Közel negyvenperces beszédben bírálta szombaton Donald Trump amerikai elnököt Volodimir Zelenszkij, amiért szerinte Ukrajnát és Európát megkerülve próbál békét kötni. Az ukrán elnök egy közös európai hadsereg létrehozása mellett érvelt, szerinte ugyanis valódi garanciát a békére egy erős Európa jelenthet, amit komolyan venne már az Egyesült Államok is. Zelenszkij ezenkívül egységre, szolidaritásra és haderőfejlesztésre szólította fel az európai országokat.
Február 15-én, szombaton tartott beszédet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a világ egyik legfontosabb biztonságpolitikai eseményén, a Müncheni Biztonsági Konferencián, akit utána a CNN műsorvezetője, Christiane Amanpour kérdezett.
Zelenszkij már visszajáró vendége a konferenciának, idén ráadásul nemcsak egyedül, hanem egy panelbeszélgetésen is részt vett, amin négy amerikai szenátorral azt járta körbe, mi lehet az amerikai–ukrán kapcsolatok jövője. Az ukrán elnök a beszélgetés során Ukrajna további támogatása és a béketárgyalásokon Ukrajna, valamint az Európai Unió részvétele mellett érvelt, miközben arra figyelmeztetett, Vlagyimir Putyin orosz elnökben nem lehet megbízni – a panelbeszélgetésről az alábbi cikkünkben tudósítottunk.
Zelenszkij ezúttal a Dac és diplomácia: Ukrajna jövőjének kilátásai címre keresztelt beszédében Ukrajna jövőjéről és a háborút lezáró béketárgyalásokról fejtette ki gondolatait.
Zelenszkij először diplomatikusan megköszönte a meghívást, majd arról beszélt, hogy a konferencia elején általában az összes ország nyilvánosan vagy a háttérben, közvetlenül vagy közvetetten megosztja az álláspontját. Majd Oroszországra utalva kijelentette, hogy így tett egy olyan ország is, amit „meg sem hívtak, és amiről nem beszél senki pozitív módon itt”, a konferencián.
Zelenszkij szerint ugyanis a csernobili atomerőmű elleni támadással Vlagyimir Putyin kimutatta foga fehérjét,
ami szerinte nem csupán Ukrajna energiabiztonságát veszélyezteti, hanem egész Európát.
Ez nem csak őrület, ez az orosz álláspont. Egy ország, amely ilyen támadásokat indít, nem akar békét, nem készül párbeszédre
– jelentette ki Zelenszkij, aki gondolatmenetét arra futtatta ki, hogy nemcsak a csernobili atomerőmű elleni támadás mutatja ezt, hanem Vlagyimir Putyin más lépései is: naponta 100 dróntámadást indítanak Ukrajna ellen, a rakéta- és légitámadások folyamatosak, valamint
információi szerint idén Oroszország 15 új brigádot, azaz közel 150 ezer új katonát akar hadrendbe állítani, ami jóval több, mint néhány európai hadsereg jelenlegi létszáma.
Az ukrán elnök ezenkívül azt állította, hírszerzői információk szerint idén Oroszország újabb katonákat küld kiképzésre Belaruszba, de mint emlékeztetett, három évvel ezelőtt is az invázió egyik iránya épp az Ukrajnától északra fekvő posztszovjet államból indult egy orosz–belarusz hadgyakorlatot követően.
Lehet, Ukrajnának szánják, lehet, nem. Lehet, önöknek. Hadd emlékeztessem önöket, hogy Belarusz három NATO-tagállammal szomszédos
– mondta Zelenszkij, aki ezután visszautalt arra, hogy az orosz hadsereg Belaruszt már régóta felvonulási helynek használja, és megvetették ott a lábukat, többek között onnan is indítanak légitámadásokat, és olyan fegyvereket is tárolnak ott – sajtóhírek szerint atomtölteteket –, amiket a nemzetközi jog szerint nem tehetnének meg.
Szerinte realistának kell lenni: ha valaki indítóállást telepít valahova, akkor azzal céljai lehetnek, ezért meg kell vizsgálni, mit tehetnek ezzel szemben, valamint hogyan készülhetnek fel egy újabb támadásra és lehetséges invázióra.
Zelenszkij utalt arra, hogy Belarusz felől szerinte Vlagyimir Putyin hibrid háborút vezet Európa ellen migránsokkal – erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk –, de mi van akkor, ha legközelebb a migránsok helyett orosz vagy észak-koreai katonák mennek a határra?
Az orosz és észak-koreai katonák nem gyengék, épp azt tanulják, hogyan harcoljanak egy modern háborúban. Mi a helyzet az önök hadseregeivel? Ők készen állnak?
– tette fel a kérdést Zelenszkij, amivel a gondolatmenetét átvezette a következő témájára, Európára.
Az ukrán elnök visszautalt J. D. Vance amerikai alelnök egy nappal korábban elmondott beszédére, amiben az alelnök többek között azt is érintette, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatok megváltoztak, az eddigi status quónak vége, és ehhez Európának is adaptálódnia kell.
Zelenszkij szerint Európának önellátóvá, erősebbé és egységesebbé kell válnia, emiatt arra sürgette az európai országokat, hogy fejlesszék hadseregeiket.
Én hiszek Európában, és önök is. Emiatt sürgetem önöket, hogy cselekedjenek saját magukért
– jelentette ki Zelenszkij, amely gondolatáért a közönség megtapsolta.
Az ukrán elnök ezután arról beszélt, hogy Ukrajna jelenleg visszatartja Oroszországot, de ha ők nem tudják majd, akkor ki fogja? Szerinte elképzelhető, hogy Amerika erre nem lesz hajlandó.
Zelenszkij szerint emiatt eljött az ideje, hogy létrehozzák a közös európai hadsereget.
Mint mondta, a védelmi kiadások növelése önmagában nem elegendő, az nem fog megállítani egy hadsereget. A pénzből ugyan lehet fegyvereket vásárolni, de ahhoz katonák is kellenek. Szerinte az ukrán hadsereg önmagában nem képes megállítani Oroszországot, de Európa sem, ezért együtt kell működniük – itt visszautalt arra, hogy Oroszország mekkora létszámfölényben van.
Zelenszkij szerint az európai politikusoknak nemcsak ígérniük, hanem teljesíteniük is kell, és Európát csak akkor fogják komolyan venni és tisztelni, ha erős is.
Ezután az ukrán elnök gondolatmenetét azzal fűzte tovább, hogy egy új, közös európai hadsereg nem a NATO-t cserélné le, hanem Európát emelné azonos szintre Amerikával – e mondatai kapcsán külön szólt Mark Rutte NATO-főtitkárhoz, hogy megnyugtassa, nem célja a NATO leváltása.
Ukrajna soha nem fog elfogadni egy olyan megállapodást, amit a hátunk mögött kötöttek, és amiben nem vettünk részt. Ennek a szabálynak kéne vonatkoznia Európára is. Európáról nem dönthetnek Európa nélkül
– jelentette ki Zelenszkij, majd pedig Trumpnak odaszúrva elmondta, Európáról Európában kell dönteni, és Európának is helyet kell kapnia majd a tárgyalóasztalnál, minden más szerinte elfogadhatatlan, amiért szintén megtapsolta az egyébként végig csendben figyelő közönsége.
Ezután az ukrán elnök leginkább Donald Trumppal foglalkozott, valamint azzal, hogy az amerikai elnök azt tervezi, leül Putyinnal négyszemközt tárgyalni.
Zelenszkij szerint Putyinban nem lehet megbízni, hiszen már a háború előtt is kiharcolt egy találkozót Joe Biden akkori amerikai elnökkel, azzal azonban mégsem sikerült elkerülni az orosz inváziót, mivel szerinte az orosz elnök mindig hazudik. Úgy látja, ha Putyin egy az egyben találkozna Trumppal, azzal csak az orosz elnök győzne.
Putyin azt tervezi, hogy május 9-én az amerikai elnököt a Vörös téren nem erős vezetőként fogadja, hanem mint egy kelléket az ő saját előadására. Nem erre van szükségünk, hanem valódi békére
– fogalmazott.
Az ukrán elnök azt tapasztalta, hogy sok európai vezető jelenleg nem érti, mi történik Washingtonban, ezzel kapcsolatosan pedig megosztotta, ő hogyan látja az eseményeket:
Néhány európai vezető nem érti, mi történik Amerikában. Akarja Amerika Európát a piacáért? Igen. De mint szövetségest? Nem tudom. Ahhoz, hogy a válasz igen legyen, ahhoz egy hangjának kell lennie Európának, nem pedig egy tucatnak
– véli, mivel szerinte Donald Trump szereti az erőt, jelenleg pedig egységes külpolitika és közös hadsereg híján az amerikai elnök nem veszi komolyan Európát.
Arra szólított fel, hogy ehhez a közös európai hanghoz csatlakozzanak azoknak az országoknak a vezetői is, akik Trump floridai villájában, Mar-a-Lagóban találkoznak az amerikai elnökkel, és olykor kiszólnak a közös európai álláspontból. Szerinte Trump semmibe nézi ezeket a vezetőket, mert nem szereti a gyenge szövetségeseket, Európa pedig csak összefogva lehet erős.
Szerinte lehet kritizálni Brüsszelt, de az őket kritizálóknak címezve elmondta, két opció van: Brüsszel vagy Moszkva,
és szerinte a történelemből azt lehet kiolvasni, hogy ha Európa nem egységes, Oroszország szétszedi őket.
Azonban nem becsüli le Amerika fontosságát Zelenszkij. Beszédében többször is utalt arra, hogy a valós béke csak akkor jöhet el, ha Ukrajna szuverenitását Amerika is biztosítja, beszéde ezen pontján pedig arról beszélt, hogy egy erős családot kell létrehozni az Egyesült Államok és Európa között, de ehhez egy egységes és erős Európára van szükség – itt utalt egy, Trumppal folytatott telefonbeszélgetésére, miszerint az amerikai elnök arról beszélt neki, hogy a család nem az, ahova beleszületsz, hanem amit közösen felépítenek a benne lévők.
Ukrajna NATO-csatlakozásáról elmondta, ugyan az Egyesült Államok, úgy tűnik, abban nem érdekelt, de ő nem hajlandó lemondani e lehetőségről is, majd
élesen odaszúrt az országnak, amikor kijelentette, hogy jelenleg a legbefolyásosabb NATO-tag Putyin, hiszen úgy tűnik, ő dönthet arról, és nem a NATO-tagállamok, hogy kit vegyenek fel tagjai közé.
Azonban szerinte Putyin jelenleg gyenge, ezért is szeretné az orosz elnök, ha tárgyalhatna Amerikával. Emlékeztetett, hogy az orosz veszteségek hatalmasak, valamint több mint fél éve megvetette lábát Oroszországban az ukrán hadsereg, Putyinnak pedig észak-koreai katonákra van szüksége, hogy tartsa ott a vonalakat – a beszéd ezen pontján méltatta az ukrán katonákat a szerinte bátor tetteikért.
Szerinte valódi békét az hozna, ha Ukrajna valódi biztonsági garanciát kap, ami szerinte vagy a NATO-tagság lehet, vagy pedig ha egy új NATO-t építenek Ukrajnában. Az ukrán elnök úgy véli, a háború után lesz egy határ a háború és a béke között, és az rajtuk múlik, hogy ez a határ hol húzódik majd. Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy ennek a határnak szerinte Oroszország nyugati határainál kellene húzódnia, azaz a jelenleg Putyinnal szövetséges Belaruszt is e blokk részének szeretné – vélhetően egy rezsimváltást követően.
Zelenszkij azzal is érvelt a tűzszünet helyett a szerinte valódi biztonsági garanciát jelentő, tartós béke mellett, hogy ha a háború rosszul ér véget Ukrajna számára, akkor Oroszországnak lesznek harci tapasztalattal rendelkező katonái, akik csak ölni és fosztogatni tudnak. Úgy véli, az egykori Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin tiszavirág‑életű puccskísérlete megmutatta, hogy Putyin rendszere gyengül, és az orosz elnöknek azért is van szüksége a háborúra, hogy rendszere össze ne omoljon.
Ez is egy ok, hogy a háború végéről miért nem dönthet csak néhány vezető. Se Trump és Putyin, sem én és Putyin, és senki, aki itt ül Münchenben. Ezért együtt kell nyomást helyeznünk, hogy egy igazi békét érhessünk el
– fogalmazott, majd gondolatát arra futtatta ki, hogy Putyin nem tud valódi garanciát adni a békére, mivel hazug, és jelenleg számára kell egy háború, hogy a rendszere megmaradhasson.
Beszéde végén az ukrán elnök pontokba szedve összegezte az elmondottakat és érveit:
Sokan mondják azt, hogy az új év nem január 1-jén kezdődik, hanem a Müncheni Biztonsági Konferencián. Az év most kezdődött, és legyen ez az év az, amikor Európa egységessé, erőssé, biztonságossá és békéssé válik. Békét Ukrajnának, békét Európának, békét a világnak, és békét a családoknak!
– összegezte negyvenperces beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, mielőtt a már szokássá vált Slava Ukraini! felkiáltással zárta le beszédét.
Idén már a 61. alkalommal rendezték meg a háromnapos biztonságpolitikai konferenciát, aminek első vitaindító beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartotta, aki a transzatlanti kapcsolatok fontossága mellett érvelt, ugyanakkor határozottan jelezte: amennyiben Trump önkényesen vámtarifákat vet ki az Európai Unióra, az unió azt nem hagyja szó nélkül.
Azonban a legnagyobb visszhangot az őt követő J. D. Vance amerikai alelnök monológja kapta, aki mindössze egy rövid mondatban tért ki az ukrajnai háborúra, és beszédének fő mondanivalóját az adta, hogy
Vance szerint Európára leginkább nem Oroszország, hanem a belső ellenségek veszélyesek, emellett keményen bírálta az európai országok vezetőit.
Vance később találkozott az eseményre meghívást nem kapott szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) kancellárjelöltjével, Alice Weidellel is – miközben Olaf Scholz német kancellárral nem –, miután beszédében arra szólította fel a mainstream európai pártokat, hogy működjenek együtt a migrációellenes pártokkal, és ne zárják őket politikai karanténba – Vance a tűzfal szót használta, ahogy a német politikában nevezik az AfD-vel szembeni politikai karantént.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Münchenben, Németországban 2025. február 15-én. Fotó: Wolfgang Rattay / Reuters)