Leghamarabb tavasszal indulhat útnak az a négyfős legénység a Nemzetközi Űrállomásra, amelynek tagja lesz Kapu Tibor magyar űrhajós is. A NASA és nemzetközi partnerei már jóváhagyták az engedélyeket az Axiom Space küldetéséhez. Csütörtök délután sajtótájékoztatót tartottak a legénység tagjai. Az Index megkérdezte Kapu Tibort, mit vár a küldetéstől és mit üzen minden magyarnak.
A NASA hivatalos közleményben jelentette be, hogy minden szükséges engedélyt megkapott az Axiom Space negyedik missziója, amely várhatóan 2025 tavaszán indul útnak a Kennedy Űrközpontból.
A négytagú legénység vezetője Peggy Whitson lesz, aki a NASA egykori űrhajósaként már jelentős tapasztalattal rendelkezik, és jelenleg az Axiom Space emberes űrrepülésért felelős igazgatója.
A pilóta szerepét az Indiai Űrkutatási Szervezet képviseletében Shubhanshu Shukla tölti be. A legénység küldetésspecialistája a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski.
A magyar Kapu Tibor kutatóűrhajósként vesz részt a küldetésben.
Az Axiom Mission 4 (Ax–4) legénysége a SpaceX Dragon űrhajó fedélzetén kezdi meg útját az űrállomásra. A tervek szerint a csapat 14 napot tölt majd a Nemzetközi Űrállomáson, ahol komplex feladatokat látnak el.
A küldetés során tudományos kísérleteket végeznek, ismeretterjesztő tevékenységet folytatnak, valamint kereskedelmi projektekben is részt vesznek. A részletekről a csütörtök délután tartott sajtótájékoztatón árultak el többet a legénység tagjai, ahol az Index kérdéseket tett fel Kapu Tibornak.
A magyar Kapu Tibor gépészmérnök, akit 2024 májusában választottak ki a Magyar Űrhajós Program (HUNOR) űrhajósának.
Magyarország kis ország nagy történelemmel és nagy álmokkal. A magyar olyan nyelv, amelyet kevesen beszélnek, de sok tehetséges ember anyanyelve
– fogalmazott Kapu. Elmondta, hogy a program keretében építenek az ország űripari erősségeire, mint a dozimetria, űrtáplálkozás, élettudományok és humánbiológia, de nyílt felhívást is tettek közzé egyetemeknek, cégeknek és kutatócsoportoknak űrkutatási javaslatok gyűjtésére.
Többtucatnyi kísérletet gyűjtöttünk össze az ország minden tájáról, amire rendkívül büszke vagyok. A programmal az a célunk, hogy megvetjük a lábunkat az űrközösségben, hogy minden lehetséges módon hozzájáruljunk a globális űriparhoz és a tudományos élethez, és hogy egy asztalhoz üljünk az óriásokkal, a nagyobb szereplőkkel
– mondta. „Ennek a küldetésnek és nemzetközi partnereinknek köszönhetően itt vagyunk. Itt ülünk ennél az asztalnál.”
„Úgy vélem, hogy e célok eléréséhez egy országnak a legfontosabb erőforrásként az agyerőre van szüksége. És hadd mondjam el önöknek, hogy ez Magyarországon megvan.”
„Űrhajósként az egyik legnagyobb felelősség, hogy végrehajtsa a kutatást, amely ennek az agyerőnek az eredménye, hogy a kutatók kiterjesztett karja és szeme legyen. Nekik üzenem, nem sokan mondhatják el magukról, hogy a munkájuk a csillagokból látható, de ti igen. Én nem egyedül repülök. Viszem a te álmaidat is.”
Az Index kérdésére, hogy mit remél, milyen hatással lesz küldetése Magyarország űrkutatási törekvéseire, és hogy mit üzen minden magyarnak, a következőt válaszolta:
Szerintem a HUNOR nagy hatással lesz nemzetünkre. Először is szeretném elmondani, hogy ez Magyarország számára egy visszatérés az űrbe. Mi már jártunk ott. Örökségünk van az űrben.
Felidézte Bay Zoltán úttörő radarkísérleteit, valamint Kármán Tódor meghatározó munkásságát az aerodinamika területén. „Aztán persze ott volt Farkas Bertalan, Berci, nagy barátom, aki 1980-ban repült első magyarként az űrbe. Ő vitte magával a Pille dozimétert, ami azóta is ott van az űrben különböző űrállomásokon és űrhajókon is. Úgy gondolom, hogy az újbóli színpadra lépés óriási dolog számunkra.”
„Fel fogjuk gyorsítani a magyar tudományt és kutatást.”
„A küldetéseink, azt hiszem, a többiek nevében is beszélhetek, arra irányulnak, hogy izgalmat keltsenek a fiatalabb generációkban. Az én személyes motivációm, hogy inspiráljam őket.
Úgy gondolom, hogy a STEM-ágazat az egyik olyan ágazat, amely mindig fejlődhet, és egyre több gyereket győzhetünk meg arról, hogy ezen a területen dolgozzon.
Ha ők is űrhajósok lehetnek, még boldogabb leszek. Üzenem nekik, és minden magyar embernek, hogy köszönöm a támogatást. Eddig is nagy öröm és megtiszteltetés volt űrhajósnak lenni, de úgy gondolom, hogy ez az út mindenképpen folytatódni fog.”
Kapu Tibor beszámolt arról, hogy Farkas Bertalan magyar űrhajóslegenda meghatározó szerepet töltött be a felkészítésében. A magyar űrhajós elmondta, hogy Farkas részt vett a HUNOR kiválasztási folyamatában és az alapkiképzésben is, amely 14-14 hónapig tartott. A teljes folyamatot „nagyapai szeretettel” felügyelte végig.
Az első magyar űrhajós több hasznos tanácsot is adott Kapunak és társainak. Az egyik legfontosabb az volt, hogy mindig legyenek türelmesek, ami szerinte az űrrepülés kulcsfontosságú eleme. Azt is tanácsolta, hogy minden kihívást mosollyal az arcukon közelítsenek meg.
Kapu Tibor elmondta, hogy Farkas Bertalan szorosan követi a felkészülésüket, és reméli, hogy a start napján is ott lehet majd.
Kapu olyan tárgyakat is magával visz az űrbe, amelyek kapcsolódnak Farkas Bertalan küldetéséhez. Ezek közül néhány meglepetés, amiről nem beszélhetett a kamerák előtt, de elárulta, hogy biztosan magával viszi a hármasukról (ő, Farkas és a tartalék űrhajós) készült közös fotót. Bár jelentős súly- és térfogat-korlátozások vannak, magával viszi a szülővárosából kapott magyar zászlót is.
A legénység együtt készül, elsajátítva a Nemzetközi Űrállomás és a Dragon űrhajó rendszereinek ismeretét, valamint a vészhelyzetek kezelését. Whitson parancsnok, aki közel 40 éves űr- és tudományos tapasztalattal rendelkezik, kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a sokszínű csoportból hatékonyan működő csapatot kovácsoljon.
Az Axiom–4 küldetés nemcsak a részt vevő országok űrprogramjai szempontjából jelentős, hanem a kereskedelmi űrrepülés fejlődésének is fontos mérföldköve. A kéthetes küldetés során végzett tudományos kísérletek és technológiai demonstrációk hozzájárulnak az űrkutatás fejlődéséhez. Ezek közé tartozik:
Az Index korábban páros interjút készített a magyar űrhajósjelöltekkel. Kapu Tibort a kiképzésről, felkészülésről és motivációiról faggattuk.
Whitson parancsnok elmondta, hogy szinte álomszerű számára, hogy az Axiom Space három év alatt már a negyedik küldetését indítja a Nemzetközi Űrállomásra. Mint mondta, a kereskedelmi űrrepülési lehetőségek felgyorsítják a részt vevő országok űrprogramjait és új utakat nyitnak a technológiai fejlesztések előtt.
A parancsnok külön kiemelte az Axiom Space saját tudományos és technológiai törekvéseit, köztük egy diabéteszkutatást, amely lehetővé teheti, hogy inzulinfüggő űrhajósok is az űrbe repülhessenek.
A küldetés pilótája az indiai Shubhanshu Shukla („Shuks") lesz, aki 15 éves vadászpilótamúlttal rendelkezik, és 2020-ban választották India négy űrhajósjelöltje közé.
„Személyes célom, hogy fényképeken és videókon keresztül megosszam az élményeimet otthon minden indiaival, mert bár egyénként utazom az űrbe, ez 1,4 milliárd ember utazása” – fogalmazott Shukla.
A lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski („Swab”) az Európai Űrügynökség projektűrhajósaként vesz részt a küldetésben. Doktori munkája során az űrbeli sugárzásnak ellenálló tervezéssel foglalkozott, később a CERN Nagy Hadronütköztetőjének mérnökeként dolgozott.
„Ma nemcsak Lengyelországot képviselem, hanem egy lengyel generációt is, tudósok, oktatók, mérnökök ezreit, akik évek óta azon dolgoznak, hogy globális szinten hozzájárulhassanak a technológiához és a tudományhoz” – mondta.
(Borítókép: Kapu Tibor 2023. május 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)