Egy hónap után ismét egész napos sztrájkot szervezett Belgium három legnagyobb szakszervezete, hogy így demonstráljanak a nemrég beiktatott kormány megszorításai ellen. A sztrájk miatt a tömegközlekedés sok városban és provinciában csak minimálisan működik, és a munkabeszüntetés napján Belgium felett légtérzár van érvényben, mivel a légi forgalmi irányítók sem dolgoznak.
Február 13-án, csütörtökön nagy káoszra számíthat az, aki ezen a napon látogat a belga fővárosba: miközben a NATO-tagállamok külügyminiszterei a katonai szervezet brüsszeli székhelyén készítik elő a 2025-ös NATO-csúcsot, az ország három nagy szakszervezete közösen tart egynapos munkabeszüntetést az egész országban.
A belga repterek például csütörtökön egyáltalán nem fogadnak és indítanak repülőgépeket, ezenkívül más tömegközlekedési útvonalak is csak minimális módon üzemelnek.
Az egyik legjobban a főváros, Brüsszel érintett: a négy metróvonalból például mindössze kettő üzemel, ahogy a villamos- és a buszvonalaknak is csak a fele működik. A Brussels Times tudósítása szerint Limburg provinciában van a legkisebb fennakadás, ahol a tömegközlekedési eszközök 61 százaléka működik, de például Antwerpen provinciában ez a szám már csak mindössze 44 százalék.
A három legnagyobb szakszervezet a sztrájk mellett demonstrációt is szervezett a napra Brüsszelbe: 10.30-kor a brüsszeli északi vasúti pályaudvartól indulnak el a belváros felé, ami miatt több utcát is lezárnak – ennek ellenére jelenleg még az átlagosnál nem nagyobb a forgalom és a torlódás a főváros utcáin, azonban a 24 órán keresztül működő Infotrafic szerint tíz órától a vonulás miatt a környéken, valamint a közeli utcákban várhatóak felfordulások.
A tömegközlekedési eszközök közül csupán a városok közötti vonatközlekedés az egyetlen, amit a sztrájk nem érint – részben azért, hogy aki szeretne csatlakozni a sztrájkolókhoz, el tudjon jutni a fő eseményre Brüsszelbe.
A munkabeszüntetés alapját az új, nemrégiben alakult, Bart De Wever által vezetett pártok klasszikus színei miatt Arizona-koalíciónak nevezett kormány megszorításai váltották ki:
az új kormány többek között csökkenti a szociális hozzájárulásokat, és 67 évre emelné a nyugdíjkorhatárt,
valamint a munkaügyi törvény reformjában felvetették bizonyos előírások, például a heti kötelező pihenőidő és az éjszakai munka szabályozásának a csökkentését, ahogy a bérek 2027-ig történő befagyasztását is.
Emiatt a szakszervezetek és baloldali szervezetek úgy érzik, a költségvetési hiányt a gazdagok helyett leginkább a munkásokkal fizettetné meg a kormány, emellett pedig attól tartanak, hogy a későbbiekben akár a polgári jogaikat is szűkíthetik – értve ezalatt leginkább a szakszervezetek jogainak megnyirbálását.
A február 13-i munkabeszüntetés mellett egyébként már kijelentették azt is, hogy március 31-én újabb sztrájkra készülnek, amennyiben a kormány nem vonja vissza a megszorító intézkedéseiket.
A sztrájkot egyébként érthető módon mind a kormány, mind a Belga Vállalatok Szövetsége (VBO) elítélte. Pieter Timmermans, a VBO vezetője arra mutatott rá, hogy a munkabeszüntetés negatívan hat a belga gazdaságra, ami szerinte már amúgy is erős nyomás alatt áll, a havi tüntetések pedig csak olaj a tűzre, amelyek miatt további megszorítások és csődeljárások várhatóak.
Timmermans szerint azzal, hogy a szakszervezetek a status quo fenntartásában érdekeltek, a jelenlegi megszorításokat egyszerűen csak áttolják a fiatalabbakra. Hasonlóan érvel a kormány is, a kormánypárti Axel Ronse a sztrájk előtt úgy fogalmazott,
a tüntetés egy középső ujj felmutatása a tinédzserek és a huszonévesek jövőjének.
Legutóbb egyébként január 13-án, hétfőn tartottak ugyanúgy egynapos sztrájkot, akkor a koalíciós tárgyalások során kiszivárgott megszorító intézkedések miatt, míg a következőt március 31-én tartják, amennyiben azokat el nem törlik.
(Borítókép: Munkások és szakszervezeti tagok sztrájkolnak Brüsszelben, Belgiumban 2025. február 13-án. Fotó: Stephanie Lecocq / Reuters)