A Donald Trump elnök rendeletével létrehozott Kormányhatékonysági Hivatal (DOGE), és vezetője, Elon Musk a héten célkeresztbe vette a nemzetközi segélyeket elosztó kormányintézményt, a USAID-et. A vád: a USAID elherdálja az amerikai adófizetők dollármilliárdjait haszontalan dolgokra. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes a szövetségi donorszervezet körül kialakult csetepatéról.
Washington, hétfő reggel. Karoline Leavitt, a Fehér Ház csupán 27 éves sajtótitkára az újságírók elé lép, akik azt kérdezik a tőle, hogy a techmilliárdos Elon Musk rendelkezik-e olyan egészségügyi végzettséggel vagy tapasztalattal, ami alkalmassá teszi arra, hogy döntéseket hozzon az Egyesült Államok külföldi segélyeit illetően. Leavitt a kérdésre érdemben nem válaszol, csak méltatja Muskot, eztán előhúz egy félbe hajtott fehér nyomtatólapot, és arcán elégedett mosollyal a tévékamerák felé fordítja azt.
Leavitt szerint a papíron olyan kezdeményezések sorakoznak, amelyekre a USAID a múltban rábólintott. A szóvivő sorolni kezdi ezeket: „1,5 millió dollár a szerb munkahelyek sokszínűvé, befogadóvá és méltányossá tételére, 47 ezer dollár egy kolumbiai transzgender operára, 32 ezer dollár egy perui transzgender képregényre”. Ezután összehajtja a papírt, és vastag, New England-i akcentusával így folytatja: „nem tudom, hogy maguk mit gondolnak, de amerikai adófizetőként nem akarom, hogy az adódollárjaimból ezt a sz*rt finanszírozzák, és tudom, hogy az amerikai emberek sem.
Pontosan ezt a feladatot kapta Trump úrtól Elon Musk: a csalás, a pazarlás és a visszaélés eltávolítását a szövetségi kormányzatból”
– mondja Leavitt.
Mindeközben a világ számos pontján fagyos hangulat uralkodik a USAID-pénzeket fogadó irodákban. Az Egyesült Államokból érkező források elapadásával rengeteg szervezet létezése forog kockán. Jótékonysági csoportok szerte a világon gyötrelmes döntéseket hoznak. Az egyiküknek el kell döntenie, hogy betartja-e a munkabeszüntetési parancsot, vagy ebédet szállít az elszegényedett közösségek iskolásainak, ahogy azt évek óta teszi. Eközben egy másik szervezet válságtanácskozása azon tipródik, hogy bezárja-e a várandós anyák egészségügyi klinikáit Haitin, ahol így nem marad más lehetőség a biztonságos szülésre.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége – vagyis a USAID – egy független amerikai kormányügynökség. Feladata, hogy az Egyesült Államok nevében a szövetségi költségvetésből különféle nem katonai segélyeket juttasson el a világ különböző pontjaira. A 2023-as pénzügyi évben az Egyesült Államok 72 milliárd dollárnyi támogatást folyósított a USAID-hez tartozó programokon keresztül. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által nyomon követett összes humanitárius segély 42 százalékát ők nyújtották.
A fejlesztési ügynökség rengeteg különféle kezdeményezést finanszíroz: a világ kevésbé válságos helyein független médiát, amerikapárti szervezeteket, demokráciát népszerűsítő rendezvényeket. A USAID azonban elsősorban humanitárius forrásokat biztosít Washington partnereinek, például az ENSZ-szervezeteknek. Ezek a pénzek az éhezés, a járványok, a szegénység, az analfabetizmus és hasonlók felszámolását segítik elő olyan helyeken, ahol az állam valamilyen okból kifolyólag nem képes ezek ellen hatékonyan felvenni a harcot.
A kormányhivatal mintegy 10 ezer embert foglalkoztat, akiknek kétharmada a tengerentúlon dolgozik. A USAID-nek több mint 60 országban van bázisa, és további tucatnyi országban tevékenykedik. A helyszíni munka nagy részét azonban más szervezetek végzik, amelyeket a USAID szerződtet és finanszíroz.
A szervezet az amerikai külpolitika egyik legfontosabb „soft power” eszköze.
A segélyezéssel az Egyesült Államok komoly befolyást képes kifejteni a bolygó egész területén. A külügy barátokat és lekötelezetteket szerez az adományokkal, de rengeteg potenciálisan katasztrofális problémát is csírájában el tud folytani nem erőszakos eszközökkel. A hivatalt egyébként még John F. Kennedy elnök hozta létre 1961-ben, több, már meglévő amerikai nemzetközi segélyprogram összevonásával. Azóta a kormányügynökség minden évben több tíz milliárd dollárt oszt szét kormányok, civil szervezetek (NGO-k) és nemzetközi szervezetek közt.
Donald Trump már az elnökválasztási kampányban is folyamatosan hangsúlyozta, hogy szerinte a szövetségi kormány túl sokat költ felesleges dolgokra. Ezért első hivatali napjaiban olyan rendeleteket hozott, amelyek a központi kiadások csökkentését célozzák. Ahogy korábban említettük, csak a USAID 72 milliárd dollár felett diszponált 2 évvel ezelőtt, ezért nem meglepő, hogy a segélyeken is szeretne fogni valamennyit Trump. Ezt célozza a január 20-án szentesített Egyesült Államok külföldre irányuló segélyeinek újraértékelése és új irányba állítása címet viselő végrehajtói rendelet. Az intézkedés 90 napos tilalmat rendelt el a szövetségi kormány minden intézményének a külföldi segélyek folyósításában. A pénzek befagyasztása valóságos sokként érte az Egyesült Államok partnereit.
A republikánus elnök szerint a segélyezési rendszer átszervezése azért szükséges, mert az elosztás politikailag elfogult.
Az elnök úgy gondolja, túl sok szélsőbaloldali „woke” ügy részesül támogatásban, ez pedig pazarolja az adófizetők pénzét. Miután egy héten keresztül teljesen bizonytalan volt a külföldi segélyezés, a Fehér Ház múlt hét hétfőn azzal vádolta meg a legtöbb forrás felett rendelkező USAID tisztviselőit, hogy ellenszegültek elnöki rendeletének és az amerikai nép megbízásának, mert nem voltak hajlandók „Donald Trump elnök »Amerika az első« politikájával összhangban átalakítani a külföldi segélyezést”.
Ugyanezen a napon a Fehér Ház költségvetési irodája arra utasította az összes többi szövetségi kormányzati szervezetet, hogy azonnal szüntessék meg a segélyszállítmányokat annak érdekében, hogy a kormányügynökség költéseit rendbe tegyék. Az igazi feszültség pedig itt kezdődött el. Trump az immáron többszörösen ellenszegülő kormányügynökségre, a USAID-re ráuszította a frissen létrehozott Kormányhatékonysági Hivatalt, rövidítve a DOGE-t, amely egy kutyás internetes mémről kapta a nevét, és melynek vezetője a világ leggazdagabb embere, Elon Musk.
Az egyébként semmilyen kongresszusi felhatalmazással nem rendelkező DOGE emberei ezután megjelentek a USAID washingtoni központjánál, és azt követelték, hogy engedjék be őket, mert Trump elnök rendeletének megfelelően szeretnék átvizsgálni a szervezet pénzügyeit. Azonban Musk embereinek belépését a donorszervezet megtagadta bizonyos érzékeny helyiségekbe, ami miatt a USAID biztonsági igazgatóját, John Voorheest és helyettesét, Brian McGillt azóta „szabadságra” küldték. A CNN szerint a kongresszusi felhatalmazással nem rendelkező DOGE emberei a biztonsági szervezet minden igyekezetének ellenére is hozzáfértek titkosított anyagokhoz – ezt az állítást a Fehér Ház tagadta, a DOGE egyik dolgozója, Katie Miller viszont megerősítette.
A demokrata párt az akció után valósággal tajtékzott.
Chuck Schumer, a szenátus demokrata ellenzékének vezetője a következőképpen foglalta össze az eseményeket X-oldalán: „Egy meg nem választott árnyékkormány éppen egy erőszakos hatalomátvételt hajt végre. A DOGE nem egy valódi kormányügynökség. A DOGE-nek nincs hatásköre arra, hogy költségvetési döntéseteket hozzon. A DOGE-nek nincs hatásköre arra, hogy kormányzati programokat szüntessen meg, és figyelmen kívül hagyhassa a szövetségi jogot.” Majd hozzátette, hogy Musk hivatalának viselkedése nem megengedhető, és hogy a Konresszusnak cselekednie kell a jogállamiság visszaállítása érdekében. Musk egyébként hetek óta propagandahadjáratot vív a USAID ellen X közösségi oldalán, ahol próbálja teljesen feleslegesnek és velejéig korruptnak feltüntetni a szervezetet.
A legborúlátóbb találgatások arról szóltak, hogy Trump teljesen megszünteti a ügynökséget, és így a nemzetközi segélyezést – vetve egy pillantást az eredeti rendeletre, nem elképzelhetetlen, hogy tényleg ez volt a cél. Elviekben a szervezet megszüntetése nem teljesen illegális, hiszen azt eleve egy elnöki végrehajtói rendelet (Kennedyé) hozta létre, így az elnök meg is szüntetheti. A valószínűbb forgatókönyv viszont az, hogy a USAID marad, függetlenségét azonban teljesen felszámolják, és a hivatalt az Egyesült Államok külügyminisztériuma alá rendelik.
Donald Trump már meg is tette ez ügyben az első lépést, és a kormányügynökség élére ideiglenes megbízottként kinevezte Mike Pompeo külügyminisztert.
A Republikánusok szerint a USAID függetlenségét azért kell megszüntetni, hogy a külpolitika és a segélyezés összhangban legyenek egymással. Szerintük így például nem fordulhat elő olyan, hogy az Egyesült Államok egyik kormányhivatala az amerikai külpolitikával ellentétes tevékenységre adjon pénzt. A Fehér Ház honlapján tegnap közzétettek egy bővített listát a USAID által finanszírozott dolgokról. Amennyiben ez valódi, akkor a kormányhivatal háza táján valóban van ok a vizsgálódásra – azonban gyanakvásra adhat okot, hogy a Fehér Ház többször is álhírgyártáson kapott médiumokra hivatkozik a hivatalos közleményben. Íme néhány állítás a donorszervezetről:
Egyébként a USAID-en belül többen is elismerték, hogy a szervezet reformra szorul, de nem olyan drasztikusra, mint ahogyan Trump és Musk vizionálja.
Az egyik legjobban érintett ország lehet, hogy maga az Egyesült Államok lesz. A USAID-források helyén keletkező – valószínűleg csak ideiglenes – vákuumot ugyanis az olyan rivális szereplők, mint Oroszország vagy éppen Kína megpróbálhatják betölteni. Peking az utóbbi években az Egy övezet – Egy út nevű saját fejlesztési kezdeményezésével már egész komoly politikai befolyásra tett szert Afrikában, Ázsiában és az indo-csendes-óceáni térségben.
Az amerikai külpolitika egyik legfontosabb befolyási eszközének bukdácsolása komoly sanszot teremt Washington ellenlábasainak.
A USAID leállása bizonyos éhínségnek kitett afrikai országokat már rövid távon katasztrofális helyzetbe sodorhat. Habár anno Mike Pompeo külügyminiszter finomított Trump rendkívül veszélyes, totális segélystopján, és egyes élet-halált jelentő segélyeket engedélyezett, azonban jelenleg még semmi sem biztos. Nem tudni, hogy Elon Musk emberei végül mely USAID-segélyeket fogják hasznosnak és hasztalannak ítélni. A legveszélyeztetettebb ország a listán természetesen Ukrajna, amely 2023-ban az amerikai külföldi segély oroszlánrészét, 16 milliárd dollárt kapott. Habár Trump 90 napos segélystopja a katonai segélyszállítmányokat nem érinti, Kijev rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet a fronton humanitárius segélyek nélkül. A kormányhivatal bedarálása megágyazott egy csomó regionális válságnak, de ezek mellett
A USAID-ügy komoly kérdéseket vet fel a jogállamisággal, a második Trump-ciklussal, és úgy összességében az amerikai elnök jogkörével kapcsolatban.
Amennyieben a republikánus többségű Kongresszus, vagy végső esetben a bíróság, nem tudja megakadályozni Trump és Musk tervét, az azt jelenti, hogy az amerikai elnök kezében akkora hatalom összpontosul, hogy az általa létrehozott egyik hivatal szabadon, mindenféle demokratikus ellensúly nélkül léphet fel a kormányhivatalokkal szemben, ami veszélyes precedenst teremthet a jövőre nézve.
Az utóbbi napokban azonban nem ez az egyetlen ilyen ügy. Donald Trump a hivatalba lépése óta folyamatosan feszegeti végrehajtói hatalmának korlátait. Az államfő ugyanis minden korábbi elnöknél komolyabb politikai tisztogatásokat próbál végrehajtani a szövetségi kormányban. A bürokrácia alsóbb szintjein elbocsátásokat lengetett be, egyes kormányszerveknél pedig ezek már el is kezdődtek. Az Igazságügyi Minisztériumnál és a Szövetségi Nyomozóirodánál (FBI) elbocsátották a Capitolium ostromának ügyét vizsgáló ügyészeket, és ügynököket. Az FBI-nál további ezer dolgozót vizsgálnak.
(Borítókép: Donald Trump és Elon Musk 2024. november 16-án. Fotó: Chris Unger / Zuffa LLC)