Túlélte az ellene indított első bizalmatlansági indítványt Francois Bayrou francia miniszterelnök, miután a baloldali-populista Engedetlen Franciaország indítványait a francia Nemzetgyűlés többsége nem szavazta meg. Ugyanakkor hiába lélegezhet fel egy pillanatra Francois Bayrou és Emmanuel Macron francia elnök, a centrista kormánya továbbra sincs jó helyzetben: a költségvetési hiány miatt a jövőben népszerűtlen döntéseket kell meghozniuk, így a töredezett parlamentben az ellenzék bármikor megbuktathatja, ha az lesz az érdeke.
Február 5-én, szerdán rendeztek vitát, majd szavaztak a francia miniszterelnök, Francois Bayrou ellen benyújtott első bizalmatlansági indítványról a Nemzetgyűlésben.
A bizalmatlansági indítványt a baloldali-populista Engedetlen Franciaország (LFI) azután nyújtotta be, hogy Francois Bayrou parlamenti többség hiányában, a parlamenti szavazást megkerülve, az alkotmány 49.3-as pontját használva fogadta el a 2025. évi költségvetést, ami összesen 53 milliárd eurónyi megszorítást és adóemelést tartalmaz a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
Ugyanakkor a megosztott parlamentben csak abban az esetben van a többség, ha a három nagy blokk, a baloldali pártokat összefogó Új Népfront (NFP), az Emmanuel Macront és a kormányt támogató centristák, valamint a Marine Le Pen fémjelezte szélsőjobboldali Nemzeti Front (RN) közül legalább kettő valami mellett szavaz. Ezért ahogy előzetesen várható volt,
Francois Bayrou-tól nem vonta meg a bizalmat a Nemzetgyűlés.
A bizalmatlansági indítványt mindössze 128 képviselő szavazta meg, miközben a többséghez 289 szükséges, így Francois Bayrou egyelőre nem jutott elődje, Michel Barnier sorsára, akit még december 4-én buktatott meg az NFP és az RN a szerintük elfogadhatatlan költségvetés-tervezete miatt.
A mostani szavazás előtt ugyan a Nemzeti Front nem jelezte, hogyan fog szavazni, de a pártelnökük, Jordan Bardella még kedden arról beszélt, szerinte nem kéne megbuktatni a miniszterelnököt, mivel a franciák nem profitálnának egy újabb politikai instabilitásból, ami előrevetítette, hogy a szélsőjobboldali párt nem fogja megszavazni a Jean-Luc Mélenchon által benyújtott indítványt.
A szavazást egy közel kétórás vita előzte meg, ahol Mélenchonék leginkább a kormányt kritizálták, amiért szerintük antidemokratikusan fogadta el a költségvetést, míg a kormánypárti képviselők és a Nemzeti Tömörülés az Engedetlen Franciaországot a bizalmatlansági indítványért.
A vita során Bayrou is felszólalt, és elismerte, hogy a költségvetés nem tökéletes, de ez egy szükséges lépés, és az országnak szükséges a költségvetés, hogy a befektetők és a cégek megnyugodhassanak, valamint az állampolgárok is azt érezhessék, hogy egy minimális koherencia van a francia politikai életben.
Ugyan Francois Bayrou nem vette át Michel Barnier-től a legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnök címet, de ez nem jelenti azt, hogy a centrista politikusnak innentől kezdve könnyebb lenne a feladata.
Mivel a francia parlament három nagy blokkra töredezett – és ezek közül egyiknek sincs többsége, valamint hajlandósága a másikkal való együttműködésre –, ezért Bayrou-nak továbbra is ebben a normalizálódott kaotikus helyzetben kell kormányoznia.
Ráadásul parlamenti többség hiányában bármikor megvonhatják tőle a bizalmat, amennyiben az ellenzéknek ez az érdeke, mint tették azt Michel Barnier-vel. Lehetősége pedig lesz az ellenzéknek, ugyanis az alkotmány 49.3-as pontjának alkalmazása miatt még további három bizalmatlansági indítvány várhat a miniszterelnökre a közeljövőben – ebből egyet rögtön a mostani első után kezdtek el tárgyalni a Nemzetgyűlésben, de valószínűtlen, hogy az más eredményt hozna.
Emellett a helyzetét szintén nehezíti, hogy kormánya a parlamenten kívül sincs túl jó helyzetben:
az eddig deficites francia költségvetés miatt hatalmas összegben kellett csökkenteni a kiadásokat, ami nemcsak a pártok, hanem a választók ellenszenvét is kiválthatja,
főleg hogy Francois Bayrou-nak meg kellene reformálnia a nyugdíjrendszert is, ami amár a múltban is nagy tiltakozási hullámokkal járt.
Francois Bayrou-t – és egyben Emannuel Macron francia elnököt – ugyanakkor megnyugtathatja, hogy késéssel ugyan, de lett Franciaországnak költségvetése a 2025-ös évre, a jelenlegi kaotikus helyzetet pedig nem váltotta fel az instabilitás, mint Michel Barnier bukása után.
Emellett a kormánynak az is jó hír, hogy a viszonylagos politikai stabilitás érdekében Franciaország esetében az EU nem ragaszkodik olyan szigorúan a költségvetési hiány kapcsán előírt kritériumokhoz, ami a közel 53 milliárd eurós megszorítócsomag és adóemelés mellett még így is elég magasra, 5,4 százalékra terveztek erre az évre.
(Borítókép: Francois Bayrou 2025. február 3-án. Fotó: Gonzalo Fuentes / Reuters)