Ugyan az európai védelem jövőjéről rendeznek informális EU-csúcsot Brüsszelben, a sajtó és a tagállamok vezetőinek a figyelme is egy személy felé fordult, mégpedig Donald Trump amerikai elnök felé. Trump ugyanis kereskedelmi háborút kezdeményezne az Európai Unióval szemben, emellett pedig arra kényszerítené a NATO-tagállamokat, hogy védelmi kiadásaikat is rendkívül emeljék meg – a csúcsot pedig ez a két téma könnyen eltérítheti.
Február 3-án, hétfőn kezdődött a brüsszeli Egmont-palotában az informális EU-csúcs, ahol a tagállamok állam- és kormányfői António Costa Európai Tanács-elnök meghívására az európai védelemről és annak jövőjéről fognak tárgyalni.
Mint a felvezető cikkünkben is írtuk, ugyan a legfőbb téma a tagállamok védelmi kiadásainak a növelése, valamint az európai hadiipar kapacitásának fejlesztése és mindezek finanszírozása lesz az unió partnerei közötti kapcsolatok mellett, a tárgyalást elég könnyen eltérítheti Donald Trump amerikai elnök és az ő politikája.
Ez pedig már a vezetők megérkezésekor megtörtént, mivel
a legtöbb vezető leginkább Trumpról, az általa belebegtetett kereskedelmi háborúról, valamint a tagállamok védelmi kiadásainak drasztikus növelésének jogosultságáról beszélt
az informális csúcsot megelőző rövid, sajtónak tett nyilatkozatai során.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa a csúcsot megelőzően kizárólag annak fő témájáról volt hajlandó beszélni. Elmondta, hogy ez az első alkalom, hogy vele az Európai Tanács élén a védelmi politikával kapcsolatosan tárgyal a 27 tagállam vezetője, de nem a nulláról kezdik, hiszen 2022 márciusában már megállapodtak az állam- és kormányfők, hogy az Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért.
A célja, hogy egy őszinte, nyitott és szabad beszélgetés során átbeszéljék, hogy a témát illetően mik a prioritások, és ezeket miként tudják fejleszteni egy kooperatív módon; miből teremtsék elő az ehhez szükséges finanszírozást; valamint hogyan erősítsék meg eddigi partnerségeiket.
Az észt miniszterelnökséget az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője posztra cserélő Kaja Kallas ugyanakkor már válaszolt az amerikai elnök által beharangozott kereskedelmi háborúval összefüggésben feltett kérdésekre, miután Trump az Európai Unióból érkező termékekre egységesen 25 százalékos vámtarifát vetne ki. Ez egyébként Amerikában az árak emelkedésével, valamint az Európából érkező import csökkenésével járna, később pedig akár a gyárak Amerikába való visszatérését is hozhatná – az EU-tagállamokat nyilván utóbbiak zavarják leginkább.
Kallas elmondta, ugyan az Európai Bizottság felkészül egy kereskedelmi háborúra, de szerinte annak csak egy győztese lehetne:
Mi felkészülünk a mi részünkről. Egy kereskedelmi háborúnak azonban nincsenek győztesei. Ha az Egyesült Államok és Európa mégis kereskedelmi háborúba kezd egymással, akkor az egyetlen, aki ezen nevetni fog, az Kína
– fogalmazott Kallas, aki ezután kifejtette, hogy az Egyesült Államok és az EU kereskedelem és gazdaság szempontjából nagyon össze van kötve, a Trump által felvetett vámtarifák pedig a munkahelyek számát illetően, valamint a fogyasztók számára is negatív következményekkel járna.
Trump másik felvetéséről – miszerint a NATO-tagállamok védelmi kiadásait az éves GDP-jük eddig előírt két százaléka helyett öt százalékra kellene emelni – az Oroszországgal szembeni kemény álláspontja miatt Európa új vasladyjének is nevezett Kallas elmondta, hogy ez egy fontos téma. A kétszázalékos előírást még 2014-ben vezették be, tehát a NATO-tagállamoknak tíz évük volt, hogy elérjék ezt.
Egyértelmű, hogy ennél többet kell tennünk, mert Európában egy teljeskörű háború zajlik, és Oroszország nem változtatta meg a céljait
– zárta gondolatait Kallas, aki azt is elmondta, hogy a mai csúcs egy fontos témával foglalkozik, és reméli, ma egy jó párbeszéd alakul ki a 27 tagállam és az uniós intézmények között.
A Trump által felvetett kereskedelmi háborúról Olaf Scholz német kancellár is beszélt.
Scholz szerint ugyanis Európa erős, a világ legnagyobb gazdasága.
A német kancellár szerint a mai tanácskozás Európa közös jövőjéről szól, amelynek kapcsán kitért arra, hogy növelni kell a hadiipari kapacitásait, Európának folyamatos keresletet kell biztosítania, valamint segíteni a hadiipart a szabályozásokkal. Mivel a világ globálisan működik, ezért fontosak a partnerségek, így a tanácskozás fő témája az EU és partnerei közötti együttműködésről fog szólni.
Újságírói kérdésre a német kancellár elmondta, a kereskedelmi háború senkinek sem jó, de biztos abban, hogy Európa képes lenne ellátni saját magát.
Azonban a kancellári posztját február 23-án vélhetően elvesztő Scholz kijelentette, elsősorban az Egyesült Államokkal való együttműködésben érdekelt, és ezt is keresi, hogy megoldhassák ezt a problémát.
A csúcs egyik legfontosabb szereplője Mette Frederiksen dán miniszterelnök, hiszen Trump az ő országával szemben fogalmazott a legélesebben, és vetette fel akár a katonai fellépést is, amennyiben Grönlandot nem lenne hajlandó eladni a Dán Királyság.
A dán miniszterelnök ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy álláspontjuk eddig is világos volt, miszerint a sziget nem eladó, és ezzel egyetért a grönlandi miniszterelnök is. Frederiksen emlékeztetett, európai partnerei és maga az Európai Unió is megerősítette, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania mások szuverenitását, Grönland márpedig Dánia része, és az is marad.
Frideriksen azonban abban egyetért az amerikaiakkal, hogy a Jeges-tenger egyre fontosabb geopolitikai helyszín, és emiatt erősebb katonai jelenlét szükséges Grönlandon
– de rögtön aláhúzta, hogy erre Dánia hajlandó költeni, ahogy szerinte a NATO is.
„Ha a cél az, hogy megvédjük a térséget, akkor mi készen állunk rá” – jelentette ki a dán miniszterelnök. A térség geopolitikai helyzetéről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen.
A védelmi kiadások kapcsán a felvetett ötszázalékos előírásról Frederiksen elmondta, hogy ugyan nincs ok a pánikra, de az aggodalomra igen, ha Oroszországról van szó, és Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnával szembeni háborúja nemcsak Ukrajnát, hanem Európát is veszélyezteti, emiatt szerinte indokolt a védelmi kiadások növelése.
Frederiksen szerint ugyanakkor elsősorban nem a politikai akarattal, hanem a hadiipari kapacitások hiányával van probléma.
A megnövekedett keresletet ugyanis nem tudják ellátni a gyártósorok, emellett odaszúrt másoknak, miszerint sokan úgy gondolkoznak még, hogy a béke idejét éljük, miközben szerinte ha háborúban nem is áll Európa, de mindenképp növelni kell a készültséget.
Az ukrajnai háborúról elmondta, ugyanazt gondolja, mint három éve folyamatosan, hogy azt Ukrajnának kell megnyernie.
Ha Putyin győzne, nem állna meg Ukrajna határánál. [...] Ha ma kötnénk egy tűzszünetet, azzal csak befagyasztanánk a konfliktust. Oroszország ezzel csak még több forrást és embert mobilizálna, és lehet, hogy megtámadna még egy országot Európában
– zárta gondolatait a dán miniszterelnök.
Ugyanígy vélekedik erről Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is. Elmondta, a hidegháború után úgy gondolták az országok, hogy ugyan szükséges a védelem, de nem az a legfontosabb téma, azonban ez mára megváltozott. Európa ugyanis számos geopolitikai kihívással néz szembe: Oroszország háborúja mellett az Egyesült Államok hozzáállását, Kína ambícióit, a Balti-tengeren tapasztalt szabotázsokat, valamint a kibervédelmet nevezte meg.
Frieden aláhúzta, ugyan minden tagállam maga felelős a védelméért, ezért arról kell beszélgetni, hogyan lehetnének erősebbek. Ugyan beszélt a NATO fontosságáról is, viszont a luxemburgi miniszterelnök kijelentette,
nemcsak bankunióra, hanem védelmi unióra is szükségünk van az Európai Unióban.
Újságírói kérdésre Trump vámtarifáiról azt mondta, hogy a vámtarifák mindig rosszak, nemcsak a kereskedelem, hanem az azt kivetők és a kivetettek számára is, erről ugyanakkor többet nem volt hajlandó beszélni, mivel a csúcs témáját nem ez adja.
Az egyik legharciasabb nyilatkozatot ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök tette. Macron ugyanis kijelentette,
ha Európa ellen kereskedelmi háborút indítanak, Európa vissza fog vágni.
A francia elnök leginkább az európai függetlenségről és stratégiai autonómiáról beszélt a sajtónak tett rövid nyilatkozatában, valamint azt állította, hogy Európa Putyin háborújával és Donald Trump visszatérésével csak egységesebb lett, de kitért a vámtarifákra is.
„Ha kereskedelmi szempontból támadnak bennünket, Európának mint igazi hatalomnak ki kell állnia önmagáért, és reagálnia kell” – jelentette ki szigorúan a francia elnök.
Ugyanakkor Macron az egyedüli, aki konkrétan felvetette a válaszlépéseket, a legtöbb állam- és kormányfő leginkább egy kereskedelmi háború negatív hatásairól és a tárgyalás fontosságairól beszélt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Európának mindent meg kell tennie, hogy elkerülje a „teljesen felesleges és hülye vámháborúkat”, és szerinte erős paradoxon lenne, ha az EU-t belehajszolnák egy ilyen háborúba egy régóta fennálló szövetségessel.
Ugyanezen a véleményen volt finn kollégája, Petteri Orpo is, aki azt mondta:
Nem fogok háborút indítani, én tárgyalásokat fogok indítani
– fogalmazott, amihez hozzátette, Európának szerinte tárgyalni kellene Trumppal.
(Borítókép: Emmanuel Macron 2025. február 3-án. Fotó: Ansgar Haase / picture alliance / Getty Images)