Franciaország az utóbbi időben visszavonult Nyugat-Afrikából. Ez azonban nagyon komoly regionális biztonságpolitikai problémákkal járhat együtt, akár káoszhoz is vezethet a térségben, ahol a helyzetet ráadásul súlyosbítja a dzsihádisták jelenléte.
Miután 2022-ben véget ért a több országot érintő terrorizmusellenes művelet, amelyet 2013-ban Mali kérésére indított, Franciaország meglepő gyorsasággal feladta a nyugat-afrikai katonai jelenlétének jó részét. 2025 végére Afrikában Dzsibutiban lesz az egyetlen megmaradt francia bázis. A Száhel-övezetben hatalomra került katonai diktatúrák és a franciaellenes érzelmek nyomására a hirtelen kivonulások nagy változást jelentenek Franciaország, valamint egykori gyarmatai egyedülálló kapcsolatában.
Felmerül a kérdés: mi vagy ki fogja betölteni a francia jelenlét által hagyott űrt?
Más egykori gyarmatosító hatalmaktól eltérően Franciaország a kontinens országai függetlenségének elnyerése után még évtizedekig fenntartott állandó katonai támaszpontokat Afrikában. Időnként regionális csendőrként működött, támogatta a bajba jutott vezetőket, és visszaverte a dzsihádistákat. Ez helyzet már nem áll fenn.
A katonai junták kiszorították a francia csapatokat Maliból, Nigerből és Burkina Fasóból. Novemberben Csád felbontotta a Franciaországgal kötött védelmi megállapodását; az utolsó francia csapatok januárban távoztak. Decemberben Elefántcsontpart és Franciaország közösen állapodott meg a francia csapatok kivonásáról. Ugyanebben a hónapban Szenegál is bejelentette, hogy a francia katonák 2025-ben távoznak.
Rendkívül fontos, hogy mit jelent majd a francia kivonulás a régió biztonságának szempontjából, amelyet az iszlám radikalizmus, a szeparatizmus és újabban a katonai uralom fenyeget. Egy ideig úgy tűnt, hogy Emmanuel Macron francia elnök intézkedései segítenek javítani a Száhel-övezetben a civilek számára megdöbbentő szintű bizonytalanságot. Miután a 2020-ban puccsal hatalomra került új mali junta úgy döntött, hogy az orosz Wagner-csoporttól bérel zsoldosokat, a kapcsolatok rosszabbra fordultak. A franciák 2022-ben kivonultak Maliból, és leállították a terrorellenes hadműveletet, amelyben egy időben 5100 katona vett részt. Ezután megkezdődött a regionális dominóhatás – írta a The Economist.
A Száhel-övezetben széles körű támogatást élvez a francia csapatok távozása. A kiábrándultság megkönnyítette a régió juntáinak, hogy Franciaországot használják bűnbakként, azzal vádolva az egykori gyarmatosítót, hogy diplomáciailag elszigetelte az országokat, miközben összejátszott a militánsokkal a destabilizáció érdekében. A régióban az orosz propaganda is szította a franciaellenes mozgalmat.
Regionális megfigyelők szerint vannak jelei annak, hogy a junták felismerik,
pusztán nyers erővel nem tudják legyőzni az iszlamista felkelőket.
A nigeri katonai vezetés nemrégiben követeket küldött a dzsihádista vezetőkhöz. A külső befolyástól mentes regionális tárgyalások végül hozhatnak olyan egyezségeket, amelyek csökkentik az erőszakot. Azonban sajnos az a valószínűbb, hogy a katonai vezetők és az orosz zsoldosok továbbra is nyomorúságot fognak hozni a civilekre.
(Borítókép: Francia katonák felszállnak egy katonai repülőgépre, miután elhagyják az abeche-i katonai támaszpontot a francia erők folyamatban lévő kivonulásának részeként 2025. január 11-én. Fotó: Joris Bolomey / AFP)