Ugyan az európai védelmi politika lett volna a téma, de sok szó esett Donald Trump amerikai elnök és az általa felvetett kereskedelmi háborúról is az EU-csúcson – erre enged következtetni a csúcsot lezáró sajtótájékoztató is. Míg António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy barátok között is vannak nézeteltérések, az Egyesült Államok pedig fontos partnere az EU-nak, Ursula von der Leyen már keményebben fogalmazott: Trumpra utalva azt ígérte, amennyiben igazságtalanul és önkényesen célozzák Európát, határozott reakció várható.
Február 3-án egy informális EU-csúcs keretén belül tárgyaltak az uniós tagállamok állam- és kormányfői az európai védelmi politikáról, valamint az azzal kapcsolatos fejlesztésekről és ezek finanszírozásáról.
Ugyan a csúcsot megrendező Európai Tanács-elnök António Costa a találkozó előtt nem volt hajlandó beszélni a Donald Trump amerikai elnök által felvetett vámtarifákról, de a legtöbb, a sajtónak röviden nyilatkozó állam- és kormányfő foglalkozott a témával, sőt a csúcson is többször szóba került az amerikai elnök által belebegtetett kereskedelmi háború.
A csúcs utáni sajtótájékoztatón Costa leginkább annak eredeti témájáról és azzal kapcsolatosan elért eredményekről beszélt az Európai Bizottság-elnök, Ursula von der Leyen és a soros elnökséget ebben a félévben betöltő Lengyelország képviseletében Donald Tusk lengyel miniszterelnök társaságában.
Costa elmondta, a csúcson sok mindent elértek, de még ennél is többet kell tenniük a jövőben – szerinte jobbnak, erősebbnek, gyorsabbnak kell lenniük, és ezt közösen kell elérniük.
Az Európai Tanács elnöke szerint az egyik legfontosabb a tagállamok védelmi képességeinek a fejlesztése, amely fókuszában az európai hadiipari kapacitások növelése áll, ugyanis hiába költenének többet a tagállamok a védelmükre, ha a megemelkedett keresletet a hadiipar nem tudja ellátni – ez problémát okozott az Ukrajnának ígért egymillió darab 155 mm-es lőszer ügyében is, amelyet az EU nem tudott időben leszállítani.
Costa emlékeztetett, hogy a tagállamok 2021 és 2024 között átlagosan 30 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, a 23 tagállam, amely az EU mellett pedig a NATO-nak is a tagja, többsége már eléri a katonai szövetség által megfogalmazott előírást, mely szerint éves GDP-jük két százalékát a hadseregre költik.
Ugyanakkor ezt szerinte továbbra is növelni kell, ez pedig nagy költségekkel jár. Costa elmondta, több tagállam is jelezte, hogy a védelmi kiadások növelése miatt nőhet az államadósságuk és akár deficites lehet a költségvetésük, de Costa szerint az egyeztetéseknél az Európai Bizottság rugalmasságot mutatott ezzel kapcsolatosan.
A haderőfejlesztés finanszírozása kapcsán elmondta, abba belevonnák a magánbefektetéseket is, az Európai Beruházási Bank pedig módosította is már a hadiiparral kapcsolatos korábbi álláspontját, mely szerint arra nem ad hitelt.
A legnagyobb eredmény ugyanakkor nem ez:
Costa szerint az európai védelmi unióval kapcsolatban már nem az a kérdés, hogy legyen-e, hanem arról egyeztettek a vezetők, azt hogyan valósítsák meg.
Rátérve a csúcs egy másik fő témájára, az uniós szintű együttműködés koordinálására, valamint az EU védelmi partnerei, mint a NATO, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok közötti kapcsolatokra, Costa hangsúlyozta, a haderőfejlesztés javítja a transzatlanti kapcsolatokat is, amivel Mark Rutte NATO-főtitkár is egyetértett.
Az Egyesült Államok a barátunk, a szövetségesünk és a partnerünk. Ez olyan kapcsolat, amelynek mély gyökerei vannak
– fogalmazott az egykori portugál miniszterelnök, aki szerint barátok között is adódhatnak problémák és véleménykülönbségek, amiket át kell beszélni és megoldást kell találni rá anélkül, hogy az EU saját érdekeit és értékeit feladná.
Costa Trumpnak odaszúrva arról beszélt, ezek az értékek a második világháború után az Egyesült Államokkal kialakított világrenden és nemzetközi jogon alapulnak, ami alatt a nemzeti szuverenitást, a területi integritást és a határok elmozdíthatatlanságát érti. Az Európai Tanács elnöke ezzel nem konkrétan, de diplomatikusan kiállt Dánia és az ahhoz tartozó Grönland mellett, amely megszerzésével kapcsolatban Trump többször is határozott és kemény kijelentéseket tett.
Costa ezenkívül beszélt arról, hogy az Európai Bizottsággal és a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsával (röviden: tanács) tárgyaltak az európai védelem stratégiájáról szóló átfogó fehér könyvről, és várják azt az Európai Bizottságtól.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a csúcs utáni sajtótájékoztatóján rögtön a transzatlanti kapcsolatokról kezdett beszélni. Elmondta, az kulcsfontosságú a béke szempontjából, azonban az utóbbi időben bizonytalanságok és új kihívások jelentek meg e kapcsolatban.
Az Európai Unió robusztus, de konstruktív tárgyalásra készül az Egyesült Államokkal. Ezenkívül felismerjük, hogy az Egyesült Államokkal új kihívásaik is lesznek, és ezekre készen állunk. Ha igazságtalanul és önkényesen céloznak, akkor az Európai Unió erre határozottan reagál
– fogalmazott von der Leyen, aki ezután a Trump által Kanadára és Mexikóra kivetett vámtarifákra (azóta ideiglenesen 30 napra felfüggesztették azokat) rátérve elmondta, azok növelik a cégek működési költségeit, leginkább a dolgozók és a fogyasztók érzik meg a hatásukat, valamint negatív gazdasági következményekkel járnak, emiatt minél korábban fel akarják venni a kapcsolatot az Egyesült Államokkal.
Von der Leyen ezután visszatérve Európába arról beszélt, hogy az Európai Uniónak is vannak problémái, és először a saját házi feladatát kell elvégeznie, azaz javítani a versenyképességén. Visszautalt az Európai Bizottság nemrég bemutatott, átfogó stratégiáját összegző Versenyképességi Iránytűre és az európai gazdaság fejlesztésének fontosságára.
A csúcs fő témájáról beszélve elmondta, változott a geopolitikai helyzet, ezért a tagállamoknak növelni kell a védelmi kiadásaikat, hiszen a korábbi években erre nem fordítottak eleget.
Von der Leyen azt mondta, az Európai Bizottság flexibilis lesz ezzel kapcsolatosan a tagállamok felé, segítik a hitelfelvételt, valamint a magánbefektetők behozását.
A tagállamok közötti együttműködésről elmondta, az Európai Bizottság ennek fejlesztését segíti, például azzal, hogy egyszerűsítik a hatályos jogszabályokat, ezenkívül felvetette a közös lőszer- és fegyvervásárlást is uniós szinten – az Európai Bizottság ezt támogatja és segítené.
A tagállamok szakminisztereiből álló tanács nevében a soros elnökséget ellátó Donald Tusk lengyel miniszterelnök beszélt, aki az elején hangsúlyozta, soros elnökségének programjának prioritása a védelem. Tusk szerint az informális találkozók néha több eredményt hoznak, mint a hivatalosak, és szerinte a mostani is sikeres volt ebből a szempontból.
A lengyel miniszterelnök szerint sikerült nagy előrelépéseket elérni, hogy megerősítsék az unió keleti határának légvédelmét, ugyanakkor még nem dolgoztak ki minden részletet.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatón vesz részt Brüsszelben, Belgiumban, 2025. február 3-án. Fotó: Johanna Geron / Reuters)