Több száz szervezet, intézmény és kezdeményezés finanszírozása vált kérdésessé Ukrajnában a USAID programjainak felfüggesztése miatt. Az eddig folyamatban lévő és kiírásra került költségvetési és katonai támogatások egyelőre fennmaradtak.
„2025. február 7-én, pénteken a USAID összes közvetlen alkalmazottja adminisztratív szabadságra kerül világszerte, kivéve a küldetéskritikus funkciókért, az alapvető vezetésért és a speciálisan kijelölt programokért felelős személyzetet” – áll az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének felfüggesztett honlapján. Az Egyesült Államok új külügyminisztere, Marco Rubio január 31-én elrendelte a USAID által finanszírozott külföldi segélyprogramok, valamint minden új finanszírozási kötelezettség szüneteltetését.
A rendelet elviekben 90 napra szól. Bár a USAID globális szinten fejtette ki tevékenységét és segélyprogramjait, felfüggesztése politikai értelemben a legnagyobb mértékben azonban Ukrajnát rázta meg. Ukrajnának ugyanis az Egyesült Államok a legnagyobb donora, és csak a USAID a háború kitörése óta több tízmilliárd dollárral finanszírozta az ukrajnai projekteket.
Ezeknek a legnagyobb része, több mint 30 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás volt, amelyből iskolákat, óvóhelyeket újítottak fel
és tartottak karban, korszerű orvosi felszerelést vásároltak kórházak számára, valamint egyéb energetikai, infrastruktúra-fejlesztést és -felújítást finanszíroztak. Ezenkívül további 2,6 milliárd dollár humanitárius segélyt, 5 milliárd dollár fejlesztési segélyt is folyósítottak Ukrajnának.
Ukrajna 1992-ben írta alá a szerződést a USAID-el, és azóta komoly jelenléttel rendelkezett az országban. Az elsődleges cél a szétesett Szovjetunió romjaiból talpra álló ország segítése az áttérésben a versenyalapú piacgazdaságra. Emellett ott volt a kritikusan fontos társadalmi reformok bevezetésének elősegítése az ügynökség számára egyébként hagyományos humanitárius és pénzügyi támogatási projektekkel egyetemeben.
Az ukrajnai és nyugati médiában a leginkább a humanitárius, egészségügyi, gazdasági és infrastrukturális projektek kiesésének várható káros hatásait vázolták. A legnagyobb hangsúlyt a humanitárius kezdeményezések finanszírozásának a kiesése kapja, hiszen Ukrajnában a háború kitörése óta rengetegen szorulnak mentális és fizikai rehabilitációra egyaránt.
A támogatások kiesése olyan szervezeteket is érint, amelyek veteránok, mozgássérültek megsegítésével foglalkoznak, de hasonló hatással van a mezőgazdasági projektekre is. A háború kitörése óta több olyan kezdeményezést is finanszírozott az ügynökség, amely a gabonatermesztésre irányult, akár vetőmagok, akár műtrágyák vagy gépek beszerzésére.
Ezzel együtt külön szervezetek működtek, amelyek üzleti és jogi tanácsadást biztosítanak számukra, de voltak olyan civil szervezetek is, amelyek például a földreformok szükségessége mellett lobbiztak. Az ilyen jellegű támogatások valóban jelentősen átszövik Ukrajnát. Mindazonáltal érdemes megfigyelni a USAID-támogatások kisebb mértékben gyakorlatias vagy kézzelfoghatóbb ágát is.
2024-ben Ukrajna 6,05 milliárd dollárt kapott USAID-programokon keresztül, amelyből 3,9 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás volt, egy vissza nem térítendő, nem katonai célú kiadásokra vonatkozó keret. 2024. december 31-én 39 USAID-program volt folyamatban Ukrajnában, összesen 4,28 milliárd dolláros költségvetéssel.
A közzétett beszámolóból kiderül, hogy a folyamatban lévő 39 projekt összesen öt fő irányra van bontva:
Az utóbbi programban 53 támogatott szervezetnek kellett 252 millió dolláron osztoznia, míg a demokrácia és emberi jogok csoportbon belül – amelyhez hozzátartozik a divatos governance is – 1,09 milliárd dollárt osztottak ki 566 szervezetnek és intézménynek. Ennél csak egy kicsivel több, 1,15 milliárd dollárt szántak a gazdasági fejlődésre, a legtöbbet – 1,4 milliárd dollárt – pedig érthető okokból a kritikus infrastruktúra kapta. Az egészségügy szerény 381,8 millió dollárnyi támogatásra számíthatott. Az itt vázolt programokon keresztül összesen több mint 1000 szervezet, intézmény és hivatal jutott támogatáshoz.
Ukrajnában a civil társadalom, valamint a demokrácia és az emberi jogi aktivista programok és az őket támogató médiumok többsége ezekből a programokból tartotta fenn magát, így azok működése és működtetése kérdésessé válik. Emiatt merül fel annak a kérdése is a nyugati sajtóban, hogy vajon milyen szinten marad fenn Ukrajnában a szólásszabadság, az ügynökségi támogatás nélkül maradt több tucat médium és több száz civil és aktivista szervezet ellehetetlenedése után.
Az ügy ennél azonban összetettebb, ugyanis a „méltóság forradalma” után ezek a médiumok igen komoly szerepet kaptak az ukrán társadalom új, politikai nemzetté kovácsolásában, a programokból „élő” aktivista csoportok pedig erőteljesen felléptek a politikai folyamatok alakítása során.
Gyakran a konfliktusok szításához, valamint az épp domináló politikai irány ellenzőinek karaktergyilkolásához is közük volt.
2019-ben például többségük Volodimir Zelenszkij ellen lépett fel, míg az utóbbi három amerikai elnökválasztás kampányaiban látványosan a demokrata jelölteknek szurkoltak. Ezen csoportok további működésének jövője egyelőre bizonytalan.
Az ukrajnai szakértők egy része úgy véli, hogy ez akár pozitív hatással is lehet a belpolitikai folyamatokra, mert ez a rendkívül kiterjedt médiahálózat, amely a demokrata adminisztráció liberális külpolitikája jegyében tevékenykedett, igen komoly befolyással volt az ukrán politikai életre, gyakran a legkonfrontatívabb hangot megütve akár az orosz vagy más ukrajnai nyelvi közösségekkel, vallási felekezetekkel vagy éppen a szomszédos országokkal szemben.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Emberek adományt kapnak Zaporizzsjában, Ukrajnában 2023. november 10-én. Fotó: SOPA Images / Getty Images)