Akár négy bizalmatlansági indítványt is benyújthatnak Francois Bayrou francia miniszterelnökkel szemben, miután a Jean-Luc Mélenchon vezette Engedetlen Franciaország (LFI) elégedetlen, amiért a kormányfő a Nemzetgyűlést megkerülve fogadta el a költségvetést. Bayrou ezzel könnyen elődje, Michel Barnier sorsára juthat, akinek szintén a költségvetésbe tört bele a bicskája. Ugyanakkor Bayrou jelenleg jobb esélyekkel indul.
Emmanuel Macron francia elnök még szeptember 5-én nevezte ki miniszterelnöknek Michel Barnier egykori uniós biztost, akinek a legfőbb feladata a 2025-ös francia költségvetés parlamenti elfogadtatása lett volna.
Ugyanakkor ez a Macron-féle centristák által támogatott Barnier-nek nem sikerült, parlamenti többség hiányában ugyanis vagy a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldalinak mondott Nemzeti Tömörülés (RN), vagy pedig a szélsőbaltól a zöldeken át a szociáldemokrata pártokig terjedő Új Népfront (NFP) képviselőinek a támogatása is kellett volna annak megszavazásához.
Barnier azonban nem tárgyalt velük, ezért mindkét tömb egy-egy bizalmatlansági indítványt nyújtott be, amelyet végül meg is szavaztak, hogy így buktassák meg Barnier kormányát, aki így mindössze 89 napot volt hivatalban Franciaország kormányfőjeként – ezzel az ötödik francia köztársaság eddig legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnökeként vonulhat majd be a történelemkönyvekbe.
A Barnier-t követő Francois Bayrou elődjéhez képest más taktikát választott: az NFP-ből a szocialistákkal tárgyalt, akik külső szereplőként még támogatják is kormányát. Ennek ellenére Bayrou továbbra sem tud felmutatni parlamenti többséget, így a 2025. évi költségvetést ő sem tudta volna a Nemzetgyűléssel megszavaztatni.
Parlamenti többség hiányában pedig Bayrou ahhoz nyúlt, ami Macron 2022-ben kezdődött második ciklusára eddig is jellemző volt:
a miniszterelnök egy különleges eljárásrenddel megkerülve a Nemzetgyűlést elfogadta a költségvetést.
Ez az alkotmány ún. 49.3-as pontja, amellyel a kormány anélkül foglalhat el törvényeket – vagy jelen esetben a költségvetést és a szociális kiadásokat –, hogy a Nemzetgyűlés szavazott volna róla.
Ezt Macron miniszterelnökei a töredezett parlament miatt több ízben is használták már 2022 óta, mivel másképp nem tudják törvényjavaslataikat elfogadtatni. Emiatt egyébként mind bal-, mind jobboldalról sokan kritizálják Macronékat, hiszen a demokratikus felhatalmazással bíró Nemzetgyűlés helyett lényegében rendeleti kormányzást valósítanak meg, ráadásul olyan miniszterelnökökkel, akikről a franciák nem is szavaztak.
Azzal, hogy Bayrou a Nemzetgyűlést megkerülve fogadta el a költségvetést, a Jean-Luc Mélenchon fémjelezte baloldali-populista Engedetlen Franciaország (LFI) kritizálta, és be is jelentette, hogy a Nemzetgyűlés megkerülése miatt bizalmatlansági indítványt nyújt be a miniszterelnökkel szemben – ugyanis az alkotmány ezen pontjának használata lehetővé teszi a pártoknak, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen.
Mivel hétfőn Bayrou kormánya összesen két alkalommal élt az alkotmány ezen szakasza adta lehetőséggel, valamint jövő héten további két alkalommal valószínűleg szintén így tudja majd csak elfogadni a 2025-ös költségvetéséről szóló maradék törvényeket, ezért összesen 4 bizalmatlansági indítvány indul majd ellene – ebből kettőről már február 5-én, szerdán szavazni is fog a Nemzetgyűlés.
A jelenlegi miniszterelnök csak december 13-án vette át a hivatalát Barniertől, de már így is túlélt egy bizalmatlansági indítványt még januárban. Akkor azonban Le Penék előre jelezték, hogy nem fogják megszavazni Bayrou megbuktatását, emellett pedig a szocialisták is az indítvány ellen szavaztak – ám a 66 képviselőjükből 8-an így is megszavazták azt.
Jelenleg a legnagyobb kérdés, hogy Le Penék majd hogyan fognak dönteni, hiszen Bayrou még a szocialistákkal kiegészülve is rendkívül távol van a parlamenti többségtől az 577 tagú Nemzetgyűlésben –
a kormánypárti centrista-jobbközép koalíciónak és a szocialistáknak összesen 279 mandátuma van, míg a többséghez 289 szükséges.
Azonban a miniszterelnöknek bizakodásra adhat okot, hogy a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella kedd reggel azt nyilatkozta, pártjának nem kéne megszavaznia a bizalmatlansági indítványt, mert a franciák nem profitálnának abból, ha a politika ismét instabillá válna, ugyanakkor pártja majd csak a szavazás napján, azaz szerda reggel fog dönteni a kérdésről.
Míg a szocialisták elnöke, Olivier Faure arról beszélt, hogy szerinte nincs jóindulat a kormány irányába, és ugyan vannak a költségvetésben olyan tételek, amelyekkel pártja nem ért egyet, de támogatják a kormányt –
a párt már hétfőn döntött arról, hogy nem fogják megszavazni Mélenchonék indítványát.
Ez ugyanakkor csak pillanatnyi nyugalmat hozhat Bayrounak, mivel egyáltalán nem biztos, hogy ki fogja majd tölteni hivatali idejét a következő választásokig, hiszen parlamenti többség hiányában bármikor megbuktathatják kormányát, amennyiben Mélenchonék és Le Penék összefognak, mint Barnier kapcsán tették.
Egyébként ha valamiért a Bayrou-kormány mégis megbukna szerdán, akkor az immáron normalizálódott kaotikus politikai helyzet még tovább romlik: Macronnak ebben az esetben ismét ki kellene neveznie egy miniszterelnököt, akinek ugyanúgy nem lenne parlamenti többsége, és ugyanazon a problémákkal szembesülne, mint Barnier és Bayrou.
A parlament pedig még sokáig töredezett marad a három nagy blokk között, hiszen előrehozott választást leghamarabb csak nyáron lehetne tartani, miután a francia alkotmány szerint két parlamenti választás között el kell telnie egy évnek.
(Borítókép: Emmanuel Macron 2025. január 27-én. Fotó: Thibault Camus / Reuters)