Az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy Kína és Oroszország megelőzze, miközben Donald Trump látja, milyen gyenge Európa, és Grönland ügyével arra kényszeríti a kontinenst: nézzen szembe a saját tehetetlenségével. Az amerikai konzervatív újságírót, Rod Drehert kérdeztük, aki barátja az új amerikai alelnöknek, illetve támogatója az Orbán-kormánynak, amelynek Kína felé nyitó külpolitikája szerinte még szembekerülhet Donald Trump politikájával, és ezért ennek kezelésére Orbán Viktor személyes diplomáciai képességeire lehet szükség. Lapunknak azt is kifejtette, noha a Biden-éra woke-politikáját leváltották, a woke elleni harc még egyáltalán nem ért véget.
A konzervatív amerikai író, újságíró, Rod Dreher egy ideje már Magyarországon él. Könyvei magyarul is megjelentek (Szent Benedek válaszútján, Hazugság nélkül élni), és ezek korábban Orbán Viktor íróasztalán is felbukkantak. A szimpátia kölcsönös, Dreher támogatója az Orbán-kormánynak, rendszeresen publikál a Magyar Nemzetben, és a kormányzati kötődésű Danube Institute Network Projektjének a vezetője. Vagyis az amerikai újságírónak szerepe van a konzervatív magyar–amerikai kapcsolatok erősítésében.
Még az amerikai választások előtt a Politicónak volt egy hosszú cikke arról, hogy kik azok az értelmiségiek, gondolkodók, akik hatottak Donald Trump alelnökjelöltjének, James David Vance ohiói republikánus szenátornak, azaz J. D. Vance-nek a világképére.
A Politico ezen személyek közé sorolta Drehert is, aki lényegében elindította Vance politikai karrierjét azzal, hogy interjút készített vele a The American Conservative számára a Hillbilly Elegy című memoárjáról (Vance könyve 2020-ban a GABO Kiadó gondozásában Vidéki ballada – Az amerikai álomról címmel magyarul is megjelent, és Ron Howard rendezésében film is készült belőle).
Magyarország és a Donald Trump–J. D. Vance-páros erős barátok és szövetségesek lesznek
– jelentette ki Dreher tavaly júliusban az Indexnek. Vance – akit a konzervatív újságíró a barátjának nevezett – most már hivatalosan is az Egyesült Államok alelnöke. Dreher nemrégiben tért vissza Budapestre, Donald Trump beiktatására ugyanis hazautazott az Egyesült Államokba.
Az Indexnek most azt mondta, hogy teljes megkönnyebbülést érzett a beiktatás idején, mert a Biden-éra woke-politikája végre véget ért. Dreher szerint minden, amit Trump a második hivatalba lépése óta eddig tett, az nagyszerű. Példaként említette a DEI (Diversity, Equity, Inclusion) felszámolását, azaz az amerikai kormányzati intézmények „sokszínűségért felelős” irodáinak megszüntetését, illetve az illegális migránsok kitoloncolásának elindítását.
„Volt egy videó a közösségi médiában arról, hogy egy haiti bűnözőt szövetségi ügynökök tartóztattak le. Az illető azt kiabálta: »Biden forever!« Nem, haver, sajnálom, de mész vissza. Úgy érzem, a józan ész végre visszatért Amerikába” – fogalmazott Dreher.
Az amerikai újságíró arról is beszélt lapunknak, személyesen is nagy öröm volt a számára, hogy láthatta barátja, J. D. Vance alelnöki beiktatását.
2016 óta ismerem őt. Ő egy jó és tisztességes ember, ráadásul rendkívül intelligens. Munkásosztálybeli családból származik, majd a Yale-en, Amerika legjobb jogi karán tanult. Ismeri az amerikai élet mindkét oldalát, és amit a Yale-en tanult, azt az emberek érdekében fogja felhasználni, ebben biztos vagyok. Ha szerencsénk van, a következő négy év előkészítheti a terepet nyolcévnyi Vance-elnökséghez!
– mondta bizakodva az amerikai újságíró.
A techmilliárdos, Elon Musk karlendítése itthon is nagy visszhangot kapott, Dreher szerint azonban szó sincs náci karlendítésről.
„Egyszerűen csak integetett a tömegnek, ugyanúgy, ahogyan sok politikus – például Emmanuel Macron vagy Tim Walz, a tavalyi demokrata alelnökjelölt – szokott. Az, hogy Musk valamiféle náci lenne, csak tipikus hamis látszatkeltés a liberális média részéről. Amikor Orbán Viktor kritikát fogalmazott meg Soros Györgyről, a média rögtön antiszemitának bélyegezte. Most is ilyesmi történik. Az európai uralkodóosztály fél Musktól, részben azért, mert az X-platformon keresztül rámutat a hibáikra. Például Nagy-Britanniában most ismét forró téma a nemierőszak-bandák ügye, nagyrészt azért, mert Elon Musk tweetelt róla. A brit elit, beleértve a médiát is, mindent megtett, hogy elnyomja az igazságot, és elfojtsa a brit nép jogos felháborodását. Musk az igazság oldalára állt, ezzel pedig leleplezte a brit elit romlottságát. Nem csoda, hogy Brüsszel elhallgattatná!” – vélekedett az amerikai újságíró, majd kifejtette, hogy a francia értelmiségi, Renaud Camus korábban Hitler „második karrierjéről” értekezett, rávilágítva: az európai elitkörök hogyan bélyegzik meg „nácinak” a liberális politikát megkérdőjelezőket.
„A magyaroknak tudniuk kell, hogy az országukat rendszeresen »fasisztának« nevezik az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Nyugat-Európában. De nem kell támogatni a Fidesz-kormányt ahhoz, hogy belássuk, ez egy abszurd és rosszindulatú hazugság. Ugyanez történik most Muskkal” – tette hozzá Dreher.
Az újságírótól megkérdeztük, mit gondol arról, hogy Elon Musk az Egyesült Államokon túl is formálni kívánja más országok politikai erőviszonyait. Dreher szerint semmi gond azzal, ha valaki egy külföldi milliárdos politikai befolyása miatt aggódik. „De azok, akik most Musk ellen tiltakoznak, korábban sosem szólaltak fel, amikor Soros György gyakorolt befolyást az európai politikára. Ez azért van, mert ezeket a baloldaliakat Soros támogatja” – jegyezte meg az újságíró.
A techoligarchák és a Trump-elnökség viszonyával összefüggésben feltett kérdésünkre válaszolva elismerte, ugyan lát veszélyt abban, ha előbbieknek túl nagy befolyása lesz az állam működésére, azonban arra hívta fel figyelmet, hogy nem is olyan régen ugyanezek a techoligarchák 100 százalékosan még a Demokrata Párt mögött álltak. Dreher kiemelte: a média egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy ezek az oligarchák jelentős befolyással bírnak, amikor ezt a befolyást progresszív ügyek és prioritások támogatására használták.
A techoligarcha, Marc Andreesen nemrég egy nagyon érdekes interjút adott Joe Rogan podcastjában. Kifejtette, hogy a Szilícium-völgy vezetői miért fordultak el a demokratáktól. Andreesen elmagyarázta, hogy a Biden-kormányzat diktatórikus módon viselkedett velük, utasította őket, hogy cenzúrázzanak embereket, és egyre több irányítást akart a működésük felett. Ráadásul a woke-ideológia – ami Biden politikáját vezérelte – tönkretette az üzleteiket. Tehát logikus következmény, hogy Trump mellé álltak.
Összességében azonban Dreher aggasztónak tartja, ha bármely üzletembernek, milliárdosnak nagy hatalma és befolyása van a politikusokra: „Ez különösen igaz a techmilliárdosokra, tekintve az információ feletti hatalmas befolyásukat, ami a demokrácia éltető eleme. Ezt szorosan figyelemmel kell kísérni. Például Trump támogatja a TikTokot, aminek a betiltásáról szavazott a Kongresszus, mivel jogos aggodalomra ad okot, hogy a Kínai Kommunista Párt kémkedésre használja. Trump általában ellenséges Kínával szemben, de azt hiszem, a TikTok-párti álláspontja a techiparral kapcsolatos kedvező nézeteiből fakad. Ez aggasztó. Nekünk, konzervatívoknak nem szabad ugyanazokat a hibákat elkövetnünk, mint a liberálisoknak, akik nem törődtek a techoligarchák szerepével a társadalomban, amíg azok az ő politikájukat támogatták.”
A magyar sajtón is végigsöpört a hír: Donald Trump rendeletben tiltotta meg a transznemű embereknek, hogy a hadseregben szolgálhassanak. Ezt egyébként már előző elnöksége idején, 2017-ben is megtette. Trump egyik ígérete volt, hogy leszámol a „woke-kultúrával” (itt írtunk bővebben a woke-ról), és bár Rod Dreher szerint a Biden-éra woke-politikáját leváltották, a harc még közel sem ért véget.
Ne felejtsük el, hogy a woke az amerikai elit de facto vallása. Az elmúlt évtizedben végigvonult az amerikai társadalom összes intézményén. A woke hívei nem egyszerűen csak azt gondolják, hogy az ellenfeleik tévednek, hanem azt hiszik, hogy mi gonoszak vagyunk. Számukra ez egy vallásháború, és egy egész amerikai diákgenerációnak adtak ideológiai kiképzést. Ez nem fog gyorsan véget érni. Ezt a káros ideológiát nem lehet pusztán elnöki rendelettel legyőzni. A harc hosszú és nehéz lesz. De az anti-woke érzés népszerű Trump Amerikájában
– jelentette ki a konzervatív újságíró.
Lapunknak felidézte, hogy a múlt héten egy népszerű liberális fekete sportkommentátor az amerikai televízióban elmagyarázta Trump győzelmét:
Azt mondta, az amerikaiak belefáradtak abba, hogy a Demokrata Párt például a transzneműek jogait helyezi előtérbe az emberek mindennapi, gyakorlati szükségleteivel szemben. A woke egy őrült ideológia, és végre úgy tűnik, az emberek már nem félnek attól, hogy »rasszistának« vagy »bigottnak« bélyegzik őket, ha szembeszállnak vele. Ezért pedig hálásak lehetünk Donald Trumpnak.
Az amerikai társadalom megosztottságával kapcsolatban Dreher rámutatott, Trump meglepően sok szavazatot kapott a kisebbségi csoportoktól, akik általában a demokratákra szavaznak.
„Az amerikai politikai törésvonal egyre inkább populista irányba mozdul el. Trump nem egy Reagan–Bush-féle republikánus. Valójában a Reagan–Bush-korszak republikánus pártelitjének számos tagja a demokraták oldalán áll. Az amerikai politika egyre inkább nacionalista és populista, az intézményi elit az egyik oldalon, a tömegek a másikon. Természetesen a törésvonalat nem lehet ennyire élesen megrajzolni, a techoligarchák például aligha populisták. A felmérések több mint húsz éve azt mutatják, hogy az amerikaiak többsége az illegális bevándorlás korlátozását szeretné. Nem csak a konzervatívok, hanem minden amerikai. A szakszervezeti munkások, akik általában a demokratákra szavaznak, nagyon jól tudták, hogy a tömeges bevándorlás rontja a béreiket. Mégsem történt semmi. Amikor a republikánusok voltak hatalmon, semmit sem tettek, mert a nagyvállalatok olcsó munkaerőt akartak. Amikor a demokraták voltak hatalmon, ők sem tettek semmit sem, mert imádták a multikulturalizmust, és a migránsok millióiban a jövőbeli demokrata szavazókat látták. Végül Donald Trump került hatalomra, és pontosan azt tette a bevándorlással, amit az amerikaiak többsége régóta akart, de nem kaphatott meg a washingtoni elit hatalma miatt. Ez hatalmas változás az amerikai hatalmi viszonyokban” – fejtette ki az amerikai újságíró.
Donald Trump már megválasztott elnökként, de még a beiktatása előtt kijelentette, hogy igényt tart Grönlandra és a Panama-csatornára (a témával ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk).
Rod Dreher az Indexnek azt mondta, hogy először azt hitte, ez csak egy vicc, és tipikus Trump-féle hencegésről van szó.
De most már azt gondolom, hogy komolyan beszélt. Nem tetszik, hogy Trump erőszakosan lépett fel Dánia miniszterelnökével szemben Grönland miatt. De amit itt látunk, az az, hogy jelezni akarja: egy új korszakba léptünk a hatalmi politikában. Imperialista álláspontot fogalmazott meg, mert pontosan tudja, hogy Kína és Oroszország is minél több erőforrásra akarja rátenni a kezét, de ezt nem hagyhatja az Egyesült Államok. Grönland stratégiailag fontos terület lesz, ahogy az Északi-sarkvidék olvad, és a terület ásványkincsekben is gazdag. Mindenki tudja, hogy Dánia nem tudná és nem is akarná megvédeni Grönlandot, ha Oroszország úgy döntene, hogy lerohanja. Trump ezt is tudja. Látja, milyen gyenge Európa, és Grönland ügyével arra kényszeríti Európát, hogy szembenézzen a saját tehetetlenségével. Igen, ez megalázó Dániának és Európának, és bárcsak ne lenne ennyire nyers és agresszív. De Trump egy olyan nyugati vezető, aki ebben az új világban navigál. A hidegháború utáni rend kényelmes világa véget ért
– fogalmazott az amerikai újságíró.
Arról is beszélt, hogy Trump gyorsan békét akar kötni Ukrajnában, és a hírek szerint húsvétra szeretne elérni egy tűzszünetet: „Trump szeretné, ha a háború véget érne, de nem fog mindent átengedni Oroszországnak.”
Dreher szerint Kínával szemben Trump gazdaságilag sokkal agresszívebb lesz:
„A kínaiak régóta úgy látják, hogy Amerika és a Nyugat hosszú távon a hanyatlás időszakába lépett. Ha Trump ezt megfordítja, erős pozícióból tud majd konfrontálódni Kínával. A legnagyobb kihívás Tajvan ügye lesz. Amerika ugyanis nem engedheti meg, hogy Tajvan Kína kezébe kerüljön. Bár Trump általában ellenzi a szükségtelen háborúkat, amiket Washington az elmúlt évtizedekben indított, Tajvan védelme létfontosságú nemzetbiztonsági érdek az Egyesült Államok számára. Arra is számítok, hogy Trump sokkal agresszívabban fogja megakadályozni Kína térnyerését Latin-Amerikában, amely hagyományosan az Egyesült Államok földrajzi befolyási övezetébe tartozik. Általában Trump külpolitikája a reálpolitikához tér vissza, és feladja a liberális internacionalizmust. Az európai kormányokat arra fogja kényszeríteni, hogy minél többet költsenek saját védelmükre, és ezzel véget vessen Európa Amerika iránti túlzott függőségének. Remélem, hogy Trump nagyobb hangsúlyt fektet Közép-Európára, erősítve Amerika szövetségét Magyarországgal, Lengyelországgal és a visegrádi országokkal” – jelentette ki Dreher, hozzátéve:
Orbán Viktor nagy kockázatot vállalt azzal, hogy Trump visszatérésére számított, és most úgy gondolom, ez kifizetődik Magyarország számára. Már láttuk, hogy távozott David Pressman, az Egyesült Államok korábbi nagykövete. Ez csak az első a Magyarország számára következő években várható jó dolgok sorában.
Az amerikai újságíró ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a magyar külpolitika Kína felé nyitásával kapcsolatban, ami miatt még konfliktusba kerülhet Trump politikájával.
„Orbán személyes diplomáciai képességeire lesz szükség ennek kezelésére” – jegyezte meg Dreher.
Arról még nem időszerű beszélni, mit jelent Trump elnöksége az Egyesült Államoknak, de az már látható az amerikai újságíró szerint, hogy Trump megtanulta a leckét az első ciklusából: a rendszer megpróbálja legyőzni őt, ha nem támadja meg azt nagyon keményen, kompromisszumok és habozás nélkül.
„Eddig az amerikai emberek elégedettek vele. A CNN egy új felmérése szerint Trump széles körű támogatottságot élvez az amerikaiak körében. Tetszik nekik, amit látnak” – állapította meg Rod Dreher, majd úgy fogalmazott: „Washington kormányzati bénultsága véget ér, és visszatért a józan ész a hatalomba, ez pedig jó dolog.”
(Borítókép: Donald Trump fogadja Orbán Viktor kormányfőt a floridai Mar-a-Lagóban 2024. december 9-én. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)