Index Vakbarát Hírportál

Trump változást hoz a világpolitikában, de a világ jövője három fontos tényezőtől is függ

2025. január 31., péntek 07:35

A Trump-adminisztráció politikája éppúgy elhozhatja a világhatalmak közötti kapcsolatok valamiféle rendeződését, mint az ellentétek kiéleződését is – jelentette ki Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek. Mindez elsősorban attól függ, hogy mit jelent pontosan Donald Trump „America First” jelszava. Ha azt, hogy az Egyesült Államok elsősorban a belső ügyeire koncentrál, és közvetlen környezetére fókuszál majd, az az enyhülés irányába mutathat. Ha azonban az amerikai dominancia erőszakos visszaállításáról van szó, akkor az ellenkezőjét eredményezheti.

A világ felosztásáról vagy a nagyhatalmak közti együttműködésről szóló spekulációkkal kapcsolatban Kosztur András hangsúlyozta: egy kiegyezéshez az Egyesült Államoknak nagyvonalúnak kellene lennie, hogy riválisaival elfogadtassa saját törekvéseit.

„Kérdéses, hogy ez a nagyvonalúság belefér-e az amerikai elképzelésekbe. Jelenleg úgy tűnik, nem igazán, gondoljunk csak Ukrajna kérdésére, ahol – a sajtóhírek szerint – az amerikaiak csak minimális engedményeket tennének Oroszországnak. Ettől persze a zárt ajtók mögötti diplomácia még eltérhet” – mondta a vezető kutató, hozzátéve, hogy az amerikai diplomácia jelenlegi iránya inkább az erő demonstrálására épít, amit Trump következetesen alkalmazhat.

Azt látni, hogy az Egyesült Államok erő felmutatásával akarja elérni szándékait, és a túlzó elvárásaiból engedve mímelni a nagyvonalúságot riválisaival szemben. Ezen azonban a moszkvai vagy pekingi vezetés vélhetően könnyen átlát, és a valódi engedményeket – vagy éppen a fenyegetések valóra váltását – nem biztos, hogy meg tudja majd úszni Washington, ha egyezségre akarja bírni a többieket

– fejtette ki Kosztur András.

Kinek mi az érdeke?

Oroszország és Kína számára a fő cél a nyugati szankciók és kereskedelmi akadályok enyhítése lenne.

„Oroszország számára fontos lenne, hogy enyhüljön a rá nehezedő nyomás, szabadon kereskedhessen, kiegyensúlyozhassa gazdasági és politikai kapcsolatait, és persze biztosíthassa elsőbbségét a közvetlen érdekszférájában. Kínának az Egyesült Államokkal való kereskedelmi háború vége lenne az érdeke, illetve a Tajvan feletti ellenőrzés fokozása, a Dél-kínai-tengeren való jogainak elismertetése. Rengeteg kérdés van ezen államok között, mindannyian sok mindent várhatnának egy nagyhatalmi kiegyezéstől, csak nem biztos, hogy tudnak olyan pontot találni, ami mindenkinek megfelelő” – mutatott rá a szakértő.

Kosztur András szerint az Egyesült Államok érdeke az lehet, hogy a tőle távoli konfliktusokból kilépve saját ügyeire koncentrálhasson, abban bízva, hogy a kialakulóban lévő versenyhátrányát megfordíthatja, és egy technológiai ugrással ismét egyértelműen az élre törjön.

Trump valószínűleg el akarja érni, hogy az Oroszországgal és egyre inkább Kínával is hidegháborús jellegűvé váló kapcsolatai enyhüljenek, és ezek a konfliktusok ne éleződjenek ki a következő években – legalábbis addig, amíg az Egyesült Államok egyértelmű fölénye ezen országokkal szemben helyre nem áll. Más kérdés, hogy az erő pozíciójából való pozicionálás ezen célokat biztosítani tudja-e, vagy éppen az ellenkező hatást éri majd el

– fogalmazott a szakértő.

Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Kosztur András kifejtette: „Nyílt egy ablak a tárgyalásokra”, ami Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti párbeszédet eredményezhet. Azonban ha Trump javaslatai nem elég nagyvonalúak Oroszország számára, a konfliktus folytatódhat. Ugyanakkor a háború folytatásának vannak fizikai korlátai is, a szakértő felidézte: nemrég az ukrán katonai hírszerzés vezetője állítólag arról beszélt egy zárt körű megbeszélésen az ukrán parlamenti frakciók vezetőivel, hogy amennyiben nem lesznek érdemi tárgyalások nyárig, akkor Ukrajna állami léte is veszélybe kerülhet.

„Ha ez igaz, az idő az oroszoknak dolgozik, és valóban nagyvonalú ajánlat kell amerikai részről, hogy a szükségszerű befejezés előtt megállapodásra bírja az oroszokat” – hangsúlyozta a szakértő.

Európa csatolt rész vagy zsákmány lesz?

A világ jövőjét befolyásoló legfontosabb folyamatok közül Kosztur András hármat emelt ki: az éghajlatváltozást, a demográfiai átalakulást és a mesterséges intelligencia fejlődését.

„Okaitól függetlenül az éghajlat változása sok mindent felforgathat, az Északi-sarkvidék iránti érdeklődés is részben ennek köszönhető, de például Oroszország szibériai területeit is felértékelheti. A másik befolyásoló tényező a demográfia alakulása. A mostani előrejelzések egy ideig jelentős, bár lassuló népességnövekedéssel számolnak globális szinten, amit aztán gyors népességcsökkenés követhet – előbb a legfejlettebb országokban, majd jó eséllyel mindenhol másutt is. A mesterséges intelligencia fejlődése összefügg az előbbi kérdéssel is, hiszen az automatizáció fokozása szükséges ott, ahol a népesség csökken, ellenben munkanélküliséget okozhat ott, ahol népességfölösleg van. A mesterséges intelligencia oktatásra, tudásra, technikai fejlődésre gyakorolt hatásairól nem is beszélve. Mindez együtt – főképp, ha az élet meghosszabbításával vagy a világűr meghódításával kapcsolatos lehetőségeket is figyelembe vesszük – teljesen megváltoztathatja az ember saját magáról és a világról alkotott képét, új politikai eszméket vagy vallásokat hívva életre. Tekintettel arra, hogy ezekre a folyamatokra valamiféle gyorsulás is jellemző, ezeket ma már nem lehet a távoli jövő lehetőségeinek tekinteni” – fejtette ki a szakértő.

Ezzel a világ nagyhatalmainak vezetői is tisztában vannak, de a stratégiák különbözőek:

Donald Trump Amerikája versenyezni akar, saját és környezete erőforrásait a lehető legnagyobb mértékben felhasználva élre törni és a maga számára nyerni meg a 21. századot. Kína és a globális Dél államai egy másik elképzelést vallanak magukénak, amely szerint ezek a folyamatok olyan társadalmi megrázkódtatásokkal fenyegetnek, amelyek csak a jelenlegi elitek együttműködése révén kezelhetők. Ezt az ajánlatot akár a 19. századi szent szövetséghez is hasonlíthatjuk, hiszen célja végül is a globális kapitalista világrend korrekciókra épülő fenntartása, valamiféle közös, koordinált fejlődés érdekében. Persze az amerikai forgatókönyv is az elitek pozícióinak fenntartásával számol, az ahhoz társított társadalmi formákat illetően rugalmas – gondoljunk csak a Szilícium-völgy és a nyugati jobboldal körében népszerű libertárius nézetekre.

Kosztur András szerint Donald Trump győzelmével megfordult a kocka: a világrendszerváltó hatalmak váltak „konzervatívvá”, és immár a Nyugat az, amely szeretne kihívást intézni az ő általa is formált világrend ellen.

„Hogy ez meddig tarthat ki persze, és lesz-e »restauráció« Nyugaton, vagy éppen a jelenlegi vezetés dönt majd a betagozódás mellett, azt nem tudhatjuk. Oroszország ebben a kérdésben is talány: ugyan jelenleg az utóbbi csoport felé húz, történelme alapján joggal gondolhatjuk, hogy még nem mondta ki a végső szavát, és könnyen lehet, hogy valami harmadik, a század következő évtizedeinek kihívásaiból fakadó nézet hazájává válik” – vélekedett a szakértő.

Európa jelenleg „nem vesz részt a versenyben”, és ha nem történik fordulat, vagy az Egyesült Államok csatolt részeként marad a világrendben, vagy „a nagyhatalmak között felosztott zsákmánnyá válik” – állapította meg a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök beszédet mond Washingtonban 2025. január 20-án. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)

Rovatok