Az Európai Bizottság jelentése szerint az Európai Unióban lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban. A többi uniós országban ismert adatok alapján a férfiak gyakrabban küzdenek rákos megbetegedéssel, mint a nők.
Magyarországon volt a legmagasabb a rák okozta halálozás 29 vizsgált ország közül 2021-ben, csaknem harmadával (32 százalékkal) meghaladva az EU-átlagot – ez áll az Európai Bizottság erről szóló jelentésében. A férfiak halálozási aránya mintegy kétszerese volt a nőkénél, azonban megjegyzendő, hogy 2011 és 2021 között mindkét nemnél csökkenő tendencia figyelhető meg a halálozásoknál, meghaladva a hasonló gazdasági helyzetű országok átlagos csökkenését.
A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon aggasztóan magas a rák kockázati tényezőinek előfordulása nemcsak a felnőttek, de a serdülők körében is: a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás gyakorisága meghaladja az uniós átlagot, az elhízottak aránya pedig 58 százalékra nőtt, miközben az EU-ban ezeknél a tényezőknél inkább csökkenés figyelhető meg. A káros szenvedélyek mellett fontos szerepet játszik az is, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztást tekintve a legrosszabb helyen állunk az unióban.
A rákügyi országprofilból kiderült, a 2014 és 2022 közötti időszakban a 15 éves magyar serdülők túlsúlyának aránya 19 százalékról 25 százalékra nőtt, ezzel meghaladva az uniós átlagot. Hozzáteszik, hogy a dohányzás visszaszorítására is szigorú szabályozás lépett életbe, ami rövid távon ugyan hatásos volt, de hosszú távon minimális változást eredményezett.
A megelőzésért sem teszünk eleget. A szűrőprogramokban, például az emlő- és méhnyakrákszűrésben csökkent a részvétel, ahogy vastagbélrákszűrésre is nagyon kevesen mennek el Magyarországon.
Mindezek összessége miatt mondható ki a szomorú valóság: az elkerülhető daganatos halálozások aránya idehaza az uniós átlag fölött van.
A jelentés azonban arról is ír, hogy az ötéves túlélési arány elmúlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, hogy javult a rákellátás minősége Magyarországon. A diagnosztikai és kezelési eszközök (CT, MR) száma nőtt, de az uniós átlaghoz képest még mindig alacsony.
Az emberi erőforrások hiánya, különösen az orvosok és nővérek alacsony száma tartós kihívást jelent a rák elleni küzdelemben.
Magyarországon a leggyakoribb halálokok 2021-ben:
Ezekben a rákfajtákban a halálozási arány 2011 és 2021 között csökkent, de 2021-ben még mindig Magyarországon volt a legmagasabb ez a szám az EU-n belül. 2022-ben Magyarországon csaknem 71 ezer új rákos megbetegedést regisztráltak (a nem melanocitás bőrtumorokat leszámítva), ami több, mint 2020-ban és 2021-ben, de kevesebb, mint 2019-ben. A csökkenésben a koronavírus-járvány miatti elmaradt szűrések is szerepet játszhattak, később, előrehaladottabb stádiumban derültek ki ezek a betegségek. A jelentés készítői megjegyzik azonban, hogy a megelőzésre fordított kiadások és a HPV-oltások aránya jobb az uniós átlagnál.
Az előrejelzések szerint a rák a magyar munkaerőre jelentős hatással lesz 2023 és 2050 között, előreláthatólag két évvel csökkentve a várható élettartamot.
(Borítókép: Assembly / Getty Images)