Azt gondolhatnánk, hogy a gázai tűzszünet nyugalmat hoz a Közel-Keletre. Azonban egy másik militáns csoport erőszakos és jövedelmező új üzleti franchise-t hozott létre, ami tartósan fennmaradhat.
A húszik gyakorlatilag foglyul ejtették a vörös-tengeri hajózást – elmondásuk szerint a palesztinokkal való szolidaritásból, de valójában azért, hogy bevételt préseljenek ki az iparágból, és befolyást gyakoroljanak a régióra. Nagyszerű évük volt. A The Economist becslése szerint a vörös-tengeri teherszállítások volumene 70 százalékkal csökkent, és a lázadók évente több száz millió dollárt – vagy akár milliárdokat – keresnek, miközben több száz milliárd dollárnyi költséget rónak a világra. A húszik a gázai fegyverszünet alatt is egy anarchikus, szabályok és rend nélküli világot hirdetnek.
A húszik, egy politikai és vallási csoport, amely Jemen északnyugati részén található. Része Irán „ellenállási tengelyének”, amely a perzsa állam Közel-Kelet-szerte működő proxyhálózata. Míg a Hamászt és a Hezbollahot Izrael többnyire szétzúzta, és Bassár el-Aszad szíriai rezsimje is összeomlott, a húszik egyelőre kitartanak. Ezt annak köszönhetik, hogy egy távoli, megosztott és szegény országban vannak. Az amerikai és izraeli légi és tengeri csapások csak korlátozott hatást értek el, hatalmas költségek árán. Egy korábbi kísérlet a lázadók erőszakos megfékezésére – amelyet Szaúd-Arábia vezetett 2015–2022-ben – tömeges civil áldozatok árán is kudarcot vallott.
Minden hátrányuk ellenére a húsziknak van egy hatékony üzleti modelljük. A mai hadviselésben azt láthatjuk, hogy nem állami csoportok képesek olcsó rakétákkal és drónokkal gyakran, nagy távolságból csapást mérni. A lázadók is ezen a módon képesek hiteles és tartós fenyegetést jelenteni a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán áthaladó kereskedelmi hajóforgalomra. És ezen az útvonalon zajlik a világkereskedelem 12 százaléka – ami hatalmas szám. Kínálnak választási lehetőséget. Ha ügyfélkapcsolati e-mail-címük és darkwebes fizetési rendszerük segítségével üzletet kötnek velük, akkor biztonságos átkelést biztosítanak. Becslések szerint az ilyen illegális kifizetések évente akár a kétmilliárd dollárt is elérhetik.
Mivel a nyugati cégek innkább el akarják kerülni a védelmi pénzek kifizetését, a vörös-tengeri kereskedelem mintája megváltozott. Kína részesedése a tengerszoros forgalmában 2023 októbere óta negyedével nőtt. A nagy nyugati hajózási társaságok inkább a hosszabb, Afrikát megkerülő útvonalat választják. Az ehhez szükséges többletidő és üzemanyag növeli a költségeket, és felemészti a hajózási kapacitást. A The Economist becslése szerint ez a számla, amelynek egy részét a fogyasztókra hárítják, évi 175 milliárd dollárra rúg.
Donald Trump Irán ellen belengetett „maximális nyomásgyakorlási” kampánya hatással lehet a húszikra is, akik iráni rakétákra, valamint iráni és orosz katonai hírszerzési információkra támaszkodnak. A Szuezi-csatornát használó hajóknak viszonylag kis része amerikai, így lehet, hogy Trump nem fog akkora energiát fordítani a húszik üldözésére. Ezenkívül még senki sem állított fel hatékony légi és tengeri stratégiát ellenük, és egy jemeni szárazföldi invázió sem jöhet szóba.
De még ha Irán be is fejezné támogatásukat, a húsziknak akkor is jó okuk lenne folytatni a zsarolást, és pénzt szerezni az ehhez szükséges eszközök megvásárlására. Más célpontokat is fenyegethetnének, köztük az olajban gazdag öböl menti államokat. Ezért ha Donald Trump szemet huny a tevékenységük felett, akkor más ázsiai, közel-keleti és európai országok végül követhetik Kínát, és kifizethetik a védelmi pénzt.
Ez pedig ha nem is tenné tönkre a világ kereskedelmét, de radikálisan átformálná azt. A pénzügyi és hajózási piacokon állandó pluszkockázat alakulna ki, mivel a befektetők számolnának a Szuezi-csatorna teljes lezárásának lehetőségével vagy a régió más célpontjaira irányuló csapásokkal. A hajózási piac részesedései eltolódnának, mivel a nyugati cégek visszaszorulnak a kínai zászló alatt közlekedő hajók miatt. Ráadásul hasonló tendenciák figyelhetők meg más iparágakban is – például a légi közlekedésben –, ezekre erősen hatnak a geopolitikai kockázatok.
(Borítókép: A húszi médiaközpont felvételén a Sounion nevű olajszállító hajó rakománya lángol a Vörös-tengeren 2024. augusztus 29-én. Fotó: Húszi médiaközpont / MTI / EPA)