Donald Trump amerikai elnök első rendeletei között célkeresztbe vette a nemzetközi segélyeket elosztó kormányintézményt, a USAID-et. Alábbi összeállításunkból kiderül, hogy korábban pontosan milyen szervezetek kaptak Magyarországon forrásokat az Egyesült Államokból.
„Ki kell söpörni a Soros-hálózatot Európából” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel az első februári rádióinterjújában. Arra is kitért, hogy jogi következményekkel néznek szembe azok, akik veszélyeztetik Magyarország szuverenitást. „Le kell számolni ezekkel a hálózatokkal, emiatt sipítozás lesz."
A kormányfő pár nappal ezelőtt arról számolt be, hogy Donald Trump 14 nap alatt néhány intézkedéssel máris a feje tetejére állította a világot:
Amerikában vége van a genderőrületnek, vége van a globalista Soros-szervezetek finanszírozásának, vége van az illegális migrációnak, és vége van az orosz–ukrán háború támogatásának is. Vagyis vége van mindennek, amit a brüsszeli bürokraták az elmúlt években megpróbáltak lenyomni a torkunkon.
Orbán Viktor álláspontja tehát egyértelmű: a Soros-birodalomnak, „amely egy kétfejű sárkány”, most „az egyik fejét Washingtonban” levágták azzal, hogy a demokrata adminisztráció távozott. Így a magyar kormányfő szerint eljött az ideje, hogy a brüsszelivel is leszámoljanak, amit korábban a demokrata adminisztráció finanszírozott. De mégis hogyan és mennyi pénz érkezett Európába? És pontosan kik is kaptak ideológiai alapon forrásokat Amerikából?
Orbán Viktor állítását, miszerint az amerikai demokrata kormány pénzzel igyekezett befolyást szerezni Brüsszelben, alátámaszthatja az a dokumentum, amelyet Trump a napokban közzétett. Az új amerikai kormány – amellett, hogy felfüggesztette a kifizetéseket – nyilvánosságra hozta, hogy az előző években a különféle amerikai kormányzati szervek mikor, kinek, mire és mennyi támogatást adtak. Így könnyen átláthatóvá váltak többek között a USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének) támogatásai is.
Ahogy azt korábban már összefoglaltuk, a USAID egy amerikai kormányügynökség, amelynek feladata, hogy az Egyesült Államok nevében a szövetségi költségvetésből különféle nem katonai segélyeket juttasson el a világ különböző pontjaira.
A 2023-as pénzügyi évben az Egyesült Államok 72 milliárd dollárnyi támogatást folyósított a USAID-hez tartozó programokon keresztül.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által nyomon követett összes humanitárius segély 42 százalékát ők nyújtották. A Trump-adminisztráció szerint a USAID nemcsak pénzt pazarol, hanem egyenesen elvárja, hogy akik támogatásban részesülnek, azok igazodjanak politikailag is. Az ügynökség rengeteg különféle kezdeményezést finanszíroz: médiumokat, Amerika-párti szervezeteket, demokráciát népszerűsítő rendezvényeket.
A USAID felszámolásával Elon Musk szerint megkezdődött a harc a liberális mélyállammal. (Azt is érdemes kiemelni: a USAID hasznos, ideológiától és politikától mentes szervezeteket is támogat, így többek közt humanitárius forrásokat biztosít Washington partnereinek, például az ENSZ-szervezeteknek. Ezek a pénzek az éhezés, a járványok, a szegénység, az analfabetizmus és hasonlók felszámolását segítik elő olyan helyeken, ahol az állam valamilyen okból kifolyólag nem képes ezek ellen hatékonyan felvenni a harcot.) Az usaspending.gov oldalon mostantól szabadon és valóban átláthatóan megnézhető, hogy az amerikai kormányok pontosan kit, mennyi pénzzel támogatnak.
Mielőtt górcső alá vennénk a Magyarországra érkező támogatásokat, érdemes kitérni arra is, hogy a USAID támogat bizonyos politikai álláspontokat. Jó példa erre a Politico nevű nemzetközi lap, amelyet 2007-ben Amerikában alapítottak, de a brüsszeli leányportálja révén az Európai Unióban az egyik legfontosabb lapnak számító médium összesen 34,26 millió dollárt, azaz 13,3 milliárd forintot kapott az elmúlt években az amerikai kormányoktól. A Politico egy korábbi összeállításában a „2022-es év zavarkeltőjének” Orbán Viktort nevezte, különösebb indoklás nélkül.
A Mandiner az usaspending.gov oldalon – ahol nem csak az USAID, hanem az összes amerikai kormányzati ügynökség külföldre nyújtott támogatásai megtalálhatóak – rákeresett a Magyarországra érkezett támogatásokra; összesen 2985 szerződést, 424 támogatást, 1198 direkt fizetést, 17 kölcsönt és 52 „egyebet” listázott ki. Az összes támogatás teljes összege 842,7 millió dollár volt. Összehasonlításként: ez az összeg mai árfolyamon számolva 320 milliárd forint, a 2025. évi magyar költségvetésben a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésnek támogatása nagyjából hasonló összeget tesz ki.
A Magyar Helsinki Bizottság jelentős mértékben függ a támogatásoktól – ezt korábban már több portál is összegezte. Az elérhető legfrissebb beszámolójuk szerint a bevételeik több mint 61 százaléka magánalapítványoktól származik. Az Európai Bizottságtól összesen 48,85 millió forintot kaptak. A Mandiner gyűjtése szerint a Magyar Helsinki Bizottság háromszor kapott pénzt, 16 ezer, 11 700 és 4700 dollár értékben részben a rendszerváltás 2019-es évfordulójának megünneplésére. Illetve, hogy bátorítsák az ifjúság részvételt „egyéni szabadságjogok és demokrácia védelmében”, részint hogy „egyenlő bánásmód klinikákat” létesítsenek.
A Transparency International Magyarország az elmúlt években rendszeresen megfogalmazott kritikát a magyar kormánnyal szemben, elsősorban a korrupcióval, az átláthatóság hiányával és a közpénzek kezelésével kapcsolatos ügyekben. A Transparency International Magyarország bevallása szerint jelentős külföldi támogatásokban részesül. A támogatóik között szerepel az Európai Bizottság is, összesen 13,7 millió forint bevételük érkezett innen a 2023-as évre vonatkozó beszámolójuk szerint.
A Transparency International Magyarország Alapítvány háromszor biztosan kapott támogatást az Egyesült Államokból az amerikai adatok szerint: egyszer nagyjából 19 ezer dollárt, majd 9 ezret, végül pedig több mint 4 ezer dollárt. Az elsőt a részvételi demokrácia növelésére egyes városokban, egyet oknyomozó újságírók képzésére, majd a váratlan költségeire. Ezeket mind az amerikai külügy fizette.
Az amerikai kifizetéseken szerepel az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Nyitott Európáért Egyesület, de a Független Újságírók Alapítványa is.
Úgy tűnik, a USAID finanszírozta a brüsszeli ultraprogresszív Politicót és gyakorlatilag a teljes magyarországi baloldali médiát az előző amerikai kormányzat alatt. Engem pedig az év zavarkeltőjének neveztek. Azt hiszem, a világ hálával tartozik Donald Trump elnöknek, amiért leleplezte és véget vetett ennek a sötét összeesküvésnek
– értékelte Orbán Viktor azt a hírt az X-en, hogy a Donald Trump elnök rendeletével létrehozott Kormányhatékonysági Hivatal (DOGE) és vezetője, Elon Musk a héten célkeresztbe vette a nemzetközi segélyeket elosztó kormányintézményt, az USAID-et.
Korábban azzal is foglalkoztunk, hogy Donald Trump már az elnökválasztási kampányban is folyamatosan hangsúlyozta, hogy szerinte a szövetségi kormány túl sokat költ felesleges dolgokra. Ezért első hivatali napjaiban olyan rendeleteket hozott, amelyek a központi kiadások csökkentését célozzák.
A USAID 72 milliárd dollár felett diszponált 2 évvel ezelőtt, ezért nem meglepő, hogy a segélyeken is szeretne fogni valamennyit Trump. Ezt célozza a január 20-án szentesített Az Egyesült Államok külföldre irányuló segélyeinek újraértékelése és új irányba állítása címet viselő végrehajtói rendelet. Az intézkedés 90 napos tilalmat rendelt el a szövetségi kormány minden intézményének a külföldi segélyek folyósításában. A pénzek befagyasztása valóságos sokként érte az Egyesült Államok partnereit.
A republikánus elnök szerint a segélyezési rendszer átszervezése azért szükséges, mert az elosztás politikailag elfogult.
Az elnök úgy gondolja, túl sok szélsőbaloldali „woke” ügy részesül támogatásban, ez pedig pazarolja az adófizetők pénzét. Miután egy héten keresztül teljesen bizonytalan volt a külföldi segélyezés, a Fehér Ház múlt hét hétfőn azzal vádolta meg a legtöbb forrás felett rendelkező USAID tisztviselőit, hogy ellenszegültek elnöki rendeletének és az amerikai nép megbízásának, mert nem voltak hajlandók „Donald Trump elnök »Amerika az első« politikájával összhangban átalakítani a külföldi segélyezést”.
Ugyanezen a napon a Fehér Ház költségvetési irodája arra utasította az összes többi szövetségi kormányzati szervezetet, hogy azonnal szüntessék meg a segélyszállítmányokat annak érdekében, hogy a kormányügynökség költéseit rendbe tegyék. Az igazi feszültség pedig itt kezdődött el. Trump az immáron többszörösen ellenszegülő kormányügynökségre, az USAID-re ráuszította a frissen létrehozott Kormányhatékonysági Hivatalt, rövidítve a DOGE-t, amely egy kutyás internetes mémről kapta a nevét, és melynek vezetője a világ leggazdagabb embere, Elon Musk.
Nem véletlen, hogy Donald Trump intézkedése ellen azonnal egy hosszú véleménycikkben kelt ki a New York Times című lapban a USAID-et korábban négy esztendeig vezető Samantha Power. Ebben úgy fogalmazott:
Valójában a USAID hatalmas politikai tőkét teremtett abban a több mint 100 országban, ahol működik, s ahol így valószínűbb volt, hogy amikor az Egyesült Államok kemény kéréseket intéz a vezetőikhez – például hogy küldjenek békefenntartókat egy háborús övezetbe, segítsenek egy amerikai cégnek új piacra jutni, vagy egy bűnözőt adjanak ki az Egyesült Államoknak –, akkor igent mondanak.
A cikket szemléző Mandiner szerint Power ezzel elismeri, hogy az egész USAID egyik elsődleges célja nem más, mint amerikai zsaroló pozíciókat kiépíteni világszerte. Persze a USAID által támogatott média a „független” címkét kapja, az ügynökséget bíráló cikkek – az említett száz országban, ahol nem fogadták kitörő lelkesedéssel az amerikai beavatkozást – pedig a „propagandakampányt”.
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. december 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)