A transzatlanti kapcsolatokról, valamint a NATO jelenéről és jövőjéről beszélgetett Mark Rutte NATO-főtitkár és két amerikai szenátor a Müncheni Biztonsági Konferencián. Rutte szerint hiába fogalmaz meg éles kritikákat Európával szemben a Donald Trump vezette amerikai kormány, szerinte Washingtonban és Európában is ugyanúgy egy erős katonai szövetséget szorgalmaznak. A két amerikai felszólaló, Lindsey Graham és Jeanne Shaheen is kiállt a NATO mellett, ráadásul azt mindketten a béke és a stabilitás zálogának látják.
Fizetni vagy zsákmánnyá válni? A NATO, az Egyesült Államok és a transzatlanti biztonság címmel tartottak panelbeszélgetést Mark Rutte NATO-főtitkár és két amerikai szenátor, a republikánus Lindsay Graham és a demokrata Jeanne Shaheen társaságában február 15-én, szombaton a világ egyik legfontosabb biztonságpolitikai rendezvényén, a Müncheni Biztonsági Konferencián.
A panelbeszélgetésen a meghívott vendégek közül először Mark Rutte szólalt fel, aki tavaly nyáron vette át a NATO vezetését elődjétől, Jens Stoltenbergtől. Az egykori holland miniszterelnök J. D. Vance amerikai elnök beszéde – amiben az alelnök erősen kritizálta Európát –, valamint az új, Donald Trump vezette amerikai adminisztráció NATO- és Európa-politikája kapcsán arról beszélt, ő optimista a katonai szövetség jövőjét illetően.
Rutte szerint ugyanis az Egyesült Államokban és Európában is hasonlóan gondolkodnak a NATO jövőjéről.
A NATO-főtitkár három közös pontot talált Trump Amerikája és az európai NATO-tagállamok között:
Rutte Vance beszédére fordulva elmondta, hogy sok európai vezető panaszkodott, amiért az Egyesült Államok eddig nem hívott európai országokat a tárgyalóasztalhoz az ukrajnai háború kapcsán, de szerinte ez Európa hibája is. Arra szólította fel az országokat, hogy panaszkodás helyett konkrét ötletekkel és ajánlatokkal álljanak elő, most a tettekre van szükség – szerinte az előző napi panaszkodást mára az ötletelés váltotta fel.
Ugyanakkor a NATO-főtitkár üzent az Egyesült Államoknak is, amikor kijelentette, hogy a fegyverkezés jó üzlet az amerikaiaknak, hiszen az európai tagállamok négyszer annyi pénzt költenek amerikai eszközökre, mint az Egyesült Államok európaiakra, így a biztonságpolitikai vonzata mellett ezért is fontos a szoros együttműködés az Atlanti-óceán két partján.
Rutte után a panel két amerikai résztvevője, Lindsay Graham republikánus és Jeanne Shaheen demokrata szenátorok beszéltek a NATO és az Egyesült Államok kapcsolatáról.
Graham hangsúlyozta, hogy a NATO stabilitást jelent, többek között a katonai szervezetnek köszönhető, hogy a világon szabadon lehet utazni. Ezenkívül méltatta a tagállamok közötti együttműködést, valamint a katonai szövetség főtitkárát, a mellette ülő Mark Ruttét, aki szerinte jól mérte fel a NATO szükségleteit, és méltó utódja Stoltenbergnek.
Ugyanakkor Graham elmondta, hogy az amerikai politikusok régóta azt érzik, hogy Európa nem tesz eleget saját védelméért, és kihasználják Amerikát, e véleményt pedig szerinte mindkét amerikai párt osztja.
A republikánus szenátor úgy látja, hogy ugyan immáron a legtöbb tagállam eléri a 2014-ben bevezetett költekezési szabályt – azaz a tagállamok éves GDP-jük két százalékát fordítják hadseregükre –, azonban nem ehhez kell igazítani a védelmi kiadásokat, hanem a fenyegetéshez, ami szerint már a három százalék is indokolt lenne.
A NATO-ra sokkal nagyobb szükségünk van, mint valaha. Putyin nem támadna meg egy NATO-tagállamot, mert az hatalmas következményekkel járna
– fogalmazott Graham, aki ezután arra szólította fel a tagállamokat, hogy tanuljanak a Krím félsziget 2014-es annektálásából, amikor Oroszország azt nagyobb ellenállás nélkül elfoglalta.
Mint visszaemlékezett, akkor a katonai szövetség több hibát is vétett amiatt, mert túlzottan azzal volt elfoglalva, hogy ne provokálja tovább Putyint, emiatt például nem integrálták jobban Ukrajnát a nyugati gazdaságba és kereskedelembe, valamint nem segítették a felfegyverzését.
Szerinte a NATO-nak nem azon kell aggódnia, hogy Putyint provokálja-e, hanem meg kell állítania az orosz elnököt.
Ezután megismételte a pénteki panelbeszélgetés során már elhangzott gondolatát, miszerint Ukrajnát automatikusan fel kellene venni a NATO-ba, amennyiben Oroszország ismét megtámadná, továbbá hangsúlyozta az Ukrajnában található kritikus nyersanyagok fontosságát.
Szerinte nem lehet hagyni Putyinnak, hogy ezeket ellopja, amennyiben pedig Ukrajna és az Egyesült Államok megegyezik az ukrán nyersanyagokról, akkor Amerikának is nagyobb érdeke lenne megvédeni az országot.
Demokrata kollégája, Jeanne Shaheen a NATO-tagállamok védelmi kiadásairól elmondta, arra minél többet kell költeni, azonban fontos, hogy minden tagállam annyit vállaljon, amennyit tud.
A demokrata szenátor szerint Ukrajnát nem lehet hátrahagyni, hiszen az rossz üzenetet közvetítene Amerika többi ellenségének,
emiatt tetszett neki Graham ötlete, hogy egy béke után, ha Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát, akkor automatikusan vegyék fel a NATO-ba.
Szerinte az ukrajnai háborúról szóló béketárgyalások kapcsán nem szabad bizonyos lehetőségeket kizárni, hiszen azzal gyengébb helyzetből indulna a tárgyaláson Amerika – emiatt szerinte Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter félrebeszélt, amikor azt mondta a napokban a NATO külügyminiszteri találkozóján, hogy Ukrajna NATO-tagsága kizárt. Úgy gondolja, később emiatt is pontosított J. D. Vance, aki ezt, valamint az amerikai csapatok Ukrajnába küldését sem zárta ki a béke garantálásaként.
Shaheen elmondta, a NATO-nak továbbra is olyan fegyverekkel kell ellátni Ukrajnát, hogy képes legyen magát megvédeni, valamint növelni kell az Oroszország elleni szankciókat is, hogy Putyinra nyomást helyezzenek. A demokrata szenátor szerint a valós, tartós béke akkor érhető el, ha elérik, hogy Putyin többet ne támadhassa meg Ukrajnát – erre szerinte több lehetőség is van, Ukrajna NATO-tagsága csak egy közülük, szerinte anélkül is lehet garantálni az ország biztonságát.
Graham itt egy pillanatra átvette tőle a szót, hogy hozzátegye,
tavaly a NATO legnagyobb segítője Vlagyimir Putyin volt, hiszen két új tagállam is csatlakozott, és megerősítette a katonai szövetséget.
A panel résztvevői mindannyian egyetértettek abban, hogy az ukrajnai háborút csak úgy lehet lezárni, ha a béketárgyalás után egy tartós béke alakul ki, nem pedig csak egy időre beszüntetik a harcokat.
Mark Rutte szerint a tárgyalásokat nagy figyelemmel fogja követni Kína, Észak-Korea és Irán is,
hiszen immáron ők is részei a konfliktusnak közvetetten, egy Nyugat számára gyenge békemegállapodásból pedig e három ország is profitálna, amit szerinte el kell kerülni.
A biztonságpolitikai konferencia fő témáját idén Donald Trump amerikai elnök és az ő Joe Bidenéhez képest megváltozott Európa-politikája adja. Mint arról beszámoltunk, erről beszélt vitaindító beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, J. D. Vance amerikai alelnök, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is élesen bírálta Donald Trumpot, valamint az európai országokat, amiért tettek helyett csak ígérgetnek.
A konferenciáról szóló cikkeink az alábbi linken érhetőek el.
(Borítókép: Vladimir Putin 2025. január 24-én Moszkvában. Fotó: Getty Images Hungary)