Két, a közösségi médiában terjedő kezdeményezés javasolta, hogy február 12-én, valamint február 12. és 14. között az emberek egyáltalán ne vásároljanak, hátha ezzel a lépéssel kikényszeríthető egyfajta árcsökkenés vagy árcsökkentés Magyarországon. Az ötlet nem saját, déli szomszédunktól indult.
Szakembereket kérdeztünk meg arról, milyen hatása volt a hazai vásárlási szokásokra és tapasztaltak-e a boltok forgalomcsökkenést a kezdeményezést követően, mely szerint a magyarok arra buzdították az embereket a közösségi médiában, hogy egyáltalán ne vásároljanak semmit, ezzel kikényszerítve az árcsökkentést. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az Index kérdésére elmondta, a visszajelzések alapján nem érzékeltek semmit a bojkottból az üzletek. Szerinte elsősorban azért, mert napi cikkekre hirdették meg az akciót, amit mondjuk ma nem, de holnap már megvehetünk.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy az árcsökkentés nem kereskedői döntés, ezeknél a cikkeknél napi verseny van a gyártók között, és árnyomás igazán az előállítói, szállítói oldalon van.
Osztotta ezt a véleményt Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára is, aki az Indexnek megerősítette, tagjaik nem tapasztaltak vevőszámcsökkenést a bojkott napján. Ugyanakkor elmondta, az ár nem a kereskedőktől függ, és egyáltalán nem tartja szerencsésnek, ha a kereskedőkön csattan az ostor. Véleménye szerint nem célravezetők az ilyen bojkottok.
Horvátországban viszont hihetetlenül népszerű, ráadásul eredményes a „Halló, felügyelő!” elnevezésű akció, amelyben – az állam beavatkozása nélkül – karácsony óta arra szólítják fel a vevőket, hogy hetente kerüljenek egyes üzletláncokat vagy mellőzzék bizonyos termékcsoportok megvásárlását.
A bojkott mérhető forgalomcsökkenéssel járt, ami arra késztette a termelőket és a kereskedőket egyaránt, hogy csökkentsék áraikat vagy kiárusítási akciót hirdessenek.
A fogyasztók minden héten szavazással döntik el, hogy kit vagy mit bojkottálnak. Február elején pedig már annyian jelentkeztek, hogy a javaslatokat összegző szerver nem bírta el a terhelést, és összeomlott.
Legutóbb a platform arra szólította fel a vásárlókat, hogy pénteken ne nyissanak be egyetlen boltba se, egy nappal korábban pedig kezdjék meg a kiválasztott üzletláncok és termékek egy hétig tartó bojkottját. A kiszemelt ezúttal a Lidl, a Magyarországon nem jelen levő olasz Eurospin és a dm. A vevőket egyúttal arra is felkérték, hogy egy hétig mellőzzék a Coca-Cola és más szénsavas üdítők, továbbá a palackozott víz és a mosószerek vásárlását.
„Tartózkodjanak mindenféle vásárlástól” – ezt javasolta a platform szervezője. Josip Kelemen szerint a bojkottnak az üzletek mellett ki kell terjednie a bankokra, a telekommunikációra, az online vásárlásra, a szórakozóhelyekre, a benzinkutakra és az utazásokra is.
Üzenni kell azoknak, akik miatt elszabadultak az árak
– mondta Kelemen.
A három üzletláncot a fogyasztói panaszok alapján választották ki, a kijelölt termékeket pedig azért, mert a vásárlók „óriási áremelkedést” tapasztaltak. A szervezők arra kérték a bolti alkalmazottakat, hogy az akció ideje alatt a munka lassításával támogassák honfitársaikat.
Az első akciót még december 24-én szervezte meg egy Facebook-csoport, amelynek azóta már 120 ezer követője van. A kezdeményezést az ECIP, egy európai fogyasztói központ mellett a helyi fogyasztóvédelmi hatóságok, a szakszervezetek, sőt egyes miniszterek is támogatják.
A bojkott célja, hogy nyomást gyakoroljanak a kiskereskedőkre, akiket az emelkedő inflációért hibáztatnak.
Ennél valószínűleg pontosabb lenne az emelkedő árakért okolni őket, az infláció ugyanis decemberben 2,4 százalékos volt. Magyarországon tavaly 3,7 százalékra mérséklődött az infláció – jelentette a kormány.
A hivatalos adatok szerint a horvát nettó átlagfizetés novemberben 1366 euró, napi árfolyamon valamivel több mint 550 ezer forint volt. A magyar nettó 424 ezer forintos átlagkereset ennél nagyjából negyedével kisebb.
„A családom egyharmadával kevesebbet vásárol, mint korábban” – jegyezte meg a bojkottok meghirdetése után egy kommentelő, aki azt is elismerte, hogy azelőtt sok felesleges kacatot is vásároltak. „Nem térünk vissza a régi kerékvágásba” – ígérte.
A horvát bojkott sikerét igazolja, hogy már a második héten 42 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, a kiállított számlák száma pedig 31 százalékkal – idézte az adóhivatal adatait a horvát Index.
Egyetlen napon, 15 óráig 14 millió euróval, 5,7 milliárd forinttal esett vissza a bolti forgalom. A bojkott hatására a horvát Konzum hálózat 250 hazai termék árát jegelte, míg a német hipermarketlánc, a Kaufland ezer termék árcsökkentését jelentette be.
A jobbára a tengerparton működő Tommy-lánc közleményében arra kérte a beszállítókat, hogy a hazai és külföldi piacon azonos áron szállítsák termékeiket.
„Megértjük a bojkottot, mivel magunk is fogyasztók vagyunk” – reagált az akcióra a horvát munkaadók szövetségének vezetője.
Ha azonban nagymértékben csökken a fogyasztás, akkor enyhe recesszióra számíthatunk
– figyelmeztetett Irena Weber.
(Borítókép: Egy üres bevásárlóközpont 2025. január 31-én, amikor a balkáni országok, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Szlovénia, Horvátország és Észak-Macedónia lakói egynapos bojkottot indítanak az élelmiszerárak közelmúltbeli emelkedése miatt. Fotó: Rusmin Radic / Anadolu / Getty Images)