Nagyon felelőtlen, aki ilyen döntéseket hoz, és idáig engedte eszkalálódni az orosz–ukrán háborút, radioaktív veszély azonban nincs – mondta az InfoRádióban Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára a csernobili atomerőművet ért dróncsapás után.

Mint írtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a közösségi oldalán számolt be róla, hogy hajnalban egy „robbanófejjel felszerelt orosz támadódrón nagy erővel a világot a sugárzástól védő csernobili atomerőmű megsemmisült 4. blokkjának szarkofágjába csapódott”. A helyszínen tűz keletkezett, amit azóta eloltottak. A támadásról már több külföldi szakértő is elmondta a véleményét.

A BME egyetemi tanára elmondta, hogy a drón a 4-es blokk felett csapódott a szarkofágba, és átütötte a tetejét, emiatt több órán át nagyjából 40 méteren égett a szigetelés. Elmagyarázta, hogy a drón valójában az ott lévő daru karbantartó helyiségébe csapódott be, és ott okozott nagyobb károkat. Hangsúlyozta, hogy a két szarkofág nem jelent kettős védelmet, ugyanis az 1986-ban épített betonszarkofág fölé húzott új szerkezet csak a régi váz lebontására szolgál.

Ezt nem arra tervezték, hogy védjen egy dróntámadás ellen, és az alatta lévő szerkezeteket sem úgy készítették el, hogy hermetikusan elzárják az ott lévő anyagokat a környezettől

– fogalmazott Aszódi Attila, hozzátéve, hogy a nukleáris baleset már majdnem negyven éve történt, ezért a radioaktivitás szintje nagyon jelentős mértékben csökkent.

„Ha valami komolyabb esemény is történne, akkor sem várjuk azt, hogy olyan kibocsátás legyen, ami messze, akár Magyarországig el tudna jutni, de még Kijev számára sem jelent potenciális veszélyforrást, de ez nem azt jelenti, hogy ezzel a létesítménnyel szabad játszani” – fogalmazott a BME egyetemi tanára, aki megjegyezte, hogy az atomerőművek támadása felháborító, ugyanakkor jelenleg nincs radiológiai veszélyhelyzet.