Sok országban a vallás és a politika mélyen összefonódik. Egy új kutatás szerint minél szegényebb egy ország, a lakosság annál fontosabbnak tartja, hogy a vallás szerepet játsszon a politikában. A magas jövedelmű országok közül az Egyesült Államokban, Szingapúrban és Görögországban a legtöbb a vallásos nacionalista, Magyarországon létezésük szinte alig mérhető.
Vallásos nacionalizmusnak szokás nevezni azt a meggyőződést, amely szerint egy ország történelmileg domináns vallásának központi részét kell képeznie a nemzeti identitásnak, valamint hatással kell lennie a politikai döntéshozatalra is. A világban egyre több vallásos nacionalistaként azonosítható vezetés van, például Vlagyimir Putyin rendszere Oroszországban, ahol az ortodox egyház fontos szerepet tölt be az orosz nemzeti identitásban, és fontos politikai tényező is.
Vallásos nacionalistaként leírható kormányok azonban demokratikus országokban is előfordulhatnak, sokak szerint Donald Trump amerikai elnök ideológiája is értelmezhető vallásos nacionalizmusként, a republikánus elnök ugyanis hangsúlyozni szokta, hogy az amerikai kultúrához hozzátartozik a keresztény vallás is – beiktatási beszédében például így fogalmazott a következő ciklusáról:
Nem fogjuk elfelejteni a hazánkat, nem fogjuk elfelejteni az alkotmányt, és nem fogjuk elfelejteni Istent. Nem tehetjük
— mondta Trump.
Úgy tűnik, a vallásos nacionalizmus egyre népszerűbb ideológia a vezető politikusok körében. De mi a helyzet az emberekkel? A Pew Research Center amerikai kutatóintézet arra volt kíváncsi, hogy a vallásos nacionalizmus mennyire népszerű egyes országokban. A kutatók 36 országban 55 ezer embernek tettek fel 4 kérdést, minden országban a történelmileg domináns vallásra rákérdezve, Magyarországon például így:
Vallásos nacionalistának azt tekintették, aki a fenti kérdésekre inkább igennel válaszolt.
A felmérésben részt vevő keresztény országok közül az afrikai alacsony jövedelmű Kenyában azonosították a legtöbb vallásos nacionalistát, itt a lakosság 37 százaléka tartja fontosnak a vallás szerepét a kenyai nemzettudatban. Összefüggés lehet egy ország gazdagsága és a vallásos nacionalizmus között. A keresztény országok közül az élmezőnyben végzett még a közepes jövedelembesorolású Fülöp-szigetetek (21 százalék), Ghána (17 százalékkal) és Peru szintén 17, majd a Dél-afrikai Köztársaság 16, továbbá Nigéria és Brazília 13-13 százalékkal. A leginkább vallásos nacionalista európai ország a magas jövedelmű Görögország, a görögök 9 százaléka tekinthető annak, őket követi Olaszország a maga 4 százalékával, és Lengyelország 3-mal. A többi európai országban, például Franciaországban, Hollandiában, Svédországban és
Magyarországon elenyésző, 1 százalék körülire mérték a vallásos nacionalisták számát. Az Egyesült Államokban ez az arány 6 százalék.
A muszlim többségű országokban jóval magasabb értékeket mértek, de itt is érvényesült az az általános jelenség, hogy a szegényebb államokban a vallást fontosabbnak tartották az emberek. Törökországban csak az emberek 11 százaléka azonosítható vallásos nacionalistaként, az alacsonyabb jövedelmű Banglades 45, Indonézia 46 és Malajza 38 százaléka viszont a nemzeti öntudat szempontjából is fontosnak tartja az iszlám vallást.
A legkevesebb vallásos nacionalista a buddhista többségű országokban van. Azonban ismét, az ország lakosságának jövedelme itt is döntő faktor volt. Thaiföldön az emberek 9, Srí Lankán 7 százaléka kötötte össze nemzeti identitását a buddhizmussal, a magasabb jövedelmű Dél-Koreában, Szingapúrban és Japánban viszont alig volt mérhető a vallásos nacionalizmus. A hindu Indiában a felnőtt lakosság 24 százaléka, a zsidó Izraelben 9 százaléka vallásos nacionalista.
A Pew felmérése szerint a vallásról alkotott vélemények általában véve pozitívak az egész világon, a közepes jövedelmű országokban viszont különösképpen. A 18 vizsgált közepes jövedelmű államban átlagosan 87 százalék gondolja úgy, hogy a vallás segíti a társadalmat, szemben a 18, magas jövedelmű ország 56 százalékos átlagával.
Az emberek nagy többsége úgy véli, hogy a vallás toleranciára ösztönöz.
A közepes jövedelmű országok lakosai azonban itt is nagyobb valószínűséggel mondták, hogy a vallás ösztönzi a toleranciát, mint a magas jövedelmű országok lakosai. A magas jövedelmű Svédországban, Németországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában pedig kis többségben vannak azok, akik szerint a vallás intoleranciára ösztönöz.
Világszerte megoszlott az emberek véleménye arról, hogy a vallás ösztönzi-e a babonás gondolkodást vagy sem. A 36 ország átlagában 52 százalék szerint igen, 42 százalék szerint pedig a hittől nem lesznek babonásabbak az emberek.
A közepes jövedelmű országokban a legtöbb megkérdezett úgy véli, hogy a szent szövegnek befolyásolnia kell az országuk törvényeit. Ez annak ellenére van így mindenhol, hogy a különböző országokban más-más szent könyvekről kérdezték az alanyokat. Számos magas jövedelmű országban, többek között Ausztráliában, Kanadában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a megkérdezettek legalább a fele azt mondta, hogy a Bibliának egyáltalán nem szabadna befolyást gyakorolnia az ország törvényeire.
A jobboldali emberek körében szinte minden országban több vallási nacionalistát mértek, mint a baloldaliak között.
A legnagyobb eltérést Törökországban találták, itt a vallásos nacionalisták csupán 2 százaléka határozta meg magát baloldaliként. Az európai országokban továbbá megfigyelhető, hogy a jobboldali populista pártok támogatói között több a vallásos nacionalista.
A Pew kutatásából az is kiderül, hogy az emberek többsége úgy véli, fontosabb az, hogy egy országnak olyan vezetője legyen, aki kiáll az emberek vallási meggyőződése mellett, mint egy olyan vezető, aki osztja a saját vallási nézeteit.
(Borítókép: Donald Trump elnök támogatói 2020. május 16-án a kaliforniai Woodland Hillsben. Fotó: David McNew / Getty Images)