Ahogy várható volt, a Friedrich Merz vezette uniópártok szerezhették meg a legtöbb szavazatot Németországban két exit poll szerint is, ugyanakkor előnyük a szélsőjobboldali AfD-hez képest valamennyivel kevesebb, mint azt a közvélemény-kutatások mutatták. A legnagyobb kérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy a három kis pártból mennyi jut be, hiszen ha legalább kettő bejut, rendkívül megnehezítheti Merz számára egy AfD-ellenes koalíció összehozását.
Február 23-án, vasárnap tartották az előrehozott parlamenti választásokat Németországban. Mint a választási felvezetőnkben is írtuk, az Olaf Scholz vezette kormány rendezett bukása óta biztos volt, hogy a győztes a közvélemény-kutatásokat már 2022 óta vezető kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetség lesz.
A legnagyobb kérdés, hogy a Friedrich Merz vezette uniópártok kivel alakíthatnak majd kormányt, ami a párt szereplése mellett többek között azon is múlik, hogy hány párt jut be az immáron 630 tagúvá szűkített Bundestagba.
A szavazóurnák este hatos bezárása után közzétett mindkét exit poll szerint a választásokat a CDU/CSU nyerhette, ugyanakkor nem olyan magabiztosan, mint azt előzetesen várták.
A ZDF megbízásából készített exit poll szerint így szavazhattak a németek:
A ZDF exit pollja alapján az első mandátumbecslés szerint a 630 tagú Bundestagban az uniópártok 188 mandátumot szerezhetnek, az AfD 130-at, az SPD 107-et, a Zöldek 81-et, a Die Linke 58-at, az FDP és a BSW pedig egyaránt 33 képviselővel rendelkezhet a következő ciklusban. Ugyanakkor fontos leszögezni, ez még csak exit poll és becslések, nem pedig a végeredmény.
Hasonló számokat közölt az ARD is, azonban az általuk készített kutatás szerint az FDP a szavazatok 4,9, míg a BSW a 4,7 százalékát kaphatta, azaz az exit poll szerint nem ugorják meg az ötszázalékos küszöböt – ugyanakkor amennyiben a szavazatok szerint sem ugorják meg a küszöböt, akkor is bejuthatnak a Bundestagba, amennyiben legalább három egyéni körzetben győz egy jelöltjük.
A mostani választásokon egyébként a németek több mint 80 százaléka adhatta le szavazatát, ami az egyesülés óta a legmagasabb választási részvétel.
A ZDF és az ARD szerint 83–84 százalékos lehetett a részvétel, az eddigi rekordot a négy évvel ezelőtti választás tartotta, amikor a választásra jogosultak 76,4 százaléka járult a szavazóurnákhoz.
Az exit pollok közzététele után először az uniópártok kancellárjelöltje, Friedrich Merz állt kamerák elé, hogy értékelje az eredményeket.
A CDU pártelnöke kijelentette, a választást pártszövetsége nyerte meg, amihez megköszönte mindenki támogatását – először egyébként a CSU-s kollégájának, Markus Södernek a segítségét köszönte meg. Ezután Merz arról értekezett, hogy a győzelem nagy felelőséggel is jár, és nem könnyű feladatot kaptak, amihez tisztelettudóan áll majd.
Merz szerint a világ nem fog Németországra várni, ezért gyors kormányalakítást ígért egy megbízható parlamenti többséggel.
A párt négy évvel ezelőtti eredményéhez képest 4 százalékpontot javíthatott, amivel egyértelmű győztese a választásoknak, ugyanakkor majd csak a végleges eredmények után körvonalazódhat, hogyan tud majd egy parlamenti többséget felmutatni egy Merz vezette kormány.
Nem véletlen, hogy a kereszténydemokraták eredményváróján nagy volt az öröm, ugyanakkor ez nem mondható el a szociáldemokraták esetében:
Olaf Scholz vezetésével a párt eddigi legrosszabb eredményét érheti el a második világháború óta.
A párt eleve csak a harmadik helyen végezhet, hiszen az AfD beelőzte, valamint története során először nem éri el a 20 százalékpontot sem a szociáldemokrata párt – az eddigi legrosszabb eredményük 2017-ben volt, amikor Martin Schulz vezetésével a szavazatok 20,5 százalékát kapták.
Scholz az exit pollok közlése után az SPD eredményváróján elismerte pártja vereségét, amiért a felelősséget is vállalta. Mint fogalmazott, ez egy keserű választási eredmény pártja számára, ezt a választást elvesztették.
Ezúttal a választási eredmény rossz, amiért én vagyok a felelős
– fogalmazott a jelenlegi ügyvivő kancellár, aki egyúttal gratulált Friedrich Merznek és az uniópártoknak is a győzelemhez.
Érthető módon elégedett volt a választások eredményével a radikális jobboldali párt, az AfD kancellárjelöltje, Alice Weidel, hiszen a tavalyi EP-választások után ezúttal is a második helyet szerezték meg egy országos választáson.
Weidel szerint a mainstream pártok meg akarták felezni az AfD-t, ehhez képest annak az ellenkezője történt.
Az exit pollok szerint a szavazatok 19,5–20 százalékát kaphatták, ami majdnem duplája a négy évvel ezelőtti 10,4 százaléknak, de még a tavalyi EP-választásokhoz képest is javítottak, ahol szintén másodikak lettek a 15,89 százalékos eredményükkel.
Az AfD kancellárjelöltje emellett kinyújtotta kezét Merz felé, amikor arról beszélt, hogy az AfD hajlandó kormányra lépni az uniópártokkal, ugyanakkor ez nem túl valószínű: Merz előre jelezte, hogy egy általa vezetett kormánynak a szélsőjobboldali párt sosem lehet a része. Ezzel tisztában van Weidel is, aki beszédében azt ígérte, harcias ellenzéke lesznek a kormánynak, hogy ezzel próbáljanak „észszerű politikát kiharcolni” a kormánytól.
Mindezek ellenére érthetően nagy az öröm az AfD eredményváróján. Mint azt a felvezető cikkünkben is megjegyeztük, a pártnak sikerült immáron elfogadtatnia magát a német politikában és normalizálni a jelenlétét: tavaly a pártnak először sikerült egy tartományi választást megnyernie Türingiában, idén pedig a Bundestag története során először az AfD szavazataival sikerült elfogadni egy határozatot. Így a párttal szemben felhúzott tűzfal még ha nem is szűnt meg, azonban megrepedt.
Weidel csaknem két héttel ezelőtt Magyarországon járt, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, majd együtt tartottak sajtótájékoztatót, amelyen az AfD kancellárjelöltje többek között azt mondta, hogy Orbán Viktor példakép számukra.
(Borítókép: Pártok és jelöltek plakátjai Berlinben, Németországban 2025. január 15-én. Fotó: Halil Sagirkaya / Anadolu / Getty Images)