Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő beszélt Donald Trump „vámháborújának” lehetséges hatásairól, Franciaország szerepéről az orosz–ukrán háborúban, és arról is, hogy kit sejt a Magyarországot is érintő bombatámadásokkal fenyegető e-mailek mögött.
Az Index Frontvonal című műsorának állandó biztonságpolitikai szakértője szerint az amerikai elnök a vámokkal kapcsolatban rizikós játékot folytat. Mint az közismert, Mexikót, Kanadát és Kínát érintő vámokat vezetett be, az Európai Unió pedig figyelmeztette Donald Trumpot, hogy amennyiben az uniós árukra is vámot vet ki, az következményekkel fog járni. Tarjányi úgy véli, az elnök elindított egy ingát, de azzal nem számolt, hogy ez az inga visszacsaphat Amerikára. Még soha sem volt olyan helyzet, amikor például Kanada vagy az Európai Unió nem partnerként áll az USA mellett. Ez a helyzet komoly károkat is okozhat majd az Egyesült Államoknak.
A háborúval kapcsolatban is több kérdéses pont van, Tarjányi úgy véli, hogy az elkövetkező időszakban derül majd fény arra, hogy Trump valóban hatással tud-e lenni a háborúkra, illetve hogy hosszú távon komolyan vehetőek-e a kijelentései.
Franciaország igyekszik komolyabb szerepet vállalni az orosz–ukrán konfliktusban. A szakértő szerint Európa mondásokban mindig is erős volt, de a cselekvésben rendre elmarad. Több százezer katonát mozgósítani, felszerelni és hosszú távon a hadszíntéren tartani rettenetesen drága, amit kevesen tudnak megvalósítani Európában. Ráadásul szem előtt kell tartaniuk az ilyen lépésekkel kapcsolatos reakciókat is.
Európa sokáig nagyon kényelmes pozícióban volt, Amerika biztosította a katonai erőt és ezzel a biztonságot, Oroszország pedig az olcsó energiát. Erről beszélt Orbán Viktor is, akinek ebben láthatóan igaza volt. Azonban Európa kiesett ebből a kényelmi pozícióból, és ébredezni kezdett, ezt Emmanuel Macron háborúval kapcsolatos kijelentései is igazolják. Európának fejlődnie kell hadászati szempontból, mivel Trump egy dologban biztosan komolyan vehető, vagyis nem fog amerikai katonákat küldeni Európába.
Január végén 308 iskola kapott bombafenyegetést Magyarországon. Tarjányi kifejti, hogy több válasza is volt arra vonatkozóan, ki vagy kik állhatnak a fenyegető e-mailek mögött, jelenleg azonban már úgy látja, leginkább egy külföldi nagyhatalom felé mutat minden.
Meglátása szerint a hatóságok kitűnő munkát végeztek, a helyzetet a lehető legjobban kezelték, most pedig egy akár több hónapig is eltartó feltárás kezdődött meg.
Korábban Csehországban a hasonló fenyegetésekkel kapcsolatos vizsgálatok megállapították, hogy az e-mailek valamilyen módon Oroszországhoz voltak köthetők. Nagyon valószínűnek tartja, hogy a magyar vizsgálat is ugyanerre az eredményre fog jutni.
A szakértő szerint nem szabad félreérteni azt a helyzetet, hogy Magyarország és Oroszország között gazdasági kapcsolat van, mivel ez nem jelenti azt, hogy barátság is van. Tarjányi véleménye szerint a lényeg, hogy hiába vagyunk partnerek, attól még képesek beavatkoznia a mindennapi életünkbe. Az ilyen hibrid hadviselésnek nem a gyilkolás vagy a pusztítás a célja, hanem a félelem- és a zavarkeltés.