Egyre komolyabbnak tűnik Donald Trump amerikai elnök Grönlandért szóló igénye. A héten emiatt a válságstábot összehívó Mette Frederiksen dán miniszterelnök európai útba kezdett, hogy támogatókat szerezzen maga és Grönland dán fennhatósága mellé.
Németország után Franciaországban folytatta Mette Frederiksen dán miniszterelnök európai körútját, amibe azután kezdett, hogy Donald Trump amerikai elnök egyre határozottabban beszél arról, hogy Grönlandot az Egyesült Államok részévé teszi.
A Berlinben, illetve Párizsban tett látogatása után Frederiksen kijelentette, hogy nagyon erős támogatást kapott európai kollégáitól Grönland ügyében. Az üzenet nagyon, nagyon világos – mondta a dán szocialista kormányfő újságíróknak Párizsban, miután Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott az MTI szemléje szerint.
Feltétlenül tiszteletben kell tartanunk az államok területét és szuverenitását, ez alapvető eleme a nemzetközi közösségnek, mégpedig annak a nemzetközi közösségnek, amelyet a második világháború óta együtt építettünk
– jelentette ki Frederiksen, aki kedden Brüsszelben folytatja tovább az útját, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral egyeztet majd a témáról.
Mette Frederiksent mind Olaf Scholz német kancellár, mind Emmanuel Macron francia elnök támogatásáról biztosította találkozójuk után.
Olaf Scholz kijelentette, „a határokat nem szabad erőszakkal elmozdítani”, amivel arra utalt, hogy Donald Trump január 20-i hivatalba lépése előtt egy sajtótájékoztatón nem zárta ki azt sem, hogy akár katonai erővel csatolná az Egyesült Államokhoz a Dániához tartozó autonóm szigetországot. Scholz azt is elmondta, Dánia és Németország közeli barátok, és nagyon hasonló a világról alkotott elképzelésük.
Kontinensünk azon az elképzelésen alapul, hogy a konfrontáció helyett az együttműködés vezet békéhez, haladáshoz és jóléthez
– hangsúlyozta Berlinben a dán miniszterelnök.
A már említett sajtótájékoztatón Trump szükségszerűnek nevezte, hogy Grönland amerikai ellenőrzés alá kerüljön, ami kapcsán nem zárta ki sem a katonai, sem a gazdasági lépéseket, például Dániára kivetett büntető vámtarifák bevezetését.
Grönlandról egyébként Frederiksen és Trump egy ízben már egyeztetett telefonon, mióta Trump visszakerült a Fehér Házba, ugyanakkor a Financial Timesnak névtelenül nyilatkozó
dán tisztviselők szerint a telefonhívás katasztrófális volt, az amerikai elnök agresszív és konfrontatív volt.
A cikket a dán kormány szóbeszédnek nevezte. Egyébként a dán álláspont világos, miszerint Grönland nem eladó, az nem lesz az Egyesült Államoké, amit kedden Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter ismét hangsúlyozott.
Trump nem fogja megkapni Grönlandot. Grönland az Grönland, és a grönlandi nép a nemzetközi jog értelmében nép, amelyet a nemzetközi jog véd
– mondta Lars Lokke Rasmussen Koppenhágában.
Dánia egyébként nemrég több milliárd eurónyi védelmi befektetést jelentett be a szigeten, mivel Troels Lund Poulsen védelmi miniszter szerint a térségben a korábbiaknál súlyosabb biztonsági fenyegetéseket tapasztalnak, emiatt növelni kell a védelmi kapacitásokat.
Ezzel kapcsolatban Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Franciaország akár katonákat is küldene a Dániához tartozó autonóm szigetre. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy ez egy lehetőség, és az ötlet nem a dán kormánytól jött.