Párizsban gyűlt össze tíz európai ország, valamint a NATO és az Európai Unió két vezetője is, miután a Donald Trump által vezetett amerikai kormány Európát és Ukrajnát megkerülve kezdene béketárgyalásokba Oroszországgal. A válságstábot Emmanuel Macron hívta össze, aki azt reméli, sikerülhet közös európai választ adni a kialakult helyzetre.
Február 17-én, hétfőn 16 órakor találkozott több európai vezető, Mark Rutte NATO-főtitkár, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke Párizsban az Emmanuel Macron francia elnök által rendezett válságtanácskozáson, bár az Élysée-palota azt informális csúcsként keretezte.
A francia elnök azután hívta el a brit, a dán, a holland, a lengyel, a német, az olasz és a spanyol kormányfőket, valamint a NATO-főtitkárt és a két uniós intézmény vezetőjét, hogy a Donald Trump vezette amerikai kormány kijelentette,
AZ UKRAJNAI HÁBORÚRÓL SZÓLÓ BÉKETÁRGYALÁSOKON EURÓPA NEM KAP HELYET A TÁRGYALÓASZTALNÁL.
Egyrészt az európai vezetők felháborodtak, hogy Donald Trump amerikai elnök szakított a háború kitörése óta folytatott nyugati politikával, mely szerint Volodimir Zelenszkij háta mögött nem egyeztetnek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – bár ezt például Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár is megszegte –, másrészt az amerikai elnök utalt arra is, hogy Európa nem vehet részt a béketárgyalásokon.
Trumpon kívül ezt pedzegette J. D. Vance amerikai alelnök, valamint Pete Hegseth védelmi miniszter is. Ráadásul Hegseth már arról is beszélt, hogy a béketárgyalásokat nem a Kijev által eddig támasztott feltételekről kezdik, miszerint visszaállítják Ukrajna 2014 előtti határait, és a honvédő háborút folytató ország NATO-tagságát is kizárta.
Azonban Európa távolmaradását a végül a péntektől vasárnapig tartó Müncheni Biztonsági Konferencián Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg korábbi tábornok jelentette ki egyértelműen, azaz hogy az Európai Unió maximum közvetetten, az Egyesült Államokon keresztül képviseltetheti magát a tárgyalóasztalnál.
A kezdeti felháborodást és pánikot pedig tovább mélyítette, hogy Trump arra a kérdésre, hogy a tárgyalásokon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyenlő félként vesz-e részt – vagy egyáltalán részt vesz-e rajta –, eleinte azt válaszolta,
ez érdekes kérdés.
Az amerikai elnök ugyan később elmondta, hogy Zelenszkijt is várják a tárgyalóasztalnál, de a február 18-án, kedden Szaúd-Arábiában kezdődő egyeztetésekre Kijev nem küld delegációt – ezenkívül az ukrán elnök többször is hangsúlyozta – legutóbb hétfőn az Egyesült Arab Emírségekben, azt megelőzően pedig hétvégén a Münchenben tartott beszédében –, Ukrajna semmilyen olyan megállapodást nem fog elfogadni, aminek tárgyalásában nem vesznek részt.
Ráadásul Hegseth arról is beszélt múlt héten, hogy a jövőben akár csökkenthetik az amerikai csapatok létszámát Európában, valamint a Müncheni Biztonsági Konferencián is olyan kérdőíveket kezdtek osztogatni az európai országok tisztségviselőinek, hogy egy esetleges tűzszünet, valamint a későbbi béke után milyen biztonsági garanciákat tudnak nyújtani Ukrajnának. Emiatt egyre több európai ország aggódik azért, hogy az Egyesült Államok akár teljesen magára is hagyhatja Európát.
Az Európai Unióban, valamint az európai országokban pedig ezt komoly veszélyként érzékelik, annak ellenére, hogy azóta az Egyesült Államokban is finomítottak az eddigi kijelentéseiken: például a kedden Szaúd-Arábiában elkezdődő amerikai–orosz egyeztetésekre már nem tárgyalásként hivatkoznak, hanem mint a Trump és Putyin közötti telefonbeszélgetés folytatásáról.
azonban az Európai Unióban így is aggódnak, mivel eddig azt az álláspontot követték, hogy semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül, ahogy az európai biztonsági architektúráról az Európai Unió nélkül.
Így a Müncheni Biztonsági Konferencián már ezen új realitásról kezdtek egyeztetni az európai országok, hétfőn pedig Macron meghívására egy informális találkozón is megvitatták Európa helyzetét és az ukrajnai háború békéjét.
Az államfők délután négy órakor érkeztek az Élysée-palotába, hogy Európa jövőjéről tárgyaljanak. Az előzetes tervek szerint kétórásra tervezték a találkozót, ez ugyanakkor egyáltalán nincs kőbe vésve – végül ezt nem is tudták betartani.
Macron a találkozó előtt egyébként húsz percen keresztül telefonált Donald Trumppal, ami a francia elnöki palota szerint őszinte volt.
Hogy jelenleg milyen hangulat uralkodhat az európai vezetők körében, jól mutatja az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a találkozó előtti, közösségi oldalára feltöltött bejegyzése. Ebben az egykori német védelmi miniszter arról írt, hogy megérkezett a „kritikus” egyeztetésre, valamint hogy
Európa biztonsága fordulóponthoz érkezett. Igen, Ukrajnáról van szó, de rólunk is. Sürgősségi gondolkodásmódra van szükségünk, a védelmi kiadásunk növelésére. És most mindkettőre szükségünk van.
Ugyanakkor volt, aki nem ennyire borúsan látta a helyzetet. Az Európai Tanács elnöke, António Costa például úgy keretezte a mostani találkozót, hogy ez egy folyamat kezdete, amelynek később minden olyan partner a részévé válik, akik az európai békében és biztonságban érdekeltek, és kijelentette, az Európai Unió és tagállamai központi szerepet töltenek be ebben a folyamatban.
Mielőtt az informális találkozót elkezdték volna, több meghívott is részletezte, hogy szerintük hogyan lehetne alapvetően megerősíteni Európa helyzetét, valamint kiharcolni egy helyet a tárgyalóasztalnál: Donald Tusk lengyel miniszterelnök például több kollégájához hasonlóan a védelmi kiadások növelését nevezte meg, de brit kollégája, Keir Starmer már a brit katonák békefenntartóként Ukrajnába küldéséről is beszélt.
Az Élysée-palota közleménye szerint egyébként az informális találkozóról szóló meghívóban – amelyen, mint fentebb jeleztük, Franciaország mellett Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország és Spanyolország, az EU képviseletében Ursula von der Leyen EB-elnök és António Costa Európai Tanács-elnök, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár vett részt – leginkább azzal várta Macron a vendégeket, hogy arról tárgyaljanak:
Az informális egyeztetést egyébként két órásra tervezték, ami végül a tervezettnél másfél órával tovább tartott.
Ugyanakkor Olaf Scholz német kancellár annak nem várta meg a végét, és valamennyivel hat óra után távozott az Élysée-palotából, hogy még odaérjen Berlinbe a 21.15-kor kezdődő tévés vitájára az ARD stúdiójába.
A tárgyalást először elhagyó Olaf Scholz német kancellár nem sokkal azután, hogy kilépett az Élysée-palotából, rövid nyilatkozatot tett a helyszínen tartózkodó újságíróknak.
A jelenlegi helyzetet úgy értékelte, nehéz szituációban van Európa, a mostani informális találkozó szerinte jól sikerült, de azt tovább kell folytatni az Európai Unióban, valamint a NATO-ban.
Scholz hozzátette, örülnek, hogy megkezdődtek a beszélgetések egy béketárgyalásról, azonban az Európa számára továbbra is elfogadhatatlan, hogy a háború egy Kijevre erőltetett békediktátummal érjen véget.
A NÉMET KANCELLÁR SZERINT A HÁBORÚNAK ÚGY KELL VÉGET ÉRNIE, HOGY AZ NE JÁRJON KIJEV NYUGATI ORIENTÁCIÓJÁNAK, SZUVERENITÁSÁNAK ÉS DEMOKRÁCIÁJÁNAK MEGSZŰNÉSÉVEL, EZEKET PEDIG ADOTTSÁGOKNAK VESZI, AMELYEKRŐL NEM SZABAD TÁRGYALNI.
Scholz úgy látja, egy tartós békéhez Ukrajnának erős hadseregre van szüksége, hogy megvédhesse magát, ebben pedig szerinte amerikai és nemzetközi partnereivel továbbra is együtt fog működni Németország.
A kancellár hozzátette, Németország továbbra is költeni fog védelmére, azonban arra szólította fel az Európai Uniót, hogy reformálja meg fiskális előírásait, például azzal, hogy a túlzottdeficit-eljárásnál a védelmi kiadásokat ne vegye figyelembe, ha egy tagállam az éves GDP-jének két százalékánál többet költ honvédelemre – ezt egyébként Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is felvetette már korábban.
Rövid nyilatkozata végén Scholz megismételte: korai még NATO-békefenntartókról beszélni, így arra nem is válaszolt, Németország küldene-e katonákat Ukrajnába. Ezenkívül kitért az amerikai és európai kapcsolatokra is, amelyekről elmondta, fontos, hogy ne legyen szakadás az EU és az Egyesült Államok között biztonságpolitikai kérdésekben.
Scholzot követően először Donald Tusk lengyel miniszterelnök állt kamerák elé a lengyel nagykövetségen, ahol beszédét azzal kezdte, hogy a hétfői beszélgetés minden résztvevője egyetértett abban, ez még csak a kezdete a további hasonló tárgyalásoknak.
A lengyel kormányfő szerint a hétvégi Müncheni Biztonsági Konferencián „nagyon érzelmes” beszédeket lehetett hallani, és a résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek is indokolják az együttműködés erősítését.
TUSK SZERINT AZ AMERIKÁVAL VALÓ BARÁTSÁG EGY ÚJ SZAKASZBA LÉPETT, AZONBAN SCHOLZHOZ HASONLÓAN HANGSÚLYOZTA, EURÓPA ÉS AMERIKA NEM LEHET MEGOSZTOTT BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEKBEN, ÉS MINDKETTEN AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE SZÓLÍTOTTAK FEL.
Emellett arról beszélt, eljött az ideje, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon saját védelmében, majd Scholz után ő már nem az uniós pénzügyi előírások lehetséges reformjára szólította fel az EU-t, hanem kijelentette, hogy ebben egyetértettek a résztvevők.
Tusk elmondta, a lengyel álláspont változatlan: Ukrajnáról Ukrajna nélkül semmit, ezenkívül elmondta, az Egyesült Államok nélkül nem lehet valódi biztonsági garanciát adni Kijevnek – mint emlékeztetett, sem a Budapesti Memorandum, sem a minszki egyezmények nem hozták el a kívánt hatást.
A LENGYEL MINISZTERELNÖK SZERINT HA EURÓPA MAGÁT SE TUDJA MEGVÉDENI, AKKOR HOGYAN TUDNÁ GARANTÁLNI MÁSNAK A BIZTONSÁGÁT, EZT A KÉRDÉST A TÖBBI RÉSZTVEVŐNEK IS FELTETTE.
Tusk szerint Lengyelország a NATO élbolyába tartozik költekezést tekintve, és hangsúlyozta a védelmi kiadások növelésének fontosságát mások számára is – ez egyébként az EU-csúcsokon és a Müncheni Biztonsági Konferencián is visszatérő elem volt az uniós tagállamok vezetői körében.
A lengyel miniszterelnök arra is kitért, hogy ő nem küldene lengyel katonákat Ukrajnába, de amennyiben a tartós békét amerikai vagy NATO-csapatok jelenléte oldaná meg Ukrajnában, akkor Lengyelország valamilyen módon ebben aktívan részt venne.
A párizsi találkozó után Keir Starmer brit miniszterelnök is nyilatkozott. A The Guardian tudósítása szerint a munkáspárti kormányfő szerint nemcsak Ukrajna jövője, hanem Európa egzisztenciális kérdése is kockán forog.
STARMER SZERINT SENKIT SEM ÉRHETTEK VÁRATLANUL DONALD TRUMP AMERIKAI ELNÖK NÉZETEI, EZÉRT SZERINTE EURÓPÁNAK FOKOZNIA KELL MIND A VÉDELMI KIADÁSOKAT, MIND PEDIG AZ UKRAJNÁNAK SZÁNT TÁMOGATÁSOKAT.
A brit miniszterelnök szerint tartós béke kizárólag akkor érhető el, ha az garantálja Ukrajna szuverenitását, valamint visszatartja Putyint a további agressziótól.
Tuskhoz hasonlóan Starmer szerint is fel kell ismerni, hogy az európai–amerikai kapcsolatok új korszakba léptek, és „nem szabad reménytelenül kapaszkodnunk a múltba”. Ez szerinte azt jelenti, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért, és elárulta, Donald Trumppal a jövő heti találkozóján erről is fognak beszélni.
A többiekhez hasonlóan a brit miniszterelnök is úgy látja, a békét leginkább az Egyesült Államok tudja garantálni. Megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint Ukrajnát a lehető legerősebb helyzetbe kell hozni a béketárgyalások előtt.
Az Európai Unió képviseletében a párizsi találkozón António Costa Európai Tanács-, valamint Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök vett részt, akik a többiekkel ellentétben sajtótájékoztató helyett egy rövid közös közleményben összegezték az Élysée-palotában elhangzottakat.
Ebben leírták, hogy a korábbi álláspontjukat ismét megerősítették, miszerint Ukrajna olyan békét érdemel, amely tiszteletben tartja függetlenségét, szuverenitását, területi integritását, és mindezeket erős biztonsági garanciákkal támasztják alá.
A két uniós tisztségviselő közleményében azt írja, Európa teljes mértékben kiveszi a részét az Ukrajnának nyújtott katonai segítségből, valamint ezzel egy időben szükség van a védelmi kiadások növelésére.
Von der Leyen és Costa közösségi oldalaikra feltöltött közleményei mindössze annyiban tértek el egymástól, hogy míg előbbi azt egy képpel is illusztrálta, addig utóbbi nem.
A dán miniszterelnök a találkozót követően leginkább az Oroszország jelentette veszélyről beszélt a dán nagykövetségen elmondott sajtótájékoztatóján. Frederiksen szerint egy nem tartós tűzszünet csak időt adna Oroszországnak, hogy rendezze sorait, majd ismét megtámadja Ukrajnát vagy egy más európai országot.
FREDERIKSEN SZERINT VLAGYIMIR PUTYIN NEM MUTATJA JELÉT, HOGY BÉKÉT SZERETNE, ÉS EGÉSZ EURÓPÁT VESZÉLYEZTETI.
Ezzel kapcsolatosan megismételte a többiek által elmondottakat, miszerint a béke csak abban az esetben lehet tartós, ha annak tárgyalásán Ukrajna is részt vesz.
A dán miniszterelnök szerint Európának jelenleg azzal kell foglalkoznia, hogyan tudja a legjobban segíteni Ukrajnát, hogy ne veszítse el a háborút, ezenkívül kitért az európai védelmi kiadások növelésének fontosságára is.
Arra a kérdésre, hogy Dánia küldene-e Ukrajnába katonákat békefenntartónak, kitérő választ adott. Frederiksen szerint jelenleg sok más dolgot kell tisztázni, köztük az Egyesült Államok lehetséges szerepét is. Ehelyett szerinte a hangsúlyt arra kell fektetni, hogyan lehet megerősíteni Ukrajna pozícióját a tárgyalások előtt.
A találkozó egyébként nem aratott egyöntetű sikert még Európában sem,
több ország ugyanis éles kritikát fogalmazott meg a meghívottak listája miatt.
A szlovén elnök, Natasa Pirc Musar például arról beszélt, sajnálja, hogy országát nem hívták meg, és szerinte rendkívül szimbolikus és jól mutatja a meghívottak listája, hogy „még az Európai Unióban sem részesül minden tagállam egyenlő bánásmódban”. Hozzátette, hogy ez nem az az Európa, ami szerinte lenni szeretne, amit a világon tisztelnek, vagy amit az észak-amerikai szövetségesek méltó partnernek gondolnak.
Szlovéniához hasonlóan a Cseh Köztársaság és Románia is azzal kritizálta Macront, hogy őket nem hívták meg Párizsba, miközben Lengyelország mellett e két ország van legközelebb a háborúhoz.
A Le Monde francia lapnak név nélkül egy cseh kormányzati forrás ezt a francia elnök arroganciája jelének vélte, míg Románia ideiglenes elnökének biztonságpolitikai tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO keleti határai, elsősorban a Fekete-tenger biztonsági kérdéséről biztosan nem esik szó emiatt.
A magyar kormány pedig azért bírálta a párizsi informális csúcsot, mert az a kormány olvasata szerint „Trump-ellenes, háborúpárti európai vezetők” ültek össze, akiknek a célja, hogy megakadályozzák a békét – erről beszélt például Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter.
(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök üdvözli Olaf Scholz német kancellárt az Elysée-palotában Párizsban, Franciaországban 2025. február 17-én. Fotó: Abdul Saboor / Reuters)