Határozott beszédben érvelt az együttműködés mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió az ingujját sem fél feltűrni, ha a Donald Trump vezette Egyesült Államok a megállapodás helyett a kereskedelmi háborút keresi. Von der Leyen szerint az új geopolitikai helyzetet lehet alakítani, egy erős Európa pedig mindenkinek az érdeke.
Február 14-én, pénteken kezdődött az idei Müncheni Biztonsági Konferencia, amelynek első felszólalója Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke volt.
Von der Leyen beszédét azzal kezdte, hogy visszaemlékezett, visszajáró vendég a konferencián, és míg eleinte szinte az kizárólag a transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozott, ma már a világ más pontjáról is érkeznek résztvevők, és más problémákkal is foglalkoznak – szerinte ez a konferencia érdemei mellett Európa sikerét és erejét is bizonyítja.
Nemcsak az a feladatunk, hogy leírjuk az új geopolitikai helyzetet, hanem hogy alakítsuk is azt
– foglalta össze beszéde elején az Európai Bizottság elnöke a mostani konferencia apropóját. Szerinte ma több szereplő is a fennálló világrendet támadja, Európának pedig változnia kell, hogy sikeres legyen az új valóságban.
Von der Leyen szerint tudni kell, milyen kihívásokkal áll szemben az EU. Oroszország Európa határán fenyegeti Európa biztonságát, és az sem zárható ki, hogy a jövőben újra egy bipoláris világrend alakul ki, ami egy Egyesült Államok és Kína közötti versengés lesz.
Ugyanakkor szerinte Európa már nekilátott a megújulásnak. A koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, az ezekből kirobbanó energiaválság a világon mindenkit nehezen érintett, de Európa megmutatta, hogy képes gyorsan alkalmazkodni és sikeres lenni.
Európa megmutatta, hogy képes felnőni a pillanathoz, és gyakrabban kell alkalmaznunk ezt a sürgősségi mentalitást
– jelentette ki von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke ezután tovább részletezte, hogy az Európai Unió a jövőben szerinte milyen kihívásokkal néz szembe. A versenyképességi helyzet, a védelempolitika, a mesterséges intelligencia mind cselekvést igényelnek, és Európa készen áll erre ígérete szerint.
A beszéde ezen pontján keményen bírálta Donald Trump amerikai elnököt és az általa felvetett vámpolitikát, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió kész együttműködni, de nem fog visszakozni, ha Trump kereskedelmi háborút indítana az EU ellen.
„Egy erős Európa jobb mindannyiunknak. Egy erős Európa jobban együtt tud működni az Egyesült Államokkal, ezért nem hiszem, hogy a kereskedelmi háborúknak és a büntető tarifáknak lenne értelmük” – jelentette ki von der Leyen, aki gondolatát azzal folytatta, hogy a vámtarifák nem jók a munkásoknak, a kereskedőknek, a kisvállalkozásoknak és a fogyasztóknak sem, az Atlanti-óceán egyik partján sem, amit a közönség hosszú tapssal honorált.
Nem hisszük, hogy a kereskedelmi háború egy jó üzlet, és el akarjuk kerülni a lefelé irányuló versenyt. Az indokolatlan és jogtalan tarifákat az EU-val szemben nem hagyjuk szó nélkül
– hangsúlyozta élesen az Európai Bizottság elnöke, aki hozzátette, természetesen az EU készen áll arra, hogy megállapodásra jussanak, hogy „mindannyiunkat sikeresebbé és biztonságosabbá tegyük”.
Ursula von der Leyen szerint a teremben mindannyian érzik, hogy történelmi pillanatnak a szemtanúi, és nagy kihívásokkal állnak szemben, és hogy mindezeknek milyen tétjei vannak.
Ezután visszautalt a Trump-adminisztráció elmúlt napokban Európa kapcsán tett kijelentéseire, viszont felháborodás helyett nyugalomra intett mindenkit, és a szavak helyett az mögöttes tartalom és kontextus fontosságára hívta fel a figyelmet.
Trump Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésére hivatkozva arról beszélt, mind Volodimir Zelenszkij ukrán, mind Vlagyimir Putyin orosz elnök lépést tett a tűzszünet felé, ugyanakkor szerinte a kettő között óriási a különbség: míg Ukrajna már a háború kitörése óta békét szeretne, és Zelenszkij egy olyan megoldást szeretne elérni, ami a nemzetközi jogon alapszik, addig szerinte Putyinnak be kell bizonyítania, hogy ő is hajlandó a békére.
Putyin hajlandó találkozni, de meg kell mutatnia, hogy a szándéka nem a háború meghosszabbítása és Ukrajna elpusztítása. Hadd legyek nagyon világos, Ukrajna veresége gyengíti Európát, de az Egyesült Államokat is
– fogalmazott az egykori német honvédelmi miniszter, aki ezután arra tért rá, hogy
az ukrajnai háború többről szól, mint Ukrajnáról és Európáról, hiszen a világon más autoriter államok is figyelemmel követik az eseményeket, hogy van-e valódi elrettentés, vagy szabad az út a háborúk előtt.
Ukrajna az erőn keresztüli békében érdekelt, ahogy Európa is, és szerinte az Egyesült Államok is erre tett ígéretet.
Von der Leyen úgy véli, az Európai Unió már sokat tett azért, hogy más hatalmakat visszatartson a háborúktól. Emlékeztetett, hogy az EU már több mint 140 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, ami a világon a legtöbb, szankciókat vetett ki Oroszországra. Ezenkívül pedig „sorra döntötte le a tabukat” – példaként az orosz energiáról való leválást említette –, és az elkövetkezőkben még ennél is többet fog tenni. Majd Ukrajna kapcsán kijelentette, hogy a jövőben fokozni fogják a csatlakozási tárgyalásokat, mert
Ukrajna itt, Európában fekszik.
Ezután visszautalt arra, hogy az utóbbi napokban több amerikai tisztviselő is kritikát fogalmazott meg az Európai Unióval szemben. Von der Leyen ezek kapcsán kifejtette, hogy őszintének kell lenni, és kerülni kell a felháborodást. Sőt, szerinte ha figyelmesen meghallgatják a megjegyzések lényegét, felismerhetik, hogy vannak köztük olyanok, amelyekben egyetértenek: ilyen a vérontás megállítása, valamint az, hogy Európának többet kell tennie saját védelméért.
Emlékeztetett, hogy a 27 EU-tagállam védelmi kiadásai meghaladják már a tagállamok éves GDP-jének a két százalékát, ugyanakkor ez szerinte nem elegendő, ennél több kell. Von der Leyen ezután visszautalt a múltban már többször megismételt kijelentésére, hogyan képesek lennének fejleszteni az európai védelmi ipart.
Erre szerinte akkor van lehetőség, ha a korábbi krízisekre adott gyors reakciók alapján dolgozzák azt ki. Majd három pontban összegezte is, hogy Európának a jövőben mit kell tennie:
Az Európai Bizottság elnöke szerint az uniós tagállamok értékei nem változtak, azonban a körülöttünk lévő világ igen, ezért adaptálódni kell. Egy jóval pragmatikusabb, fókuszáltabb és határozottabb Európára van szükség, amely számol az őt érintő fenyegetésekkel, és kihasználja a kontinens erejét és erősségeit.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2025. február 14-én. Fotó: Dpa / Getty Images Hungary)