Az amerikai elnök nemrégiben egy váratlan ötlettel állt elő a közel-keleti helyzet megoldása kapcsán: a palesztinokat kitelepítené a Gázai övezetből, és az lényegében amerikai fennhatóság alá kerülne. E terve ugyanakkor több sebből is vérzik, ráadásul a céljával ellentétben nem békét hozna a térségben, hanem egy örök háborút az arab országok és Izrael között, hiszen a terv ilyen formában a zsidó telepesmozgalom céljait teljesítené kizárólag.
Donald Trump amerikai elnök elsőként Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt fogadta az Egyesült Államok 47. elnökeként. Helyi idő szerint kedden sajtótájékoztatót is tartottak ketten, ahol Trump kijelentette,
az Egyesült Államok hajlandó lenne az ellenőrzése alá vonni a Gázai Övezetet és újjáépíteni azt a Közel-Kelet Riviérájaként, miközben a legtöbb palesztint egyszerűen más arab országokba telepítettné át.
Jelenleg nem tudjuk, hogy Trump ezen felvetése mennyire kidolgozott, hiszen az amerikai elnök a múltban is sokszor improvizált, és a sajtótájékoztatón sem adott konkrét választ arra, hogy ez milyen költségekkel járna, miközben azt is felvetette, hogy akár amerikai katonákat is állomásoztatna a jelenleg rommá bombázott területen, ahol az Izrael és Hamász terrorszervezet közötti háború kitörése óta már 47 ezren vesztették életüket.
Trump bejelentését a világon a legtöbb ország elítélte, hiszen azzal Amerika változtatna eddigi külpolitikai álláspontján, ami a kétállami megoldáson és azon keresztül a hosszú távú, stabil béke elérésén alapult a Közel-Keleten, ráadásul a palesztinok kitelepítése a nemzetközi jogot is megsértené.
Az arab államok és európai országok mellett többek között Kína és Oroszország is elítélte a tervét, de még a republikánusok közül is többen felvetették, lehet, hogy nem ez a legjobb módja az amerikai erőforrások felhasználásának – így tett például Lindsay Graham vagy Richard Hawley republikánus szenátor.
A sajtótájékoztató után külügyminisztere, Marco Rubio, valamint a Fehér Ház szóvivője is próbálta tompítani Trump kijelentését: mindketten hangsúlyozták, hogy nem állandó, hanem csak ideiglenes jelleggel költöztetnék ki a palesztinokat a Gázai övezetből, valamint nem egy ellenséges hatalomátvételt próbálnak végrehajtani, hanem egy bőkezű ajánlatot vetett fel az amerikai elnök.
A jelenlegi terv több okból sem megvalósítható, emiatt rendkívül valószínűtlen, hogy ilyen formában azt végre is hajtanák.
A tervet egyrészt senki sem támogatja Izraelen kívül a térség komoly szereplői közül, hiszen az egyrészt nemzetközi jogot sértene, másrészt béke helyett csak még nagyobb ellenségeskedést hozna a Közel-Keleten az arab és a zsidó államok között.
Trump első elnökségének egyik nagy eredménye az Ábrahám-megállapodások volt, amivel több arab ország hivatalosan is elfogadta Izraelt, és helyreállították a közöttük lévő diplomáciai kapcsolatokat, azonban ez a terv azokat is veszélybe sodorná.
Az arab országok számára fontos, hogy a palesztinok Gázában, Kelet-Jeruzsálemben, valamint Ciszjordániában nyugodtan élhessenek, hiszen a terület nemcsak a keresztény és a zsidó, hanem a muszlim vallás számára is fontos, így az egész Közel-Keletre vonatkozó béke olyan alapokon nem képzelhető el, ami a palesztinok kitelepítésén alapszik.
Ráadásul a palesztinokat sem Jordánia, sem Egyiptom nem akarja befogadni, hiszen az sok belpolitikai problémával járna számukra is.
Emiatt elképzelhető – sőt inkább valószínűbb –, hogy Trump ezt a szokásos tárgyalási stratégiájaként húzta elő, azaz először valami radikális, megvalósíthatatlan ötletet vet fel, hogy ezzel felkavarja az állóvizet, és a kompromisszumos megoldás ablakát elmozdítsa saját maga felé.
Azonban kérdéses, hogy ez tárgyalási stratégiaként mennyire válik be, hiszen a jelenleg csak nagy vonalakban felkarcolt terv az arab országoknak alapjaiban elfogadhatatlan, mivel az lényegében kizárólag a zsidó telepesmozgalom céljait venné figyelembe, valamint két esetben még a nemzetközi jogot is megsértené:
Emiatt kérdéses, mennyire veszik komolyan a felvetését, és tekintik tárgyalási alapnak annak ellenére, hogy másnap azt megismételte közösségi oldalán.
Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy Trump elállna majd az ötletétől, amiről másnap azt állította, mindenki imádja.
Nem tudjuk ugyanis, hogy Trump mennyire agresszíven próbál majd tárgyalni a régió hosszú távú békéjéről a környező országokkal, például megzsarolná-e azzal Egyiptomot és Jordániát, hogy megvonná tőlük az amerikai támogatást,
amennyiben e tervét nem hajlandóak fontolóra venni, és befogadni közel 1,8 millió palesztint. Így a terve, még ha meg sem valósul, bőven kreálhat újabb problémákat a Közel-Kelet rendkívül bizonytalan diplomáciai helyzetében.
De az is elképzelhető, hogy ezzel akarja rávenni őket az Ábrahám-egyezmények megerősítésére, mondván, amennyiben nem javítanak az Izraellel való diplomáciai kapcsolataikon, akkor ez lehet az alternatíva.
Egy másik nagy kérdés, hogy a hosszú és középtávú helyzet mellett ez miként hat a jelenre, azaz a Hamász terrorszervezet és Izrael között kötött tűzszüneti megállapodásnak mi lehet a jövője Trump kijelentése után.
Netanjahu a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ő végső célja teljesen legyőzni és megsemmisíteni a Hamászt,
Trump pedig az ötletével ha nem is állt be teljesen Netanjahu e célja mögé, de mindenesetre semmilyen nyomást nem helyezett az izraeli miniszterelnökre, hogy folytassa a tárgyalásokat egy tartós tűzszüneti megállapodás elérése érdekében.
Netanjahu számára pedig egyértelmű, hogy mik a prioritások, hiszen a sajtótájékoztatón kifejtette, első számú célja, hogy elpusztítsa a Hamász katonai és kormányzói képességeit, kiszabadítsa a túszokat, majd elérje, hogy a jövőben a Gázai övezet sose jelentsen veszélyt Izraelre – ezek pedig alapvetően nem a tartós tűzszünet irányába vezetnek.
A tűzszüneti tárgyalások második fázisát ezen a héten kellett volna megkezdeni, de sajtóhírek szerint erre egyáltalán nem került sor, pedig március végén elméletileg annak már hatályba kéne lépnie. Trump azonban az ötletével erről teljesen elterelte a figyelmet.
Ráadásul ezzel Trump lényegében elutasította az eddigi amerikai álláspont alapját adó kétállami megoldás ötletét.
Egyébként ennek ellenére ötlete beilleszkedik a régióról alkotott nézetébe, amit az adminisztrációjának több tagja is támogat. Mike Huckabee, akit izraeli nagykövetnek nevezett ki, vagy Elise Stefanik, akit ENSZ-nagykövetnek szán, a múltban többször is ellenezte a kétállami megoldást, és kiállt a zsidó telepesmozgalom követelései mellett.
Trumptól ezenkívül sem áll távol, hogy a térségben nagy vitát generáló lépéseket tegyen. Az első ciklusa alatt is nagy vihart kavart azzal, amikor például Jeruzsálembe költöztette az amerikai nagykövetséget, amivel de facto elismerte Izrael jogát a megszállt Kelet-Jeruzsálemre, de 2019-ben a Golán-fennsíkot is Izrael területeként fogadta el.
TRUMP az ELŐDEIHEZ KÉPEST SOKKAL NYÍLTABBAN KIÁLL AZ IZRAELI KORMÁNY ÁLLÁSPONTJA MELLETT, ÉS TÁMOGATJA azt CÉLJAIBAN.
Ráadásul Netanjahu tartózkodása alatt több, még Joe Biden alatt hozott szankciót is eltörölt a zsidó telepesekkel szemben, ahogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen is szankciót vetett ki, amiért az elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahuval szemben.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök 2025. január 30-án Washingtonban. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)