná ebben, ezért ha nem jön össze a nagykoalíció, akkor bajban lehetnek.
Schiffer András szerint Elon Musk „észosztása” Németországban eléggé felháborító, hiszen semmi felhatalmazása nincs erre. Másrészt szerinte az AfD „nácizása” eléggé groteszk, miközben Alice Weidelék hasonló gazdaságpolitikát vinnének, mint a Patriótáknál a társaik, mint Le Pen vagy éppen Donald Trump. Szerinte ha egy protestpárt ennyire megnő, abból semmi jó nem származik, főleg hogy az amerikai politikai elit is őket támogatja.
A Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy a német hadseregnek 1945 óta nincs meg a háborúk megvívásához szükséges ereje, ráadásul parlamentáris irányítással működik, tehát „nem komoly ez a német hadsereg, nem fog az oroszok ellen vonulni”. Ennélfogva a valós kérdés az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, hogy Donald Trump valóban békét teremt-e. Emiatt pedig az építőipari beruházások és a fegyvereladások lesznek a legnagyobb üzletek Ukrajnában, de békefenntartó katonák (franciák, németek) is érkeznek, ha megkötik a békét. A kérdés, hogy amerikai katonák érkeznek-e Ukrajnába.
Egy Merz-kormány sem lenne a háború mellett, de mindenki azt várja, hogy addigra Amerika elintézi ezt a háborút
– véli Mráz.
Schiffer szerint felnőtt egy olyan generáció, amely egy az egyben amerikanizált világban és kultúrában nőtt fel, miközben az európai politikai színtéren nincsenek megjegyezhető nevek és karakterek – ez pedig hatványozottan igaz Németországra. Szerinte az európai nagyipart a globális tőke „teljes egészében megette”, tehát nem véletlen, hogy mindenki Amerikára vár.
Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, már Biden adminisztrációja is baleknak tekintette az Európai Uniót, de a Trump-adminisztráció erre még rátesz egy lapáttal. Nem véletlenül mondta, hogy „Grönlandot ide”, ez csak a kezdet. Véleménye szerint Trump nem csinálja meg, hogy az amerikaiak pénzét Ukrajnában elégesse, csak a saját érdekeit nézi. „Vajon mit fog mondani neki Von der Leyen? »Donald, kéne 100 millió dollár.«” Donald Trump meg elhajtja
kőkeményen, kegyetlenül és szívósan, ahogy egy üzletember teszi.
Hozzátette, nagy a baj, hiszen a NATO- és EU-tagság csak „bla-bla-bla”, a lényeg az lesz, hogy ebben a háborúban az amerikai érdek maximum a fegyvereladás, semmi más.
Schiffer azt tette hozzá, hogy a volt monarchia területén kialakulhat egy olyan karéj (Horvátország, Szlovákia, Magyarország, Csehország, Ausztria), amely akár ellent tud állni Brüsszelnek. De arról is beszélt, hogy „a derék progresszíveknek” van elég bajuk ezenkívül is, hiszen a globális helyzet nem annyira kedvező, hogy a régi „kavarási tevékenységüknek” továbbra is hódolhassanak.
„A kígyó feje Brüsszelben van” – véli Gerhardt Máté, és nehéz lesz legyőzni. Mráz szerint Trump csak jó üzleteket szeretne kötni, ezért tudni kell bánni vele, tehát szeretné, hogy a migrációs politikája közeledjen Brüsszellel – akik ráadásul megpróbálták kinyomni Magyarországot az unióból –, így a Patrióták pártcsaládja egy új brüsszeli elitet kíván építeni, és megváltoztatni azt. Viszont ehhez a Fidesz önmagában kevés.
Amit a Patrióták elkezdtek Orbán Viktorral, az ennek az elitnek a felépítése
– mondta.
Schiffer kicsit más álláspontot képviselt, szerinte a magyar gazdaság kiszolgáltatottá vált azzal, hogy a német és a kínai autógyártáshoz vagyunk kötve, „ez megengedhetetlen, hazaáruló stratégia”. Nem lehet szuverenitás úgy, hogy a legtöbb termékünk az exportra fókuszál.
Mráz azzal kontrázott, hogy érti a félelmeket, viszont „jobbat még senki sem talált ki”. Éppen ezért vagy kitalálunk valami jobbat, vagy megpróbáljuk kitalálni, hogy a németeknek mire lesz szükségük az elkövetkező időkben, ezért a „német autóipar védelmében” idetelepítettük a kínai technológiákat.
Az európai és magyar gazdasági fellendüléshez a Nézőpont Intézet vezetője szerint
ki kell várni 2026 áprilisát, hogy győz-e a Fidesz.
Véleménye szerint addig a feszültség megmarad Budapest és Brüsszel között, mert ott reménykednek, hogy „itt változás lesz”. Ha viszont győz a Fidesz, akkor van esély elindulni a béke felé. Véleménye szerint a kormány jelenleg „apait-anyait” belead, hogy fellendítse a gazdaságot, viszont ehhez nemcsak a kormány tőkeinjekciójára van szükség, hanem a magyar emberek fogyasztási és beruházási kedvének javítására is.
A volt országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az elmúlt fél év adatai alapján az elektromos autógyártásnak „egyáltalán nem jó a széljárás”, és ha egy ország mindent erre tesz fel, akkor korlátozza a saját lehetőségeit. Másrészt a fogyasztás ösztönzése azért kulcsfontosságú a kormánynak, mert áfaközpontú az állam bevételi rendszere, de tizedik éve van veszélyhelyzet,
így egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar nem akar költeni.
„Hogy lehet tíz évig rettegtetni, és mindeközben ennyire fogyasztáscentrikus rendszert kiépíteni?” – tette fel a kérdést. Véleménye szerint mindig van félelemkeltés és osztogatás a választások körül, ami miatt „nem lehet Orbán Viktort elküldeni”, viszont a szétosztható források mennyisége beszűkült.
A kegyelmi ügy is terítékre került, amiről Mráz azt mondta, hogy „a magyar demokrácia mégiscsak fejlettebb, mint az amerikai, hiszen itt az elnök olyat tett, amibe belebukott, és lemondott, míg Amerikában megbukott az elnök, és utána tett olyat, amit nem lehetne” – utalt Hunter Biden kegyelmére.
Hangsúlyozta, hogy Novák Katalin levonta a kegyetlen következtetést vállalhatatlan tette után, és lemondott, amiből Magyar Péter igazán nagy lendületet tudott venni. Pedig a Magyar-sztori csak annyi, hogy „megígéri az Orbán-kritikusoknak, hogy legyőzi Orbán Viktort”. E mögé pedig felsorakozott az egész liberális ideakomplexum, ez ellen pedig csak úgy lehet küzdeni, ha Orbán győz a választáson, és akkor Magyar egyedül marad, mint Márki-Zay Péter 2022-ben.
Viszont egyelőre nincs ellenszere Magyar Péternek, az elkövetkező 15 hónap pedig erről fog szólni. Mindent el fognak követni, hogy a baloldaliak elhiggyék, hogy győzhetnek
– zárta szavait.
Schiffer szerint amíg nem javulnak személyes szinten az egzisztenciális kilátások, viszont a „Szíjjek és Tiborcok nyomulása feltartóztathatatlan”, addig itt Magyarországon kormányváltás lesz 2026-ban.
Teszem hozzá, sajnos, mert nem szeretném, hogy a Diákhitel Központ volt vezetője legyen a miniszterelnök.
Véleménye szerint Magyar Péter és a Tisza Párt a „kormánypropaganda és O1G szerelemgyereke”, hiszen semmilyen pozitív jövőképük nincs Magyarországról. Pedig jelentős számú magyar úgy gondolja, hogy „mindegy, mi lesz a szavazatommal, csak minden és mindenki takarodjon, ami most van”. Idáig pedig el kellett jutni.
Arról is beszélt, hogy még egy momentumos és egy mihazánkos is „ki tudna magából izzadni egy jövőképet”, viszont a Tiszának mindössze annyi az üzenete, hogy „Orbán Viktor takarodjon”, ennek pedig az lehet az alapja, hogy 2022-ben olyan vereséget szenvedtek az ellenzéki erők, hogy már azok is megbánták, hogy rájuk szavaztak, akik hittek bennük. Most viszont újra reményhez jutottak, pedig semmi alternatíva nincs előttük, csak a „gyűlölet cementálja össze őket”.
Mráz azzal válaszolt, hogy a középosztály az elmúlt 15 évben sikertörténetet élt meg, noha ennek jelentős része nem kormánypárti. Az okokról azt gondolja, a tízes évek növekedési volumenje a háborúval és a gazdasági válsággal megszűnt, így elkezdtek lázadozni. A miniszterelnök is azért beszélt az elmúlt napokban arról, hogy „a Fidesz a középosztály pártja” is. Másrészt talán az is okozhatja, hogy a középosztálynak nem tetszik, hogy „kiszorulnak a médiából”, pedig véleménye szerint
Magyarországon baloldali médiatúlsúly van.
Schiffer szerint nincs baloldali média Magyarországon, viszont a közmédia és a kormánypropaganda meggátolja, hogy a polgárok becsatornázzák a véleményüket, inkább megmondja, mit gondoljanak. Viszont a középosztályról – pontosabban felsőközéposztályról – szóló eszmefuttatással egyetértett. Annyit tett hozzá, hogy akik meggazdagodtak az elmúlt 15 évben, és most beruháznának, azt veszik észre, hogy már nincs mibe beruházni, mert a nagytőkések zárták a láncot, és nincs lehetőség. „A NER-lovagrend vízzáró réteget képez” – fogalmazott.
Mráz azzal zárta a beszélgetést, hogy a következő 15 hónapban a Tisza és a Fidesz csatározását látjuk, és a különböző közvélemény-kutatási eredmények között őrlődünk majd, mert egyik sem tudja majd meggyőzni a másik táborát. Ezt a választás dönti el, és mindkét párt elkövet mindent a győzelem érdekében.
András pedig a kettő között fog őrlődni
– szúrt oda beszélgetőpartnerének.
Schiffer András zárásként arról beszélt, hogy a kegyelmi botrány alapja a „tök felesleges, hangulatkeltő, homofób gyermekvédelmi törvény volt”, ami nélkül kegyelmi ügy sem lehetett volna. A jövőre vonatkozóan nagyjából egyetértett Mrázzal, két nagy tömböt lát majd 2026-ban, viszont szerinte komoly Achilles-sarka a Tiszának, hogy teljesen más volt még az ágendája a megjelenésekor, és teljesen más most.
(Borítókép: Schiffer András, Mráz Ágoston és Gerhardt Máté 2025. január 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)