Ukrajna és az Egyesült Államok együttműködésének jövőjéről szóló panelbeszélgetéssel kezdődött az idei Müncheni Biztonsági Konferencia, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és négy amerikai szenátor beszélgettek. Az előző napok kijelentései alapján akár éles vitára is lehetett számítani, azonban a nagy egyetértésekből leginkább Zelenszkij szólt ki, amikor odaszúrt Donald Trumpnak, míg Lindsay Graham republikánus szenátor szerint a háború akkor érhet véget, ha Putyint megállítják.
Február 14-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában négy amerikai szenátor, Jeanne Shaheen és Sheldon Whithouse demokrata, valamint Lindsay Graham és John Corbyn republikánus szenátorok Ukrajna támogatásának jelenéről és jövőjéről beszélgettek a Müncheni Biztonsági Konferencia nyitónapján.
A négy amerikai törvényhozó és az ukrán elnök társalgása jóval kulturáltabb mederben folyt, mint amilyenek előtte Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök, valamint J. D. Vance amerikai alelnök felszólalásai voltak: míg von der Leyen egy kissé harcias beszédben együttműködésre szólította fel az új amerikai kormányt, addig Vance kizárólag Európát és a szervezőket kritizálta a szerinte demokráciaellenes és a szólásszabadságot korlátozó döntéseik miatt.
Először Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szólalt fel, aki arról beszélt, hogy eddig nem békeajánlatról tárgyalt az amerikaiakkal, hanem együttműködésről, ami leginkább leginkább az Ukrajnában található kritikus ásványokra vonatkozott.
Zelenszkij kifejtette, hogy ő örülne, ha tárgyaltak volna a békéről, hiszen a háború, amit Putyin indított, túl sok halállal és pusztítással járt, az ukránok pedig békét szeretnének már az elejétől fogva. Ugyanakkor az ukrán elnök szerint a béke csak akkor érhető el, ha azt egy nagyhatalom is támogatja, például az Egyesült Államok.
Egy békemegállapodás csak akkor tud véget vetni a háborúnak, ha azt mindenki támogatja, ebben pedig Európának is részt kell vállalnia
– fogalmazott Zelenszkij, aki hozzátette, a háború egységet teremtett az Európai Unió és Egyesült Államok között, ami megrémíti Putyint.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetéséről az ukrán elnök azt mondta, az nem hordoz önmagában semmilyen veszélyt, hiszen Trump erősebb, ugyanakkor Zelenszkij felidézte az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetését.
Azt mondta, hogy szerinte Putyin be akarja fejezni a háborút, de elmondtam neki, hogy Putyin hazudik
– fogalmazott Zelenszkij, aki szerint a tűzszünet csak a harcok szüneteltetése lenne, ami Putyinnak kedvezne, az ukrán elnök pedig nem szünetet akar, hanem a háború végét – ezért a gondolatáért a közönség megtapsolta.
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról tárgyalni, és szerinte fontos, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomást gyakoroljon Putyinra.
Megismételte, hogy Putyin fél az Egyesült Államok és az EU közötti egységtől, szerinte ez a legnagyobb nyomás, amit az orosz elnökre lehet helyezni, és ezt nem szabad elveszíteni.
Alkut kötni Ukrajna és Európa nélkül nem egy jó ötlet
– szúrt oda finoman az ukrán elnök az amerikai elnöknek, aki nemrég telefonon egyeztetett orosz kollégájával.
Lindsay Graham republikánus szenátor azt mondta, teljesen fölösleges Trumpnak Putyinnal telefonálgatnia, hiszen az oroszoknak nem szabad elhinni egyetlen szavukat sem, mert mi történt 2008-ban? Elfoglalták Georgiát. Majd 2014-ben a Krímet, és most meg már itt vannak Ukrajnában.
A trumpista szenátor szerint szerint amíg Putyint meg nem állítják, addig magától nem hagyja abba a háborút. Meg kell adni minden támogatást Ukrajnának, mert Oroszország csak az erő nyelvén ért.
A kérdésre, hogy legyen-e NATO-tag Ukrajna, Graham azt mondta, meg kell értetni nagyon világosan Putyinnal, hogy ha létrejön a béke, és utána mégis megtámadja Ukrajnát, akkor Kijev azonnal a NATO-tagja lesz, és visszavágnak Oroszországnak.
A demokrata Sheldon Whitehouse szerint az ukrajnai háború túlmutat Ukrajnán.
ha olyan megállapodással sikerül lezárni a háborút, amelynek kemény üzenetértéke van, akkor talán Kína is elgondolkodik, hogy ezek után érdemes-e megtámadnia Tajvant.
Hozzátette, az amerikai szenátus „egyértelműen, egyöntetűen és határozottan” kiáll Ukrajna támogatása mellett. Ezzel a gondolattal Jeanne Shaheen és John Corbyn is egyetértett.
Ezután ismét az ukrán elnök kapott szót, aki szerint a legrosszabb dolog, ami történhet, ha a nyugati országok olyasmiket jelentenek ki, amelyek rombolják az ukránok morálját, miközben ők csak békét szeretnének, és meg akarják védeni az országukat, amihez joguk van.
A NATO kapcsán többször hallottam az amerikai oldalról – Biden és Trump elnöktől is –, hogy Ukrajna nem csatlakozhat, amire mindig azt mondtam, hogy majd meglátjuk. Hogy őszinte legyek, az Egyesült Államok sosem látott szívesen bennünket a NATO-ban, csak beszélnek róla, de nem akarják, hogy csatlakozzunk
– fogalmazott Zelenszkij, aki elmondta, hogy ugyan a képviselők és a szenátorok mondhatnak valamit, de erről végül a vezetők döntenek.
Zelenszkij szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezt ne lehetne megváltoztatni, mivel Európában a legütőképesebb katonák és hadsereg jelenleg Ukrajnában vannak, és ez az erő a NATO-t erősíthetné.
Az ukrán elnök elmesélte, Bidennek és Trumpnak is azt mondta mindig, hogy ha ma nem engedik a csatlakozást, akkor holnap megkérdezi majd újra.
Azonban szerinte fontos beszélni arról, hogy mi a jelen, és mivel állnak szemben: Oroszországnak jelenleg kétszer annyi dandárja van, mint az Ukrajnának, Oroszország pedig még növelheti is számukat.
Zelenszkij szerint jelenleg Ukrajna és az európai országok sem rendelkeznek annyi katonával, mint Oroszország, ezen pedig változtatni kell.
Az ukrán elnök úgy vélte, meg kell találni a módját annak, hogy miként növelhető az ukrán hadsereg létszáma, illetve miként növelhetnék az európai hadiipar kapacitását és dandárjainak a számát.
Újságírói kérdésre válaszolva Lindsay Graham azt mondta, személy szerint örülne, ha Kína segítene Oroszországnak befejezni a háborút. A szenátor ugyanakkor óvott Kijev felvételétől az észak-atlanti véderőbe, mert ha bevennék Ukrajnát a NATO-ba, akkor Putyin felrobbanna, és ezt nem akarják. De ezzel együtt tisztában van azzal, hogy nem lehet barátságosan bánni ezekkel a globális rendet fenyegető világpolitikai szereplőkkel.
Ismét felmerült az is, hogy Ukrajnának úgy lehetne segíteni, és az eddigi mértékben fenntartani a finanszírozását, ha érdemben hozzányúlnának a külföldön lefoglalt orosz vagyonhoz – nem csak a kamatokhoz –, és abból nemcsak felfegyvereznék a védekező országot, hanem már a háború utáni újjáépítésre is ezekből a pénzekből készülnének fel.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, pénteki, percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Tűzoltók egy légicsapást követően 2024. szeptember 24-én Harkivban. Fotó: Nikoletta Stoyanova / Getty Images)