A kétszintes, mintegy 0,8 hektárnyi földterülettel rendelkező, Jangonban található házat 140 millió dolláros minimáláron hirdették meg, miután a Nobel-díjas művész és testvére között évtizedek óta tartó vita alakult ki az ingatlan körül. Szú Kji asszonyt, aki a korábbi junta idején éveket töltött házi őrizetben a kastélyban, azóta tartják fogságban, hogy a hadsereg 2021 februárjában ismét átvette a hatalmat.

Mintegy tucatnyi újságíró, akiket civil ruhás biztonsági személyzet figyelt, vett részt a járdaszéli árverésen a gyarmati időszakban épült ház előtt a lombos University Avenue-n, néhány ajtónyira az amerikai nagykövetségtől.

Miután 297 milliárd kyattól – hivatalos árfolyamon számolva mintegy 140 millió dollártól – kezdődő liciteket fogadtak volna el, de nem kaptak választ, az árverező végül lefújta az árverést a helyszínre érkező újságírók szeme láttára.

Bejelentem, hogy az árverés háromszori licitálás után sem járt sikerrel

– fogalmazott az árverésvezető.

Az árverést a junta által kinevezett tisztviselők vezették Szú Kji asszony elhidegült testvére, Aung Szan Oo nevében, aki korábban bíróságon nyert, és az ítélet szerint az ingatlan fele az övé. Aung San Oo – aki évtizedek óta Mianmaron kívül él – ezt követően megállapodott a minimális eladási árról a juntával, amely két korábbi sikertelen árverést is meghirdetett.

Mivel Mianmar gazdaságát a katonai puccs által kirobbantott polgárháború megtépázta, nem világos, hogy az országban ki lenne abban a helyzetben, hogy 140 millió dollárt költsön egyetlen, egyre romló állapotú ingatlanra.

A ház története

1953-ban idősebb bátyja, Aung Szan Szú Dzsí halálát követően édesanyja, Khin Dzsí és legidősebb bátyja, Aung Szan Oo a Kandawgyi-tó közelében lévő Tower Lane-i házukból ebbe az Inya-tóra néző, gyarmati kori villába költöztek az University Avenue Roadon. A ház azért is foglal el különleges helyet Mianmar történelmében, mert Szú Kji asszony mintegy 15 évig volt bezárva omladozó falai közé, miután 1988-ban az akkori junta elleni hatalmas tüntetések során híressé vált. Az Angliában élő férjétől és gyermekeitől elzárt Szú Kji asszony zongorázással, detektívregények olvasásával és meditációval töltötte az idejét, miközben demokratikus vezetői státusza egyre nőtt.

Rendszeresen emberek százai gyűltek össze a járdán, hogy meghallgassák beszédét a demokráciáról és a katonai uralom elleni erőszakmentes küzdelemről. 2010-es szabadulása után továbbra is a villában élt, ahol külföldi vezetők, köztük Barack Obama akkori amerikai elnök is felkereste, valamint újságírók és diplomaták sorát fogadta.

2000-ben Aung San Oo jogi eljárást indított Aung San Suu Kyi ellen a Jangoni Legfelsőbb Bíróságon, követelve a ház felét. A megfigyelők körében akkoriban széles körben elterjedt volt a spekuláció, hogy Aung Szan Oo ezután eladja a fele részesedését a kormányzó Állami Béke és Fejlődés Tanácsának, de a Legfelsőbb Bíróság ellene döntött, ugyanezen megfigyelők legnagyobb meglepetésére, akik azt feltételezték, hogy a junta által preferált ítélet születik.

2016-ban a nyugat-jangoni kerületi bíróság elrendelte, hogy a vagyont egyenlő arányban osszák fel Aung San Oo és Aung San Suu Kyi között. Az előbbi azonban igazságtalannak tartotta a döntést, és többször is sikertelenül fellebbezett, hogy az ingatlant árverezzék el, és a bevételt osszák el közte és Szú Kji között. Az Aung Szan Szú Kyi kormányát 2021-ben leváltó katonai puccsot követően a mianmari legfelsőbb bíróság meghallgatta Aung Szan Oo külön fellebbezését, és 2022-ben úgy döntött, hogy az ingatlant elárverezik, amit egy Jangonban működő kerületi bíróság megerősített.

A ház első árverése 2024. március 20-án volt, de licit nélkül ért véget. Egy második árverés augusztus 15-én szintén licit nélkül ért véget, annak ellenére, hogy a minimális eladási ár 300 milliárd kyatra (142 millió dollár) csökkent.

Szu Kji és a polgárháború

A 79 éves Szú Kji jelenleg 27 éves börtönbüntetését tölti korrupciótól kezdve a Covid−19-világjárvány elleni korlátozások be nem tartásáig terjedő vádak miatt, de a jogvédő csoportok szerint ezek a vádak csupán a junta mesterkedései, amelyek célja az ő politikai kiiktatása. Aung Szan Szú Kji 2016 és 2021 között volt Mianmar kormányfője és külügyminisztere.

A Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) főtitkáraként tevékenykedett a párt 1988-as megalapítása óta, 2011 és 2023 között az elnöki tisztséget is betöltötte. Fontos szerepet játszott abban, hogy Mianmar a 2010-es években a katonai junta kizárólagos hatalmát felváltva részleges demokráciára váltott.

A mianmari polgárháború 2021 februárjában kezdődött, amikor a hadsereg puccsal megbuktatta a demokratikusan megválasztott Szu Kji vezette kormányt, vezetőiket pedig letartóztatta. A konfliktus továbbra is rendkívül véres, számos területen zajlanak harcok a hadsereg és a vele szemben álló ellenzéki erők és a különféle etnikai fegyveres csoportok között. Az összecsapások következtében több ezer ember vesztette életét, sokan pedig kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat. Az ország humanitárius válsággal küzd, sokan élelmiszerhiánnyal és alapvető szükségletek hiányával szembesülnek. 

Habár a nemzetközi közösség figyelemmel kíséri a helyzetet, és számos ország szankciókat vezetett be a mianmari junta ellen, miközben a béke helyreállítására is születtek javaslatok, a diplomáciai erőfeszítések eddig nem bizonyultak eredményesnek, a békefolyamat előmozdítása pedig továbbra is kihívás marad. A konfliktus nem csupán belső, hanem regionális stabilitási problémákat is okozhat, mivel a környező országok is kénytelenek szembenézni a menekültválság következményeivel.

A legújabb fejlemények azt mutatják, hogy a felkelők katonai sikereket érnek el – a központi kormány már csupán az ország területének alig 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt –, ami tovább fokozza a feszültséget az országban, miközben gazdaságilag Mianmar a csőd szélére került.

A szerző a Neumann János Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.