December 3-án hirdetett hadiállapotot Jun Szogjol dél-koreai elnök, aminek bevezetését a parlament leszavazta, majd januárban lázadás vádjával vették őrizetbe az államfőt, akinek tárgyalása csütörtökön kezdődött a szöuli bíróságon. Az elnök nem tett vallomást, ügyvédei viszont vitatták előzetes letartóztatásban tartását, valamint támogatói a bíróság előtt tüntettek szabadon bocsátásáért.
Csütörtökön megkezdődött Szöulban a hadiállapot kihirdetése miatt hivatalából felfüggesztett és lázadással megvádolt dél-koreai államfő, Jun Szogjol bírósági tárgyalása. Az előzetes meghallgatásra a szöuli központi kerületi bíróságon délelőtt 10 órakor került sor, és mindössze 13 perc alatt ért véget, a bíróság március 24-re tűzte ki az újabb előzetes meghallgatást. Az ügyészség javasolta az ügyek összevonását, azonban a volt elnök ügyvédei közölték, hogy egy későbbi időpontban ismertetik álláspontjukat − tájékoztatott a Yonhap dél-koreai állami hírügynökség.
Jun Szogjol 2024. december 3-án − általános megdöbbenést keltve − pár órára hadiállapotot hirdetett, ellenzéke szerint azzal a céllal, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel. Januárban emeltek vádat ellene lázadás miatt, és ha bűnösnek találja a bíróság, akár hosszú börtönbüntetésre is ítélhetik.
A csütörtöki első meghallgatás célja az volt, hogy a bíróság tisztázza a főbb vitás kérdéseket. Jun ügyvédei korábbi közléseik szerint várhatóan visszautasítják az ügyészség összes vádját, ahogyan azt tették a felfüggesztett elnök ellen már folyamatban levő alkotmányos vádeljárásban is. A bíróság a Yonhap dél-koreai hírügynökség jelentése szerint közölte: vizsgálják Jun Szogjol ügyvédeinek arra vonatkozó kérvényét is, hogy vonják vissza a letartóztatást, és engedjék szabadon.
Junt az alkotmányos vádeljárási folyamatban az alkotmánybíróság is meghallgatta csütörtökön. A szöuli parlament december közepén indította meg a vádemelés folyamatát, amelynek következtében felfüggesztették Junt az elnöki hivatalból. Az eljárás következő lépéséről − nevezetesen a felfüggesztés véglegesítéséről − az alkotmánybíróságnak kell határoznia.
A korábbi elnököt január közepén vették őrizetbe, de ügyvédei szerint ez jogellenes, ugyanakkor a decemberi hadiállapot kihirdetése is az volt, de nem minősül lázadásnak és nem áll fenn a szökés veszélye. Az ügyészség ezzel azt közölte, hogy a vádemelés már Jun Szogjol őrizetbe vétele után történt, valamint tartanak a bizonyítékok manipulálásától is.
A bíróság utasította mindkét felet, hogy szükség esetén a következő 10 napon belül nyújtsanak be további nyomtatványokat, ugyanakkor a volt elnök nem tett vallomást a bíróságon. A meghallgatás alatt Jun Szogjol támogatói − mintegy ötszáz fő − az elnök szabadon bocsátásáért tüntettek, eközben a rendőrség a bíróság épülete körül kordont állított fel a rend fenntartása érdekében.