Donald Trump beiktatása óta az Egyesült Államok és Mexikó viszonya folyamatosan romlik. Az elnök az illegális migráció és a drogkartellek miatt büntetővámokat és katonai beavatkozást lengetett be. Claudia Sheinbaum mexikói elnök a fenyegetések után megpróbált együttműködni az Egyesült Államokkal, azonban úgy tűnik, hogy Trump nem értékeli az erőfeszítést, ugyanis hétfőn mégiscsak vámokat vezetett be Mexikóval szemben. Meddig megy el Trump azért, hogy a határon rend legyen?
Az amerikai elnök a múlt héten 30 napra felfüggesztette a Mexikóval és Kanadával szembeni büntetővámokat, miután a két szomszédos ország vezetése ígéretet tett arra, hogy rendbe teszik a határőrizetüket. Minden jel szerint azonban a két állam mégsem teljesítette maradéktalanul Trump elvárásait, ugyanis az amerikai elnök hétfőn úgy döntött, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki minden acél- és alumíniumimportra, beleértve a Kanadából és Mexikóból származó importot is. Sőt, a hét folyamán további importvámok kivetése is várható még.
Washington még február elején azzal vádolta meg a mexikói kormányt, hogy szövetségben áll a drogkartellekkel.
Ez a vád közrejátszott abban, hogy Donald Trump elnök büntetővámot vetett ki a mexikói importtermékekre – amit aztán egy hónapra felfüggesztett, és hétfőn részlegesen mégis megint bevezetett.
Bár amerikai politikusok és elemzők már korábban is állították, hogy a mexikói kormány együttműködik a kartellekkel, ez az első alkalom, hogy ezt a szövetségi kormány egy hivatalos dokumentuma mondja ki. A mexikói elnök a vádakon rendkívül felháborodott, és azt mondta, hogy valójában az amerikai fegyverkereskedők azok, akik szövetségben állnak a drogkartellekkel, ugyanis a fegyverboltok komoly tűzerővel látják el a bűnszervezeteket.
„Ez nem tetszik majd Mexikónak” – ezt mondta Donald Trump elnök a washingtoni Capital One Arénában összegyűlt támogatóinak, miközben beiktatása napján aláírta azt végrehajtói rendeletet, amellyel minden mexikói és latin-amerikai drogkartellt terrorszervezetté minősített. Az intézkedéssel szemben kritikus szakértők szerint a rendelet olyan hatalommal ruházza fel az Egyesült Államok kormányát, amellyel törvényes keretek között megsértheti a déli szomszéd, Mexikó szuverenitását. Szerintük az elnöki rendelet alapján az Egyesült Államok (Mexikó beleegyezése nélkül) dróntámadásokat hajthat végre az országban, sőt, az amerikai hadsereg akár behatolhat Mexikó területére is.
A két ország viszonya a katonai beavatkozást lehetővé tevő rendelet januári szentesítése óta egyre jobban kezd elmérgesedni.
Az elnöki rendelet indoklása szerint a kartellek azért számítanak már az al-Kaidához hasonló nemzetközi terrorszervezeteknek mert azok „a gyilkosságok, a terror, a nemi erőszak és a nyers erőszak útján gyakorlatilag ellenőrzik az Egyesült Államok déli határán átmenő szinte teljes illegális forgalmat”. A Fehér Ház által közzétett szöveg megjegyzi, hogy a kartellek Mexikó egyes részein az államtól független, kvázi kormányzati szervezetként működnek, és a társadalom szinte minden területét ellenőrzik. Ahogy a rendelet írja: „a kartellek tevékenysége veszélyezteti az amerikai emberek biztonságát, az Egyesült Államok biztonságát és a nyugati félteke nemzetközi rendjének stabilitását” – közölte a Fehér Ház.
Claudia Sheinbaum, Mexikó tavaly októberben hivatalba lépett első női elnöke korábban hangsúlyozta, hogy országa nem fogja magát alárendelni az Egyesült Államok akaratának. A katonai beavatkozás elkerülésének érdekében azonban Mexikónak fel kellene mutatnia valamilyen Trump által is értékelhető eredményt a drogkartellek elleni, 20. éve tartó küzdelemben.
Sheinbaum elnök asszony a rendelet és büntetővámok hatására 10 ezer katonát vezényelt a határra a drogcsempészet megszüntetésére, Washingtonnak azonban ez sem volt elég, ezért az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma a múlt héten elfogadott egy olyan határozatot, amely arra ösztönzi az amerikai kormányt, hogy mihamarabb kezdje meg a kartellek „totális elpusztítását” előkészíteni Mexikóban.
Ez a dokumentum ismét belengetett egy amerikai beavatkozást a mexikói drogháborúba, és újból kihozta Sheinbaum mexikói elnököt a sodrából:
Kezdjék csak a saját országukkal. Ott talán nincsenek kartellek, ott nincs szervezett bűnözés? Sok dolguk van az Egyesült Államokban is
– nyilatkozta az államfő.
Mexikó első női elnöke az országot 7 éve kormányzó baloldali Morena elnevezésű populista pártnak színében ült az elnöki székbe, amely a Washington Post című lap szerint foglyul ejtette a mexikói állami intézményeket, és berendezett egy autoriter rezsimet az országban. Más vélemények a Morena demokratikus mivoltát és korrupcióellenes küzdelmét hangsúlyozzák, és azt, hogy a legszegényebb társadalmi csoportok már sokkal jobban élnek, mint kormányzásuk előtt. A baloldalon azt várták, hogy a szegénység felszámolásával a drogbűnözés is megszűnik. A kartellek azonban a szociális intézkedések ellenére sem tűnnek gyengébbnek.
Donald Trump amerikai elnök válságkezelési elképzelése ezzel szemben totálisan militáns, szerinte a kartelleket csak kemény, erőszakos állami fellépéssel lehet megszüntetni. És, ha erre Mexikó nem hajlandó, akkor majd Washington bemegy, és rendet tesz.
A mexikói kormányok válságkezelése – vagyis leginkább a válságkezelésük sikertelensége – abban rejlik, hogy a mexikói társadalmat és az állami, valamint önkormányzati intézményeket totálisan átszövi a korrupció. A kartellek és az állam közötti határvonal nem ritkán halvány. Ezek a mexikói székhelyű bűnbandák azok amelyek drogot – elsősorban fentanilt – és fegyvereket csempésznek az Egyesült Államokba, ahol aztán erőszakos bűncselekményeket is elkövetnek.
A fentanil egy, a gyógyászatban is használt fájdalomcsillapító, ami rendkívül erős függőséget képes okozni, és nagyon könnyen túladagolható. (A fentanil annyira erős, hogy egészen pici adag szükséges ahhoz, hogy valaki elszálljon tőle, nagyon könnyű tévedésből csak minimálisan többet bevenni, és az adag már egyből halálos.)
A fentanilfüggőség egy tomboló társadalmi válság az országban. 2023-ban például 70 ezer amerikai halt meg fentaniltúladagolásban, és ezzel az egyik vezető halálok volt az országban.
A szociális válságot okozó vényköteles szert és változatait – más latin-amerikai bandák mellett – mexikói kartellek csempészik az Egyesült Államokba, a Sinaloa-kartellhez, és az M–13-hoz hasonló szervezetek nem kis profitot vágnak zsebre az amerikaiak tízezreinek életét kioltó szer kereskedelméből. A drogkartellek pedig az Egyesült Államok területén is aktívak.
A terrorista szervezetek listáját – amelyre a kartellek felkerültek – az amerikai külügyminisztérium kezeli. Jelenleg 68 csoport szerepel rajta, a palesztin függetlenségért és nem mellékesen Izrael elpusztításáért küzdő Hamásztól a kolumbiai FARC gerillákon át az Iszlám Államig. Míg a listán való szereplésnek elsősorban pénzügyi következményei vannak – vagyis Washington számára könnyebbé válik az országok közötti tőkeáramlás blokkolása és így a pénzmosás elleni küzdelem. A rendelet legérdekesebb eleme, hogy a terrorszervezetté minősített drogkartellek ellen lehetségessé válik egy amerikai katonai beavatkozás mexikói földön. Egy mexikói politikai elemző, Carlos Pérez-Ricart szerint
Az intézkedés még a hadsereg behatolása nélkül is megnyitja az utat egy „puha invázió” előtt.
Szerinte ez a puha invázió Mexikó számára azt jelenti, hogy az amerikai hírszerzési rendszer hamarosan elkezd az országban tevékenykedni, és amire eddig még nem volt példa: Mexikó állami intézményei az Egyesült Államok hírszerző szerveinek célpontjává válnak. Sőt, a civil szféra is. Ugyanis az új jogi keretrendszer lehetővé teszi Washington számára a szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló mexikói magánvállalkozások ellenőrzését. Kezdve azoktól, amelyek forrásokat mosnak tisztára, egészen a fegyvergyártó cégekig, amelyek illegális fegyverekkel árasztják el Mexikót, és a kartelleket tűzerővel látják el.
A mexikói szakértő felhívta a figyelmet, hogy a kartellek szervezeti felépítésükben és céljaikban is eltérnek a terrorszervezetektől, ezért a bejáratott amerikai terrorizmusellenes mechanizmusok és praktikák – például a drónhadviselés – nem valószínű, hogy hatékonyan működnek majd a drogbandák ellen. Valamint hangsúlyozta, hogy attól még, hogy az amerikai hadsereg és/vagy a kormányügynökségek kiütnék a drogterjesztő köröket Mexikóban, a probléma nem oldódna meg, mert a drogkereskedelmet nem a kínálat, hanem a kereslet hajtja. Amint egy kartellt elpusztítanának, egy másik lépne a helyébe, mert az Egyesült Államok mint felvevőpiac megmarad – mondta a mexikói elemző az El Paísnak.
(Borítókép: Donald Trump elnök aláírja a végrehajtási rendeleteket az elnöki felvonulást követően a Capital One Arénában Washingtonban, 2025. január 20-án. Fotó: Matt McClain / The Washington Post / Getty Images)