Az európai politikusok nyíltan beszélnek arról, hogy miként lépnének fel a nukleáris támadás veszélyével szemben amerikai segítség nélkül. A Politico szerint ez egy drámai jele annak a válságnak, amely Donald Trump elnökségének kezdete óta elárasztotta a transzatlanti szövetséget.
Friedrich Merz, aki a felmérések szerint a német kancellári pozíció egyik legesélyesebb várományosa, azt mondta, hogy Németországnak és az európai kontinensnek az Egyesült Államokon túl Nagy-Britanniára és Franciaországra kell számítania a nukleáris védelem terén. Trump alatt Amerikára már nem lehet számítani – mondta Merz a Politico szerint.
A német politikus megjegyzése jelentős stratégiai váltást jelent Németország részéről, amely régóta ellenezte a szorosabb európai katonai együttműködésre vonatkozó francia terveket, különösen a nukleáris védelem terén. A Merz vezette kereszténydemokraták hagyományosan az Egyesült Államokkal való kapcsolatok védelmében harcoltak a Párizsból érkező, az EU-n belüli nagyobb „stratégiai autonómiára” irányuló felhívásokkal szemben.
A Németországban uralkodó szemléletváltás újabb jele lenne annak, hogy Trump egy hónappal ezelőtti visszatérése a Fehér Házba léket ütött az Amerikával való kapcsolaton, amely 1945 óta garantálja Európa biztonságát.
Pénteken az amerikai elnök és csapata nem mutatta jelét annak, hogy visszavenne az Európával – és különösen Németország és Ukrajna vezetőivel – szembeni ellenséges retorikájából, miután az elmúlt napokban sorozatos támadások érték.
Két nappal a német szövetségi választások előtt J. D. Vance alelnök még az amerikai csapatok Németországból való kivonását is kilátásba helyezte, ami pusztító csapást jelentene a kontinens biztonsági struktúráira.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök a jövő héten Washingtonba utazik, hogy megpróbálják lebeszélni Trumpot arról, hogy Oroszország mellé álljon, és feladja az Európával és Ukrajnával szembeni amerikai kötelezettségvállalásokat.
Pénteken Merz azt mondta, hogy Németországnak mostantól máshol kell keresnie védelmi szövetségeit.
Fel kell készülnünk arra a lehetőségre, hogy Donald Trump már nem fogja feltétel nélkül fenntartani a NATO kölcsönös védelmi kötelezettségvállalását. [...] Ezért véleményem szerint kulcsfontosságú, hogy az európaiak a lehető legnagyobb erőfeszítéseket tegyék annak érdekében, hogy legalább az európai kontinens védelmére képesek legyünk egyedül is
– mondta Merz a ZDF német televíziónak adott interjúban.
Németország azon európai országok közé tartozik Olaszország, Hollandia és Belgium mellett, amelyek a NATO nukleáris megosztási politikája keretében amerikai atomfegyvereket tartanak. Franciaország 2007-ben egyszer már felajánlotta Németországnak, hogy megosztja nukleáris arzenálját, de Nicolas Sarkozy elnök kemény nemet kapott Angela Merkel kancellártól.
Emmanuel Macron még 2020-ban próbálkozott egy „európaizált” francia nukleáris elrettentés gondolatának előmozdításával, és egy francia tisztviselő szerint Merz megjegyzései nyitottságra utalnak.
Jean-Louis Thiériot, Franciaország korábbi védelmiminiszter-helyettese szerint Merz szavai arra utalnak, hogy Németország „komolyan veszi az Egyesült Államoktól való elszakadás kockázatát és ezzel az amerikai nukleáris ernyő megszűnését”. Elmondása szerint ez egy hatalmas véleményváltozás, azoknak a korábbi kritikáknak a tekintetében, miszerint Franciaországnak nincs annyi nukleáris robbanófeje, mint az Egyesült Államoknak vagy Oroszországnak.
Ez mutatja mind a szövetségen belüli helyzet komolyságát, mind pedig azt, hogy milyen komolyan veszik a francia és a brit elrettentést
– tette hozzá.
Másutt szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a francia közvélemény mennyire támogatná az ország nukleáris kötelezettségeinek Németországra való kiterjesztését, ahogyan azt Merz elképzelte, bár egyes elemzők még mindig lehetőséget látnak az Egyesült Királysággal való tárgyalásokra.
Merz megjegyzései felbátorították a brit kormányzó Munkáspárt politikusait, akik azt szeretnék, ha Starmer továbbmenne az európai szövetségesek támogatásában. Tan Dhesi, Starmer pártjának egyik vezető törvényhozója üdvözölte a vitát arról, hogy Nagy-Britannia hogyan járulhat hozzá az erősebb európai védelemhez, beleértve a nukleáris elrettentést is. Nagy-Britannia meglévő NATO-kötelezettségeinek részeként az Egyesült Királyság már most is nukleáris védelmet biztosít a NATO-tag európai szövetségeseknek, köztük Németországnak.
A brit kormány nem kommentálta azonnal Merz megjegyzéseit, de egy új európai nukleáris védelmi rendszer kiépítésének bármilyen elképzelése – amely várhatóan akkor válna valóra, ha az Egyesült Államok kilép a NATO-ból – rendkívül kényes téma az Egyesült Királyság számára, amelynek nukleáris rakétaprogramja erősen összefonódik az amerikaiéval.
„Nyilvánvaló, hogy Berlinben most különösen nagy az aggodalom” – mondta Lukas Kulesa, a londoni Royal United Services Institute védelmi agytröszt nukleáris politikáért felelős igazgatója. „Egyelőre még mindig nincsenek határozott jeleink arra, hogy az Egyesült Államok újragondolná a NATO-n keresztül a többi szövetségesnek, köztük Németországnak nyújtott kiterjesztett nukleáris elrettentés szerepét. Tehát bizonyos értelemben inkább egy lehetséges opcióra való felkészülésről van szó.”
Kulesa szerint a sok kérdés egyike az lesz, hogy egy esetleges új, Európára összpontosító elrettentő eszközt továbbra is a NATO struktúráin keresztül dolgoznának-e ki. „Ezen a ponton úgy gondolom, hogy érdemes részletesebb beszélgetést folytatni arról, hogyan lehetne egy ilyen, brit és francia vezetésű nukleáris elrettentést hitelessé tenni.”