Befejezése után a világ legnagyobb vízerőműgátja lesz a tibeti fennsíkra tervezett Három szurdok gátja, az indiai határ szomszédságában. Peking szerint a Motuo vízerőmű kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások kihasználásában, ráadásul ösztönzőleg hat a gazdaságra és munkahelyeket teremt.
Kína különleges projektre szánta el magát, gátat épít az indiai határ szomszédságában, amely elkészültével a világ legnagyobb vízierőmű-gátja lesz. Az ötlet azonban környezetvédők, elsősorban pedig a szomszédos országok aggodalmát váltotta ki részben azért, mert a beruházásról keveset tudni – írta a The New York Times.
Az építési terület egyrészt földrengésveszélyes, másrészt a gáttal megzabolázott tibeti szent folyó, a Jarlung Cangpo a szomszédos Indiában Brahmaputra, Bangladesbe pedig Jamuna néven folytatódik. A két országban nem tudják, milyen vízminőségre számíthatnak a gát befejezése után.
A kínai kormány jóváhagyta a gát építését a tibeti Medog megyében – ezt jelentették be decemberben. A Jarlung Cangpo itt, a Nagy Kanyarban patkóalakban fordul, majd a következő nagyjából ötven kilométeren – szinte vízesésként – nagyjából 6500 métert veszít a tengerszint feletti magasságából a folyómeder.
Eszményi helyszín egy vízerőmű építéséhez.
A becslések szerint a Motuo évi 300 milliárd kilowattóra energiát termelhet. A Három szurdok gátjának építése mai árakon durván 34 milliárd dollárt, napi árfolyamon több mint 13 ezer milliárd forintot emészt fel.
Szakértők szerint a műszaki kihívások miatt a gát építése akár egy évtizedig is elhúzódhat.
Hszi Csin-ping elnök azt ígérte, Kína szén-dioxid-kibocsátása 2030 körül tetőzik, mivel a szenet attól kezdve megújuló energiaforrásokkal helyettesítik.
A hatalmas közmunkaprojekteket megálmodó kommunista párt évekig tanulmányozta, miként hasznosítható a Jarlung Cangpo víztömege.
Ugyanakkor ugyanazok a természeti erők, amelyek a Nagy Kanyart hozták létre, kockázatosak az épülő gát szempontjából. A tibeti fennsík az indiai és eurázsiai tektonikus lemezek ütközésekor alakult ki évmilliókkal ezelőtt. Az indiai lemez mind a mai napig lassan az eurázsiai felé csúszik, ezért a Himalája térségében rendszeresek a földrengések.
A „szeizmikus események” veszélyeztetik a gátak biztonságát. Kínai tisztviselők szerint öt tibeti vízerőműgáton jelentek meg repedések egy januári 7,1-es erősségű földrengés után, amelynek epicentruma Sigace város közelében volt. A természeti katasztrófa több mint 120 áldozatot követelt.
Még ha a Motuo gátja képes lesz ellenállni a rengésnek, az azt követő földcsuszamlásokat nehéz lesz megfékezni. Ezek a közelben élők életét veszélyeztethetik. Szakértők szerint már maga az építkezés is ilyen kockázatokkal járhat.
Az elszigeteltségben élő tibetiek véleményéről nem sokat tudni. Tibet csak engedéllyel látogatható, az újságírókat azonban általában nem engedik be a területre.
A Motuo azonban változásokkal járhat Medogban, Kína egykor legtávolabbi megyéjében. Egy Indiában élő Tibet-kutató szerint autópályák épültek a térségben, amelyek az elmúlt években vonzották a kalandra vágyó turistákat.
A lakosságot, vagy legalábbis egy részét azonban most az építkezés miatt ki kell telepíteni. Nem tudni, hány embert érint az intézkedés. A megyében nagyjából tizenötezren élnek.
A hatalmas kiterjedésű, de gyéren lakott Tibetnek nincs szüksége energiára. Az erőmű becsült kapacitása meghaladja a szomszédos tartományok áramigényét – állítja a Szecsuáni Geológiai Iroda vezető mérnöke. Fan Hsziao elmondta, a közeli Szecsuánban és Jünnanban sok vízerőmű található, amelyek több energiát termelnek, mint amennyire a régiónak szüksége van.
Ugyanakkor rendkívül költséges az áramot nagy távolságra továbbítani Kína más térségeibe.
Ha a gát megakasztja a folyó üledékét, akkor az csökkenti a talaj termékenységét, és erodálja a partszakaszt Indiában
– figyelmeztetett Kalyan Rudra professzor, egy nyugat-bengáli kormányzati szerv vezetője.
Az indiai és bangladesi tudósok arra kérték a kínai hatóságokat, hogy osszák meg a projekt részleteit. Ennek alapján pontosabban felmérhetik az erőmű építésének kockázatait. Kína ezt nem tette meg, csupán azt állította, lépéseket tett, megelőzendő a hátrányos következményeket a szomszédos országokban.
A titkolózás bizalmatlanságot szül
– állítja egy oxfordi kutató. Genevieve Donnellon-May szerint a gát részletes terveinek ismerete nélkül India és Banglades a sötétben tapogatózik, így nehezebben készül fel az utóhatások csillapítására.
(Borítókép: Légi felvétel a Yarlung Tsangpo folyó egy szakaszáról 2023. május 13-án Medog megyében, a Kínai Tibeti Autonóm Területen. Fotó: Li Lin / China News Service / VCG / Getty Images)