Csütörtökön a NATO központban, az európai védelmi miniszterek találkozóján a legfontosabb konklúzió az volt a politikusok között, hogy az Egyesült Államok úgy nem folytathat tárgyalásokat Ukrajnáról, hogy Európa és Ukrajna ne venne részt benne. Az európai vezetők kifogásolják, hogy az Egyesült Államok teljesen megkerüli az Európai Uniót a béketárgyalásokban, egyes meglátások szerint ez Vlagyimir Putyin orosz elnök céljait erősítheti.
Csütörtökön a NATO központban tartott európai védelmi miniszterek találkozóján a fő üzenet a következő volt: Ukrajnáról az Egyesült Államok nem folytathat tárgyalásokat anélkül, hogy bevonná Európát és Ukrajnát egyaránt – számolt be a BBC.
Az Egyesült Államok az elmúlt 24 órában az orosz-ukrán háborúról tett sűrű nyilatkozatai után Európa vezetői attól tartanak, hogy bármilyen esetleges ukrajnai megállapodással kapcsolatban meg fogják kerülni az Európai Uniót, ezzel együtt megfosztva őket az európai biztonság jövőjével kapcsolatos véleménynyilvánítás lehetőségétől.
Ukrajnáról nem lehet tárgyalásokat folytatni Ukrajna nélkül
– mondta John Healey brit védelmi miniszter.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint Donald Trump Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése „nagyon váratlan volt”, még akkor is, ha az amerikai elnök hónapok óta világossá tette, hogy célja a háború gyors befejezése.
Az Egyesült Államok együttműködik a NATO szövetségeseivel és Ukrajnával, Pete Hegseth védelmiminiszter például két napot töltött a NATO főhadiszállásán, J.D. Vance alelnök pedig Volodimir Zelenszkij orosz elnökkel találkozott a müncheni biztonsági konferencián. Ugyanakkor az Európai Unió leginkább azt kifogásolja, hogy nehezen tud az Egyesült Államokkal egységes elképzelést és álláspontot megfogalmazni. Az európai vezetést továbbá az is aggasztja, hogy az Egyesült Államok már nagyon előrehaladt tárgyalásokat folytat Oroszországgal, ezzel kihagyva őket és Ukrajnát, közlésük szerint ez a tárgyalási felállás Vlagyimir Putyin céljait segítheti inkább.
Az európai védelmi miniszterek közlése szerint Washington béketervében az szerepelhet, hogy az ukránok feladják a Krímet és Kelet-Ukrajnát, továbbá a NATO csatlakozás tervét is. Ezzel szemben Zelenszkij tárgyalási alapját Ukrajna határainak a helyreállítása képezné.
Szerda késő este már az Egyesült Királyság is csatlakozott ahhoz a tömörüléshez, melyben Lengyelország, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország közösen ért egyet abban, hogy az európai kontinens közös felelősség, továbbá hogy Ukrajnában igazságos és tartós békére van szükség a transzatlanti biztonsághoz is.
Az egyelőre még nem nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok béketörekvéseiben milyen helye van az Európai Uniónak, eddig a két fél között egyetértés volt abban, hogy Ukrajnát kihagyva Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem lehet megkezdeni a tárgyalásokat.
Donald Trump amerikai elnök szerdán telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump Truth Social közösségi oldalán írta meg, hogy a beszélgetésük produktív volt, és mindketten egyetértettek abban, hogy az orosz–ukrán háborúnak véget kell vetni. Az amerikai elnök ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is telefonált.
Az új amerikai adminisztráció idején az első Trump–Putyin-találkozóra Szaúd-Arábiában kerülhet sor – ezt Donald Trump amerikai elnök közölte szerdán a Fehér Házban. Az amerikai elnök kijelentette, hogy az orosz–ukrán háborúban a „nem túl távoli jövőben” létrejöhet a tűzszünet, addig is szándékában áll segítséget nyújtani Ukrajnának, de ehhez biztosítékot akar ásványkincsek formájában.
Aleksandra Koziol lengyel nemzetközi kapcsolatok szakértő szerint
Putyin reméli, hogy azzal, hogy csak Trumppal tárgyal, kedvezőbb feltételeket tud kialkudni.
Mark Rutte, a NATO főtitkára kiemelte, hogy akármilyen békemegállapodás is születik, elsődleges szempontnak kell tekinteni a fenntarthatóságot és kifejezetten hosszú távban kell gondolkodni, mert egy elhamarkodott megállapodás csak több háborúhoz vezethet, mint ahogy az már korábban is megtörtént.
(Borítókép: A NATO védelmi miniszterek találkozója Brüsszelben, Belgiumban 2025. február 13-án. Fotó: Yves Herman / Reuters)