Nemcsak a német pártok fordultak rá a kampányhajrára a február 23-án tartott előrehozott választások előtt, hanem az Olaf Scholz vezette kormánykoalíció felbomlása óta Oroszország is növelhette aktivitását az országban. Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva több német lap is arról számolt be, hogy Oroszország állhat a több hónapja tartó szabotázsakció mögött. A cél a választók befolyásolása, hogy ne szavazzanak olyan pártokra és jelöltekre, amelyek és akik Moszkva számára nem kedvezőek. Az első célpont az Ukrajna mellett mellszélességgel kiálló, az Oroszországtól való függést pedig leginkább megszüntetni próbáló Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck lehetett.
Az elmúlt hetekben, hónapokban több német tartományban is az autótulajdonosok egy része arra lett figyelmes, hogy az autójukat megrongálták, és a kocsijuk emiatt ha rövid időre is, de használhatatlan lett.
A több mint 270 autót érintő vandalizmus során a kipufogókat purhabbal tömítették el, majd pedig az ökobaloldali Zöldek alkancellárja és jelenlegi kancellárjelöltje, Robert Habeck arcképe mellett azt a feliratot ragasztották az autóra, hogy „Sei grüner!”, azaz Legyél zöldebb!
A legtöbb autót Berlinben, az azt körülvevő Baden-Württembergben, Bajorországban és Brandenburgban károsították meg ilyen módon, ami miatt a tulajdonosoknak akár 500 euróra, azaz jelenlegi árfolyamon 203 ezer forintra is ugorhattak a javítási költségeik.
Az esetről legelőször a jobbközép bulvárlap, a Bild számolt be még december közepén azzal a címmel, hogy
Radikális klímaaktivisták autókat támadnak purhabbal... és több klímavédelmet követelnek Habeck minisztertől.
A cikkben leírják, hogy sorozatban harmadik napja rongálják meg az autókat ily módon, a kár pedig már összesen a 30 ezer eurót is elérheti.
Ugyanakkor időközben több német lap, többek között a Der Spiegel és a FAZ is német titkosszolgálatoktól szerzett információkra hivatkozva arról ír,
a támadás mögött nem radikális klímaaktivisták, hanem Oroszország állhat,
aminek a célja a február 23-i parlamenti választáson az ökobaloldali párt és kancellárjelöltjének gyengítése lehet.
A Der Spiegel információi szerint az elkövető három fiatal lehetett, akik Bosznia-Hercegovinából, Németországból, valamint Oroszországból származnak. Az után kerültek a hatóságok látókörébe, hogy egy decemberi szabotázsakciónál szemtanúk látták őket, ami után a titkosszolgálat elkezdte vizsgálni őket.
A három gyanúsítottnál házkutatást is tartottak, ahol purhabot találtak, emellett pedig a hatóságok lefoglaltak több mobiltelefont és laptopot is.
Az akciókat nem ideológiai meggyőződésből, hanem pénzért cserébe követhették el. A lap úgy tudja, autónként száz eurót ígértek nekik, ha purhabbal betömik a kipufogókat, majd pedig a Habeck arcképével ellátott matricát felragasztják az autóra.
Az így megrongált autókról utána fényképet készítettek, és elküldték a megrendelőnek, aki ezután kifizette őket – a házkutatás során pár ezer eurót is találtak a gyanúsítottaknál.
A hatóságok jelenleg azt feltételezik, hogy a támadások mögött Oroszország állhat, miután az egyik gyanúsított a vallomása során bevallotta, hogy a megrendelő orosz volt, aki az instrukciókat Viberen keresztül küldte el a szabotőröknek.
Ugyanakkor jelenleg egyiküket sem tartóztatták le, ráadásul kettő gyanúsított azóta elmenekülhetett Németországból is.
A Der Spiegel megszólított több pártot, többek között a szabotázsokkal célzott Zöldeket, valamint az előrehozott választás valószínű győztesét, a jobbközép CDU-t, illetve a jelenlegi legnagyobb kormánypártot, a szociáldemokrata SPD-t is.
A Zöldek részéről a társelnök Franziska Brantner arról beszélt, hogy ezek az incidensek is mutatják Oroszország Európa elleni hibrid háborúját, és szerinte nem véletlen, hogy a célpont az ökobaloldali párt, mivel szerinte pártjukban alapérték a demokrácia, a szabadság és a jog melletti kiállás, miközben az olyan autoriter országok, mint Oroszország, épp ezen ideák ellen harcolnak.
A CDU biztonsági szakértője, Roderich Kiesewetter szerint is a szabotázsakció beleillik Oroszország modus operandijába, hiszen az elmúlt években más országokat is ily módon céloztak a dezinformációs kampányok mellett.
A CDU képviselője szerint pedig azért a Zöldeket célozhatták, mert az ökobaloldali párt áll ki leginkább Ukrajna támogatása mellett, és a leginkább próbálja csökkenteni az Oroszországtól való német függést.
Abban a Zöldek, a CDU és az SPD megszólított politikusai is egyetértettek, hogy a titkosszolgálatok és a helyi hatóságok között szorosabb együttműködésre lenne szükség – az SPD-s Sebastian Hartmann szerint a mostani ügy is jól mutatja, hogy ami először egy helyi, lokális problémának tűnhet, egy szélesebb eseménysorozatnak lehet része.
A német titkosszolgálat még novemberben, de januárban is arra hívta fel a figyelmet, hogy 2023 óta nőtt az orosz aktivitás Németországban: nemcsak a mostanihoz hasonló szabotázsakciókat, hanem dezinformációs kampányokat és kémkedést is folytathatnak, amihez a résztvevőket online szervezik be alacsony szintű ügynökként, emiatt a lakosság segítségét is kérték a felkutatásukban.
A német titkosszolgálat szerint Oroszország az ukrajnai háború kitörése óta információs hadjáratot folytat több országgal, köztük az Ukrajnát leginkább támogató Németországgal szemben,
a február 23-án rendezett parlamenti választás kapcsán pedig megnőhet az ilyen jellegű támadások száma, amivel céljuk a Moszkvának nem kedvező jelöltek lejáratása akár hamis, deepfake videókkal. Azonban a fő cél bizonytalanná tenni a német választókat, elmélyíteni a már meglévő törésvonalakat a német társadalomban, valamint csökkenteni az Ukrajna támogatására való hajlandóságot és ezzel befolyásolni a döntéshozókat. Ezeket pedig az elmúlt években több német választás során is alkalmazták.
Egyébként az Ukrajna ellen indított invázió megkezdése óta Oroszország nem csak Németországban, hanem egész Európa-szerte aktív: sokan orosz szabotázsnak tartják a Balti-tenger fenekén húzódó kábelek megrongálását, az orosz disszidensek elleni akciókat,
de még a német Rheinmetall fegyvergyártó cég elnöke ellen is merényletet készülhettek végrehajtani.
Oroszország tagadja és visszautasítja ezeket a vádakat, azonban nyugati tisztviselők ezeket a cselekményeket Moszkva hibrid hadviselési stratégiájához kötik, amelynek célja a NATO-országok destabilizálása, az energiaellátás megzavarása és Ukrajna támogatásának aláásása lehet. Válaszul a szövetségesek fokozták a hírszerzési információk megosztását a növekvő fenyegetés ellen.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában 2024. december 19-én. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu / Getty Images)