A szerb állami tévé jobbára mellőzte a több mint három hónapja tartó tüntetésekkel kapcsolatos híreket. Aztán jött a fordulat: az újvidéki hidak gondosan megszervezett elfoglalásról vezető helyen tudósított, csúsztatások nélkül.
Szerbia második legnagyobb városa, Újvidék megbénítása után a kormányzó haladó párt, az SNS szigorú megrovásban részesítette, de nem a tüntetőket, hanem az állami műsorszolgáltatót – mert összefoglalták az eseményeket.
A hírek mellett azonban nem lehetett szó nélkül elmenni: Belgrádból két nappal korábban egyetemisták nagyobb csoportja menetelt gyalog Újvidékre a megmozdulásra, a 80 kilométeres út nagyjából felénél pedig a szabad ég alatt töltötték az éjszakát a fagypont körüli hőmérsékleten.
Az állam szócsövének számító szerb televízió a legnagyobb meglepetésre első helyen, csak a tényekre szorítkozva számolt be a történtekről, anélkül, hogy – a meghonosodott gyakorlatnak megfelelően – a tüntetőket a külföldi hírszerzés bérenceinek vagy az ellenzék bábjainak minősítette volna.
Az Alekszandar Vucsics elnökhöz hű SNS aznap késő este szokatlan közleményben tette szóvá a műsorszolgáltató „botrányos tudósítását”, amelyben „durván visszaéltek az újságírói hivatással, amikor olyan politikusok mellé áll, akik lerombolják a Szerb Köztársaság alkotmányos rendjét”.
Az igazsághoz tartozik, hogy a tüntetők szinte kiszorították a politikusokat maguk közül, így általában fel sem lépnek a demonstrációkon.
A kormánypárt közleményét másnap reggel az állami rádió bemondója elképesztően gunyoros hangon olvasta be, a végén pedig papírcsörgés hallatszott – jelképesen összegyűrte és a kukába hajította az üzenetet.
A média irányítása és ellenőrzése a szerb rendszer egyik központi pillére, amely lehetővé tette, hogy az elnök, Vucsics a tüntetők démonizálásával és hiteltelenítésével több tiltakozást is átvészeljen, és több mint 12 éve szilárdan a kezében tartsa a hatalmat.
„Ez kicsi, de valószínűleg forradalmi változás” – idézte a The New York Times Belgrád veterán államügyészét. Jasmina Paunovics szerint a hűségesek is ingadoznak, annak ellenére, hogy „elveszíthetik állami állásukat, vagy fegyelmi eljárással szembesülnek”. Sok olyan bírót és ügyészt ismer, akinek az államtól függ a karrierje, de legalább a magánvéleményében kiáll a diákok mellett.
A kockázatot az újvidéki televízió több beosztottja is vállalta, akik délutánonként a székház előtt, a szabadban „élőben” teszik közzé a szabad híradót az „igazságot az éterbe” jelmondattal, miközben saját igazgatójuk lemondását követelik.
Az államfő párbeszédet kezdeményezett a Belgrádi Egyetem vezetésével, amely a tárgyalást a „jelenlegi körülmények között” kivitelezhetetlennek tartja – jelentette a szerb állami médium.
A rektori kollégium ezzel feloszlatta önmagát – reagált fenyegetően az elutasításra Ana Brnabics házelnök, aki korábban az SNS színeiben kormányfő volt.
„Változások közelegnek” Szerbiában – véli a kétgyermekes ápolónő azok után, hogy a szerb teniszcsillag, Novak Djokovics egy focirangadón „A diákok a bajnokok” feliratú felsőben jelent meg.
Szvetlana Bistrovics még jól emlékszik azokra az időkre, amikor Djokovics és családja kendőzetlenül támogatta Vucsics elnököt.
A magyarországi szerb szórvány kitart Vucsics mellett – tudósított a kormányhű Novosti a budapesti szerb nagykövetség előtt készült fotókkal.
Ennek ellentmond, hogy sokkal többen gyűltek össze a Hősök terén egy óriási molinóval, amelyre azt írták a szerb fiatalokra utalva: „Budapest az egyetemisták mellett van”.
„Pörgő diktatúrának” nevezte Szerbiát a Belgrádi Egyetem politológiaprofesszora. Nebojsa Vladisavljevics szerint az ottani vezetés a magyar és más posztkommunista kormányokhoz hasonlóan „kevésbé elnyomó, de sokkal manipulatívabb”. Úgy véli, Szerbia még nem érte el a „fordulópontot”.
Az elnök egyelőre semmi jelét nem mutatja a visszakozásnak.
Senkinek sem kínálom fel tálcán ezt az államot
– jelentette ki hívei előtt Vucsics, és hozzátette: „Harcolni fogok, harcolni, harcolni.”
(Borítókép: A 15 halálos áldozatot követelő vasútállomáson történt baleset miatt tiltakozó diákok a szerbiai Belgrádból induló menetelés után elérik Újvidéket, ahol a baleset történt, 2025. február 1-jén. Fotó: Amir Hamzagic / Anadolu / Getty Images)