Ukrajna lítiumlelőhelyei a legnagyobbak között szerepelnek Európában, és az Egyesült Államok fizetséget vár a korábbi katonai segítségért.
Múlt héten Kijevbe látogatott az új amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent, aki felvázolta az ukrán elnöknek, hogy igényt tart az ország ásványkincseinek felére, valamint az olajra, gázra és az infrastruktúrára, például a kikötőkre. Az 500 milliárd dollár értékű „számla” az Ukrajnának nyújtott korábbi amerikai katonai segítség kompenzációja – írja a The Guardian.
Volodimir Zelenszkij nem volt hajlandó aláírni a megállapodást. Egyértelművé tette, hogy Washingtonnak biztonsági garanciákat kell adnia, mielőtt bármilyen megegyezés születhetne az ország természeti kincseiről, mely a világ ásványkincskészletének mintegy öt százalékát teszi ki. Arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok eddig 69,2 milliárd dollár katonai segélyt adott – vagyis jóval kevesebbet, mint a Donald Trump által követelt összeg.
Szerdán, nem sokkal azelőtt, hogy az amerikai elnök diktátornak nevezte volna, Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy nem fogja eladni a hazáját, de hajlandó egy olyan dokumentumon dolgozni, mely biztosítja, hogy Oroszország ne támadhassa meg újra Ukrajnát.
Ukrajna teljes tartalékainak értéke 14,8 milliárd dollár. Ezek közé tartozik a lítium, a titán, az urán, valamint a szén, az acél, a vasérc és a tenger alatti palagáz. Számos lelőhelyet azonban nem fejlesztettek ki, vagy a nehéz megvalósíthatóság, vagy a politikai instabilitás miatt. Szintén nehezítő körülmény, hogy sok helyszín az oroszok által elfoglalt területen található.
Az egyik nyersanyaglelőhely közelében, a Liodiane nevű faluban élő lakosok azt mondták, hogy támogatják az új lítiumbánya építését. Arra azonban nem voltak hajlandóak, hogy a profitot az amerikai elnöknek adják.
Egy országtól akar erőforrásokat elvenni egy háború idején. Hogyan fogunk megélni? Vannak gyerekeink. Olyan, mintha az Egyesült Államok meg akarna fosztani minket a gazdasági lehetőségeinktől
– mondta Tetjana Szlivenko helyi adminisztrátor.
A szomszédos településeken mintegy 300 ember él, többségük idős. A 72 éves Sztanyiszlav Rjabcsenko reméli, hogy egy új bánya visszahozza a fiatalokat a közösségbe, és munkahelyeket teremt. Hozzátette, hogy „amit Donald Trump javasol, az nemes egyszerűséggel zsarolás”.
Denisz Aljosin, az UkrLithiumMining stratégiai vezetője elmondta, hogy cége külföldi befektetőket keres. Elmondása szerint 350 millió dollárba kerülne egy új és modern bánya építése, amely megfelel az uniós környezetvédelmi előírásoknak. Elismerte, hogy az építkezés csak akkor kezdődhet meg, ha Oroszország Ukrajna elleni háborúja véget ér. Ugyanakkor Aljosin szerint tévhit, hogy gyors haszonra lehet szert tenni.
Az emberek azt hiszik, hogy beleteszünk egy ásót a földbe, és kivesszük a pénzt. Mi öt-hat éve dolgozunk ezen a projekten. Befektetéssel legkorábban 2028-ban kezdhetjük meg a termelést
– mondta a stratégiai vezető.
Többen „maffiaimperializmusnak” és „gyarmati megállapodásnak” nevezték Donald Trump ultimátumát, mely arra emlékezteti őket, amit az európaiak tettek a 18. században Afrika feldarabolásakor.