Története során először fogadott el a Bundestag úgy egy határozatot, hogy a többség kialakításához a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) szavazatai is kellettek, azaz most a párttal szemben eddig épített politikai karantén megrepedt. A szavazás előtti vitán élesen szóltak egymáshoz a lassan választási hajrába forduló kancellárjelöltek.
Január 29-én, szerdán tárgyaltak, majd szavaztak is a német parlament alsóházában, a Bundestagban a jobbközép-kereszténydemokrata CDU elnökének, Friedrich Merznek a migráció kapcsán benyújtott két határozati javaslatáról és egy törvényjavaslatról, mindössze néhány nappal az aschaffenburgi késelés után.
Az egyik határozat öt pontot tartalmaz az illegális migráció és a határvédelem kapcsán, amiben többek között szigorúbb határvédelmet írnak elő, automatikusan kiutasítanák az illegális határátlépőket, és őrizetbe vennék azokat, akik ellen kiutasítási határozat van érvényben, ám ennek ellenére nem hagyták el Németországot. Míg a törvényjavaslat csak abból áll, hogy a menekültek ne hozhassák magukkal automatikusan a családtagjaikat.
Merz lépése nagy vitát gerjesztett a német politikában,
mivel a határozatában felsorolt öt pontból néhányat a szélsőjobboldali AfD már évek óta hangoztat.
Emiatt a CDU/CSU kancellárjelöltjét több párt is megvádolta, hogy ezzel a lépésével gyengíti a német alkotmányvédelem által szélsőségesnek megbélyegzett párttal szembeni politikai karantént, amit a német politikában tűzfalnak neveznek.
A Merz által benyújtott két határozatról még szerdán szavaztak is – a törvényjavaslatról pénteken fognak –, a migrációval szembeni szigorúbb fellépést szorgalmazó határozatok egyike pedig a CDU/CSU képviselői mellett a liberális FDP és a szélsőjobboldali AfD szavazataival lett meg,
így a Bundestagban először szavaztak meg valamit úgy, hogy ahhoz az AfD hozzájárulása is szükséges volt.
Fontos, hogy ha Merz – aki egyben az uniópártok kancellárjelöltje is – határozatait el is fogadják, az nem törvény, így csak felszólítja a kormányt és a törvényhozókat, hogy dolgozzanak ki egy ilyen törvényt, amit vagy megfogadnak, vagy nem.
Míg a pénteki napra szavazásra kitűzött törvényjavaslatként egy, a CDU által már korábban kidolgozott javaslatot vettek elő, nem pedig a migrációs törvényt módosítanák, így Merz lépése inkább kampányelem, mintsem konkrét, átgondolt törvénykezés.
A vitán először a kormány nevében annak vezetője, az SPD-s Olaf Scholz szólalt fel. A kancellár felszólalásában elismerte, hogy valóban vannak hiányosságok a hatóság végrehajtásában, ha illegálisan Németországban tartózkodó vagy bűncselekményt elkövető migránsokról van szó – elvégre az elmúlt fél évben a mannheimi, solingeni, magdeburgi és aschaffenburgi eseteknél is egy kitoloncolás alatt álló migráns volt az elkövető, azaz a hatóságoknak már intézkednie kellett volna velük szemben.
Ugyanakkor, mint Scholz rámutatott, a kitoloncolás és a biztonság is tartományi hatáskör, így elsősorban a tartományok vétkeztek,
amikor a már létező törvényeket nem használták kellő módon.
A kancellár szerint emellett a CDU javaslatai álmegoldást kínálnak egy valós problémára, valamint eleve alkotmányellenesek, hiszen a német alaptörvény mellett az uniós joggal is ütköznek, például a határvédelem kapcsán.
Az EU legnagyobb országa nyíltan megsértené az uniós jogot, ahogy eddig azt Orbán Viktor merte megtenni Magyarországon
– véli Scholz, aki szerint ez egy nagyon rossz üzenetet közvetítene a többi tagállamnak, és egyetlen német kancellár sem üzérkedne ily módon.
Ezután legnagyobb ellenzéki pártként a közvélemény-kutatásokat régóta vezető, a választás legnagyobb esélyesének számító CDU nevében Friedrich Merz következett.
Az uniópártok kancellárjelöltje szerint a magdeburgi és aschaffenburgi késelést követően konkrét tettek kellenek szavak helyett. Mint fogalmazott, a szimpátia nem válhat egy politikai rituálévá minden támadás után.
Ehelyett Merz egy határozott lépést javasol az illegális migránsokkal és a Németországban illegálisan tartózkodókkal szemben. Javaslatát azzal védte, hogy az szerinte nem ütközik a tartományi és uniós jogokkal, hiszen szerinte más tagállamok is fogadtak el hasonló törvényeket, majd kitért arra, hogy az EU migrációpolitikája jelenleg nem működik.
Merz ezenkívül megvédte azt is, ha az AfD szavazatai kellenek a határozatai és törvényjavaslata elfogadásához.
Elmondta, elképzelhető, hogy a többséghez a szélsőjobboldali párt szavazatai is kellenek, és szerinte az AfD-sek üdvrivalgása és öröme elviselhetetlen lesz. Az a gondolat pedig, hogy a Bundestag történetében először az AfD voksaival szavaznak meg valamit, kényelmetlenné teszi őt, de szerinte a legfőbb kérdés nem ez, hanem hogy minél hamarabb és hatékonyan csökkentsék az irreguláris migrációt.
Ezért egyébként a kormányzó SPD-t és a Zöldeket teszi felelőssé, mert szerinte az elmúlt években az uniópártok próbáltak kompromisszumra jutni a két kormánypárttal a migrációs törvény módosítása kapcsán, azonban ez nem sikerült. Szerinte pedig tartoznak azzal a népnek, hogy őrizetbe vegyék azokat, akik deportálás alatt állnak.
A Zöldektől először Robert Habeck alkancellár – egyben a párt kancellárjelöltje –, arra szólította fel CDU/CSU-s és FDP-s kollégáit, hogy ne szavazzanak együtt az AfD-vel.
Szerinte ugyanis azzal lényegében megvalósulna az ügyek mentén történő együttműködés az általa csak rasszistának nevezett párttal, ami rossz precedens lenne,
és a jövőben más ügyeknél is előfordulhatna, hiszen ezzel ledőlt egy politikai tabu.
A közlekedésilámpa-koalíciót megbuktató FDP-elnök, Christian Lindner felszólalásában leginkább amellett érvelt, hogy a kormánynak legyen reálisabb elképzelése a migráció és a menekültjog kapcsán.
Szerinte a migráció kezelése és limitálása a politikai centrum feladata – ezalatt a német politikában az SPD-től a CDU/CSU-ig terjedő mainstreamet értik –, és ezt nem is szabad kiengedni a kezükből.
Lindner ezután Dániára utalt, ahol a szocdemekből és liberálisokból álló kormány az elmúlt években szigorú törvényeket fogadott el az illegális migráció visszaszorítása érdekében, és szerinte Németországban is így kéne tenni a mainstream pártoknak.
A liberális pártelnök úgy gondolja, egy stabil demokráciában az a fontos, hogy a mainstream pártok olyan ügyekkel foglalkozzanak, amelyek a választókat érdeklik – jelen esetben a migráció –, majd pedig
negatív példaként Ausztriát hozta fel, ahol szerinte az AfD testvérpártjának hatalomra kerülésével egy liberális demokráciából autoriter demokráciává változik.
Ezt pedig szerinte el kell kerülnie Németországnak.
A közvélemény-kutatások által már régóta stabil másodiknak mért AfD részéről a társelnök és egyben kancellárjelölt, Alice Weidel szólalt fel, aki beszédében élesen támadta mind a jelenleg kancellári posztot betöltő Olaf Scholzot, mind pedig az azt tőle majd vélhetően átvevő Friedrich Merzet.
Weidel szerint ketten egy antidemokratikus kartelt üzemeltetnek, aminek kapcsán a pártjával szembeni tűzfalra utalt.
Az AfD kancellárjelöltje szerint amíg a mainstream pártok a tűzfal fenntartásán dolgoznak, addig németek halnak meg.
Weidel egyébként azzal is megvádolta Scholzot, hogy káoszt okozott a migrációs politikájával, és szerinte a szövetségi kormány kárt okoz a bennszülött, valamint a migrációs háttérrel rendelkező németeknek is.
(Borítókép: Olaf Scholz 2025. január 29-én Berlinben. Fotó: Dpa / Getty Images)