A fegyveres csoportok laza szövetsége, amely összefogott, hogy megdöntse az Aszad-rendszert, meglehetősen vegyes ideológiai hátterű. A kurdok mellett legerőteljesebb a Hajat Tahrir as-Sám (HTS) nevű szervezet, amelynek vezetője még a felvett al-Dzsuláni néven rontott neki Damaszkusznak, talpig katonai gyakorlóban. Egy hónap alatt azonban visszaváltott születéskori nevére – Ahmed al-Saraá –, öltönyt húzott, és kissé megkurtította bozontos szakállát, hogy a Nyugat számára civilizáltabb külsővel fogadja a sorra érkező külföldi politikusokat. Ők pedig éppen arról igyekeznek meggyőződni a villámvizitek alkalmával, hogy milyen irányba akarja fordítani al-Saraá az országot.

Sokan mondják azt, hogy kutyából nem lesz szalonna, utalva arra, hogy al-Dzsuláni jó tíz éve még az Iszlám Állammal tervezett szövetséggel kacérkodott, ám a végén nem tudott zöld ágra vergődni annak al-kaidás múlttal rendelkező szíriai megbízottjával, ezért szakítottak. De ami tény, az tény, vagyis a ma már nyugatias öltözködésű al-Saraá a térség iszlám radikálisainak a jobbszéléről indult. Bár az is tény, hogy a szakítást követően – szűkebb pátriájában – az északnyugati Idlib térségében 2017-től éveken át olyan közigazgatást működtetett, amelynek csodájára jártak egész Szíriában. Szélsőségektől mentesen, a kisebbségek bevonásával, a polgárháborús időkben is a normál élet fenntartásával vívta ki más régiók irigységét és a helybéliek tiszteletét.

Nos ez a kettősség szül bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy milyen is lesz az új Szíria. Ezért is zavart keltőek azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy miként is folyik az új szíriai rendőrség újoncainak kiképzése. A Reuters számolt be arról, hogy kiképzőtisztek elmondása szerint bizony-bizony az iszlám tanítások is ott vannak a frissen toborzottak rövid kiképzésén. Persze az új hatalom urai versenyt futnak az idővel, hogy mielőbb betöltsék azt a biztonsági vákuumot, ami a korábbi korrupt és brutális  (titkos)rendőrség szétzavarása nyomán keletkelezett.

Átmenetileg a már említett és megbízható Idlibből érkeztek rendőrök a fővárosba, Damaszkuszba, ahol nemcsak a toborzást felügyelik, hanem a kiképzést is. A válogatáskor pedig szempont a jelentkező hitére vonatkozó kérdések megválaszolása, és némi ismeret a sariából, vagyis a konzervatív iszlám jogból.

A korábbi alavita síita vezetést felváltó mostani szunnitáknak egyfelől el kell nyerniük az emberek bizalmát, másfelől pedig biztosítaniuk kell a stabilitást a több mint tíz éves polgárháború után. Viszont a vallás belekeverése a rendőrségi utánpótlás megszervezésébe azzal járhat, hogy repedések keletkeznek a még egységesnek és támogatónak tűnő szíriai kisebbségek között.

Ez a dolog sok szíriait aggaszt

– mondja a közel-keleti folyamatokkal foglalkozó intézet, a Century International munkatársa, Aron Lud, hozzátéve, hogy nemcsak a kisebbségek – mint a keresztények, a drúzok vagy az alaviták –, hanem még a nagyvárosok – így Damaszkusz vagy Aleppo – kozmopolita, világias szunnitái is (akiket pedig nem igazán érdekelnek a vallási szabályok) rácsodálkoznak ilyesmire. 

Ugyanakkor a rendőrségi kiképzésbe bevont vallási alapítványok szerepe elgondolkodtatja a nyugati kormányokat is, hogy ezek a lépések vajon mennyire határozzák majd meg az iszlám szerepét a szíriai alkotmányban, amelynek felülvizsgálatára az új vezetés ígéretet tett – jegyezte meg egy diplomata, hozzátéve: kérdés az is, hogy mennyire szigorúan fogják majd alkalmazni ezeket.

Al-Saraá igyekezett megnyugtatni a nyugati államok és a közel-keleti országok vezetését, hogy iszlamista szervezete szakított az al-Kaidához köthető múltjával, modernizálni szeretné az országot, és megvédeni a kisebbségeket. Az is igaz, hogy a HTS közigazgatása alatt álló Idlib tartományt pragmatikusan irányították, és nem alkalmazták a szigorú iszlám jogot. Az Idlibben már működő rendőrakadémiát irányító, jelenleg a damaszkuszi toborzást felügyelő Hamza Abu Abdel Rahman szerint a vallási tanítással az újoncokat etikus magatartásra igyekeznek tanítani. Ezek segítségével próbálják nekik elmagyarázni, hogy mi az, ami megengedhető, és mi nem, vagyis miként hozzanak igazságos döntéseket.

A gyűlölt rendőrség megszűnt, de kellenek az új rendőrök

Aszad elnyomó szervezeteit – beleértve a titkosszolgálatokat és a rendőrséget – brutális fellépésük miatt mindenhol gyűlölték. Amikor a megbuktatott elnök decemberben elmenekült az országból, akkor erőszakszervezeteinek tagjai is felszívódtak. A gyűlölet mértékét jól példázza, hogy már másnap megtámadák az összes damaszkuszi rendőrőrsöt, szétverték, kifosztották, és a bent őrzött dokumentumokat megsemmisítették.

Azóta mintegy 20 őrs újranyitott, de nagyjából csak 10 rendőr teljesít bennük szolgálatot a korábbi 100-150-hez képest, és ezeket is Idlibből vezényelték át a fővárosba. A Reuters által felkeresett épületekben fáradt tisztviselők próbáltak lépést tartani az esetekkel, legyen az erőszak, vagy az utcaseprő által behozott két fekete nylonzsák, tele kézigránátokkal. Az idő pedig szorít. Eddig 200 ezren jelentkeztek a rendőrség állományába. Kiképzésük most mindössze tíznapos, de tervezik az Idlibben már bevált 9 hónapos rendőri kiképzés bevezetését.

Az első 500 kiképzett és esküt tett újonc már szolgálatba is állt Damaszkuszban, a jellegzetes fekete egyenruhában.

(Borítókép: A szíriai rendőrség tagjai részt vesznek a Bassár el-Aszad szíriai elnök leváltása utáni diplomaosztó ünnepségen, a Szíriai Megmentési Kormány alá tartozó Rendőrakadémián, Damaszkuszban 2025. január 14-én. Fotó: Khalil Ashawi / Reuters)