Hiába követel az Európai Uniónak helyet a tárgyalóasztalnál Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij is, az Egyesült Államok kijelentette, Európával maximum konzultálni fognak az ukrajnai béketárgyalások során. Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja a Müncheni Biztonsági Konferencián nyilatkozott az amerikai béketervről, ami szerinte heteken, hónapokon belül megvalósulhat.
A Müncheni Biztonsági Konferencián nyilatkozott a sajtónak Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, hogy ugyan Európával fognak konzultálni, de nem fogják őket odaengedni a tárgyalóasztalhoz az ukrajnai háborúról szóló tárgyalások során.
A brit The Guardian helyszínen tartózkodó újságírója szerint Kellogg kijelentette, hogy
ő a realista politikai iskolát követi, Európa pedig biztosan nem fog részt venni az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokon.
Trump különmegbízottja arra szólította fel az európai országokat, hogy „szálljanak be a vitába, de ne azzal, hogy panaszkodnak, hogy ott lehetnének az asztalnál, hanem azzal, hogy konkrét javaslatokkal, ötletekkel állnak elő, és növelik a [védelmi] kiadásaikat”.
Kellogg szerint az egyik oka, hogy a múltban sikertelenek voltak az oroszok és ukránok közötti béketárgyalások, hogy azokon túl sok ország vett részt, amelyek ráadásul nem voltak képesek azt végrehajtani.
Nem fogunk erre az útra térni – fogalmazott Trump ukrajnai különmegbízottja ezzel kapcsolatosan, aki vélhetően ezzel a minszki tűzszüneti megállapodásokra utalt, valamint az Ukrajna által szervezett 2024-es békekonferenciára.
Kellogg szerint a kritikus kérdés annak a biztosítása, hogy a tűzszüneti megállapodás után a háború ne kezdődjön újra, és hogy Ukrajna megőrizhesse szuverenitását.
Ugyanakkor arra, hogy ennek a hiteles biztonsági garanciája miképpen nézne ki, nem válaszolt, mondván, Trump mint az Egyesült Államok egyedüli döntéshozója jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy meghatározzon egy ilyet.
Szerinte Trump előtt a lehetőségek tárháza áll, és jelenleg minden lehetőség az asztalon van – erről beszélt J.D. Vance alelnök is a héten –. Elmondta, hogy „Trump ideje szerint” dolgoznak, szerinte hetek vagy hónapok kérdése a megállapodás elérése.
Kellogg hozzátette, hogy a tárgyalások előkészítésében Steve Wilkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja is részt vesz, és míg ő a NATO-ban lévő kapcsolataival dolgozik együtt, addig Wilkoff az oroszokkal tartja a kapcsolatot.
Kellogg azelőtt jelentette be az Egyesült Államok lehetséges terveit, hogy az ukrajnai béketervről szóló, szombaton 18 óra 30 perckor kezdődő panelbeszélgetés a Müncheni Biztonsági Konferencián elkezdődött volna, ahol Andrij Szibiha ukrán, Radoslaw Sikorski lengyel, David Lammy brit külügyminiszterekkel, valamint Dovilé Sakaliené litván védelmi miniszterrel közösen beszélt volna erről.
A Kellogg által most megszellőztetett terv ugyanakkor biztosan nem fog tetszeni sem Európának, sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
Miután Donald Trump telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai békéről a héten, Európában több ország is kritizálta az amerikai elnök lépését, mivel egyrészt őket előzetesen nem tájékoztatta erről, másrészt ukrán kollégáját is csak utólag értesítette a telefonbeszélgetésről.
Az Európai Unió már régóta azt a politikát követi, hogy egyrészt semmit sem lehet tárgyalni Ukrajnáról Ukrajna nélkül – emiatt kritizálták Orbán Viktor általa békemisszióinak nevezett diplomáciai útjait is –, másrészt mivel az ukrajnai háború az egész európai biztonsági architektúrára hatással van, ezért az Európai Uniónak is járna a hely az asztalnál.
Utóbbiról beszélt egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szombaton a Müncheni Biztonsági Konferencián elmondott beszédében, ahol egyrészt kijelentette, hogy Ukrajna egy olyan alkut nem fogad el, amiről a feje fölött döntenek, és aminek a tárgyalásában nem vesz részt, másrészt az Egyesült Államoknak és Európának is jelezte, hogy Európának is helyet kell foglalnia az asztalnál – míg ezzel Trumpnak azt üzente, nélkülük ne kezdjen el tárgyalni, Európának azzal szúrt oda, hogy jobban kellene érvényesítenie az érdekeit.
Az Európai Unió, valamint Ukrajna egyébként már régóta aggódik azon, hogy Trump olyan alkut köthet Oroszországgal, ami Kijev és Brüsszel számára is kedvezőtlen lehet.
Pete Hegseth védelmi miniszter például a NATO külügyminiszteri találkozója előtt a héten kijelentette, nem reális az az elképzelés, hogy Ukrajnának a 2014 előtti határait állítják vissza, azaz a Krím félsziget, valamint az orosz szeparatisták által elfoglalt Luhanszk és Donyeck területről vélhetően le kéne mondania Kijevnek.
Ezenkívül szerdán Donald Trump azt is közölte, hogy Ukrajna 500 milliárd dollárral tartozik az Egyesült Államoknak, ezért az országban található ritkaföldfémásványok ötven százalékára igényt tart – ezt az ajánlatot a Kijevbe látogató amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent adta át Zelenszkijnek, aki azt elutasította, mivel szerinte az amerikai ajánlat nem tartalmaz elég biztonsági garanciát Ukrajna számára, hogy egy tűzszünet esetén védelme garantálva legyen.
Azonban nem mindenki látja ilyen borúsan a helyzetet. Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes úgy látja, az Egyesült Államok részéről nagyon komoly a szándék arra, hogy a háborút igazságosan fejezzék be, valamint úgy, hogy az ne ismétlődhessen meg.
Egyébként elképzelhető, hogy Kellogg mostani kijelentésével – főleg, hogy abban utalt az európai védelmi kiadások növelésének követelésére – csak azt akarja elérni, hogy Európa is legyen határozottabb és a tárgyalásra nyitottabb, hiszen például Pete Hegseth védelmi miniszter és J. D. Vance alelnök is arról beszélt a héten a NATO-külügyminiszteri találkozón, valamint a müncheni konferencián, hogy a jövőben Európának képesnek kell lennie megvédenie önmagát, és felszólította, hogy növelje védelmi kiadásait.
Viszont az e heti kijelentésekből azt látni, hogy az Egyesült Államok számára Európa már nem annyira számít prioritásnak, mint korábban.
A 2014 előtti határok követelésének lehetséges feladásával egy Putyinnak kedvezőbb alapról indulhatnak a tárgyalások, amennyiben valóban ez a hivatalos amerikai álláspont. Ez azt jelentené, hogy Trumpék hiába tudják, ezzel Putyin jobban járna, ez egy kalkulált veszteség számukra, mivel a fő cél a háború minél hamarabbi lezárása lehet a részükről – egyébként lehet, hogy ez Hegseth félrebeszélése volt, amire egy demokrata szenátor is felhívta a figyelmet a konferencián.
A Müncheni Biztonsági Konferencián szombaton tartott, az ukrajnai béketárgyalásokról szóló panelbeszélgetésen Kellogg kicsit jobban részletezte az amerikai álláspontot, bár túl sok részletet abból nem árult el.
Elmondta, hogy Amerika továbbra is támogatja azokat az országokat, amik a szuverenitásukért küzdenek, az America first, azaz Amerika első politika pedig sosem azt jelentette, hogy Amerika egyedül venne részt valamiben – azt ígérte, az Európai Unió és Ukrajna Amerikán keresztül majd képviseltetheti magát a tárgyalásokon.
Trump ukrajnai különmegbízottja szerint azonban harccal nem lehet lezárni a háborút, mivel Ukrajnának három év alatt több volt a vesztesége, mint Amerikának a koreai, valamint a vietnámi háborúkban,
egy anyagháborúban pedig Oroszország véleménye szerint fölényben van a nagyobb készletei miatt.
Kellogg szerint emiatt le kell állítani a vérontást, ennek a helye pedig a tárgyalóasztalnál van. Úgy látja, olyan békét kell kötni, ami mindkét fél számára lemondásokkal jár. Ukrajna esetében ez területről való lemondást jelentene, ugyanakkor Oroszország kapcsán a panelbeszélgetés során nem mondott konkrét példát, ehelyett arról beszélt, hogy az orosz olaj és gáz elleni szankciók megroppantanák az ezen nyersanyagokra épülő orosz gazdaságot, és ezt használni is kell, mert kizárólag katonai biztonsági garancia nem működne Putyinnal szemben.
Az amerikai felvetéssel egyébként nem mindenki értett egyet a panelbeszélgetésben: Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Putyin egy klasszikus területfoglaló háborút folytat, és kivéreztetéssel lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni, ezért Ukrajnát tovább kell támogatni, felfegyverezni, valamint további szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben. Hangsúlyozta, tárgyalni Ukrajnáról csak Ukrajna részvételével lehet.
David Lammy brit külügyminiszter szerint a legfőbb probléma, hogy Putyin nem akar békét, eddig a tárgyalóasztalhoz csak abban az esetben lett volna hajlandó leülni, amennyiben Kijev kapitulálna.
Lammy szerint fontos leszögezni, az amerikai ötlet jelenleg csak egy ötlet, amiről lehet vitázni.
Aláhúzta, hogy e tekintetben a legfontosabb a biztonsági garanciák kérdése, miszerint egy tűzszünet és egy békemegállapodás után valódi béke legyen, és ne törjön ki újabb háború. Ehhez szerinte Ukrajna lehetséges NATO-tagságát nem szabad elvetni az opciók közül. Emlékeztetett, Vlagyimir Putyinnak cári és szovjet hagyományokra épülő imperialista elképzelései vannak, ami ellen vagy csak háborúval, vagy elrettentéssel lehet felvenni a kesztyűt.
Dovile Sakaliené litván védelmi miniszter szintén a biztonsági garanciák fontosságáról beszélt, hozzátéve, azért is fontos, hogy milyen békét kötnek majd a felek, mert az nemcsak Európára, hanem Kínára és a világ más részeire is hatással lenne.
Abban mindegyik fél egyetértett, hogy Európának többet kell tennie és költenie saját védelméért.
Sikorski visszautalt Kelloggra, hogy azok az országok áldoznak többet haderőfejlesztésre, amik Oroszországhoz közelebb vannak, és a saját bőrükön érzik az Oroszország jelentette veszélyt. Szerinte a többi országnak is rá kell jönni, hogy Putyin nem kizárólag a vele szomszédos országokra, hanem egész Európára veszélyes.
Sakaliené szerint ezenkívül a gyorsaság is számít, és Kellogghoz fordulva emlékeztetett, hogy Litvánia már így is jóval többet költ a védelmére, mint az éves GDP-nek a NATO által előírt két százaléka, azonban Putyin imperialista háborúját csak abban az esetben lehet megelőzni, ha egész Európára kiterjedő biztonsági garancia van érvényben, ehhez pedig Amerika is szükséges.
Kellogg azzal védte meg Trump telefonhívását Putyinnal, hogy kritizálta Joe Biden előző amerikai elnököt, amiért szerinte nem volt stratégiája az ukrajnai háború kapcsán. Úgy látja, az nem stratégia, hogy Ukrajnát addig támogatják, amíg kell, annak ugyanis nincs lezárása, emiatt azt is hibának tartja, hogy Biden nem beszélt három évig az orosz elnökkel. Arra a kérdésre, hogy túl sok részletet eddig nem árult el, úgy válaszolt, arra kér mindenkit, hogy adjanak nekik időt, hiszen Trump csak 25 napja van hivatalban.
Miután a kérdezés lehetőségét átadták a közönségnek,
Egy ukrán parlamenti képviselő megkérdezte Kelloggtól, Trumpnak a célja a háború lezárása vagy ukrajna győzelme, hiszen a kettő között óriási különbség.
Kellogg erre úgy válaszolt, a legfőbb kérdés, mit értenek győzelem alatt. Szerinte Ukrajna 2014 óta sokat, valamint sikeresen harcolt, és tartotta magát, de először abban kell megállapodni, hogy egyáltalán mi számít győzelemnek – ő úgy véli, a győzelem az, ha először megállítják a vérontást, majd pedig elérik, hogy egy szuverén, stabil ország marad Ukrajna, és a jövőben nem ismétlődhet meg a harc. Szerinte egy olyan megállapodás, mint a második világháború után, nem érhető el, ezt pedig Ukrajnának el kell fogadnia.
Ugyanakkor túl sokat Kellogg nem árult el, sok konkrét kérdést megválaszolatlanul hagyott.
Sőt, egy ponton azt is mondta, ő nem Trump nevében beszél, hiszen ő csak tanácsadó, jelenleg a saját véleményét osztja meg. Például azt, hogy az Egyesült Államok milyen biztonsági garanciákat tudna és lenne hajlandó vállalni, részben kikerülte – mindössze arról beszélt, hogy a tűzszünet semmit sem ér, ha azt nem tartatják be, majd pedig nigériai és szíriai példákat hozott a tűzszünet kapcsán.
Ehhez a gondolatához Lammy brit külügyminiszter azt tette hozzá, hogy a minszki egyezmények nem működtek, az orosz–ukrán határ nagyon hosszú, és a legnagyobb kérdés, hogy mi az, amitől Putyin a leginkább fél, hiszen azzal lehet elérni, hogy Putyin betartsa a tűzszünetet – ez pedig Ukrajna NATO-tagsága lehetne szerinte.
A közönségből érkező egy kérdésre, miszerint Trump a védelmi kiadások növelését várja az európai országoktól, azonban politikailag azon jobboldali és szélsőjobboldali pártokat segíti, amelyek ezt pazarlásnak tartják, úgy válaszolt, ez Európa problémája, ezt Európának saját magának kell megoldania.
(Borítókép: Donald Trump a Fehér Házban 2025. február 12-én. Fotó: Andrew Harnik / Getty Images)