Ha rövid időre, de visszatért a nyugdíjából Angela Merkel korábbi német kancellár, hogy egy közleményben bírálja egykori pártja, a CDU jelenlegi elnökét, amiért Friedrich Merz a Bundestagban a szélsőjobboldali AfD képviselőinek szavazataival tudott elfogadni egy határozatot. Az egykori Bundesmutti szerint Merz felelőtlenül viselkedett, mivel ezzel a Bundestag történetében először a radikális párt segítségével szavaztak meg egy javaslatot, így szerinte oda az AfD-vel szembeni politikai karantén.
Közleményt adott ki Angela Merkel korábbi német kancellár azután, hogy január 29-én egykori pártjai, az ellenzéki jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU uniópártok az eddig politikai karanténban lévő szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) és az abból kizárt függetlenek szavazatainak segítségével fogadtak el egy migrációról szóló határozatot a Bundestagban.
A jogilag nem kötelező érvényű határozatot a párt elnöke, egyben az uniópártok kancellárjelöltje, Friedrich Merz nyújtotta be, és ugyan a határozat a szövetségi állam migrációpolitikájáról szólt, a szavazás előtti vita inkább az AfD-vel szembeni, a német politikában tűzfalnak nevezett politikai karanténról szólt, mintsem a konkrét témáról.
Most ebbe a vitába szállt bele a Németországot 2005 és 2021 között irányító egykori Bundesmutti is:
Merkel keményen bírálta Merzet, amiért egy ilyen taktikai manőverre szánta magát.
Merkel az irodájának oldalán kiadott közleményében emlékeztetett, hogy a pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormány összeomlása után a CDU-pártvezér Merz még azt ígérte, frakciója hajlandó együttműködni az FDP kiválása miatt a parlamenti többségét elvesztető SPD–Zöldek-kormánnyal úgy, hogy a korábban már bizottsági szinten letárgyalt javaslatokat képviselőik megszavazzák, és így nem kell az AfD-re vagy a szélsőjobboldalinak mondott politikájukra hagyatkoznia egy pártnak sem a parlamenti többségért.
Merkel szerint Merz ezt a még novemberben tett ígéretét szegte meg január 29-én, amikor az ellenzéki CDU és CSU politikusai mellett az FDP és az AfD képviselőinek szavazataival sikerült felmutatni egy vékony többséget – a Bundestagban 348 igen, 344 nem (SPD, Zöldek, die Linke) és 10 tartózkodás (BSW) mellett fogadták el a migrációról szóló, tartalmát tekintve pedig több AfD-s követelést tartalmazó határozatot.
Ez a javaslat és a hozzá kapcsolódó hozzáállás a nagy államférfiúi felelősség kifejeződése volt, amit teljes mértékben támogatok. Azonban úgy gondolom, hogy helytelen, ha a továbbiakban nem érzi magát kötve ehhez, és ennek következtében a német Bundestagban 2025. január 29-én először felelőtlenül az AfD szavazataival tette lehetővé a többséget
– fogalmazott Merkel, aki arra szólította fel a többi demokratikus pártot – értve ezalatt az SPD-től CDU/CSU-ig terjedő politikai centrumot, azaz kizárva az AfD-t, a die Linkét és a BSW-t –, hogy ne taktikus manővereket hajtsanak végre, hanem a pártpolitikai határokat átlépve dolgozzanak együtt a migráció ügyében is, hogy a magdeburgi és aschaffenburgi szörnyűségeket megelőzhessék.
Ugyan Merkel szavai nem tűnhetnek túl konfrontatívnak, azonban a maga nemében ez egy erős üzenet Friedrich Merznek és az őt követő CDU/CSU képviselőknek:
A párton belül ugyanis sokaknak, főleg a Merkelhez hasonló moderáltak számára eddig az AfD-vel való bármilyen nemű együttműködés és együtt szavazás tabunak számított.
Az egyébként épp Merkel miatt a CDU-ból sokáig kitaszított Merz pedig ezt szegte meg. A CDU kancellárjelöltje a szavazás után egyébként arról beszélt a szocdemeknek és a zöldeknek odaszúrva: sajnálja, hogy a politikai centrum többségével nem sikerült elfogadni a határozatát.
Az AfD-vel való együtt szavazás után az SPD és a Zöldek Merkelhez hasonlóan elítélte azt, a két kormánypárt szerint ugyanis ezzel ledőlt egy eddig hatalmas tabu a német politikában. Míg ezt az AfD részéről annak egyik társelnöke, egyben kancellárjelöltje, Alice Weidel úgy értékelte, ez egy szép napja volt a demokráciának, hiszen a szerinte demokráciával ellentétes tűzfal lebomlott.
Ennek ellenére a politikai karantén még továbbra is áll, hiszen ebből még nem következik egy CDU/CSU–AFD-kormány a jövőben.
Ugyanakkor ez így is egy rizikós lépés volt Merztől: ugyan ezzel a február 23-i szövetségi választás előtt el tudja mondani a szavazóknak, hogy a szavak helyett ő a tettek embere, valamint a választás után a leendő koalíciós partnerével – ami vélhetően Scholz és az SPD lesz – szemben immáron felmutathatja, hogy ha kell, a fontos javaslatokat el tudja fogadtatni akár az AfD-vel is, azonban Scholz például a szavazás után azt mondta, ő már többé nem tud bízni Merzben, ami megnehezítheti a választás után a két párt között a koalíciós tárgyalásokat – aztán persze lehet, hogy egy alkancellári pozíció felajánlása ezt majd visszahozza neki.
Azonban ez nemcsak a leendő koalíciós tárgyalásokra lehet hatással:
az AfD-vel való együtt szavazás után több százan tüntettek a CDU székháza előtt Berlinben,
ahol a demonstrálók többek között arra szólították fel a CDU jobboldali-konzervatív részéhez tartozó Merzet, hogy a tűz helyett inkább tűzfalat, azaz az AfD-vel való együttműködés helyett annak politikai karanténba való zárását támogassa.
(Borítókép: Angela Merkel 2024. december 5-én. Fotó: Juliane Sonntag / Photothek / Getty Images)