Hétfőn nemzetközi biztonsági csúcstalálkozót tartottak Kijevben, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint több európai és nyugati vezető is részt vett. Ukrajna államfője elmondta, hogy több európai országra is veszélyt jelent Oroszország, miközben a nyugati vezetők az ukrán erők további támogatására szólították fel a tagállamokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Kijevben, a nyugati vezetőkkel közösen megrendezett nemzetközi biztonsági csúcstalálkozón arra figyelmeztetett, hogy a jelentős orosz nyelvű lakossággal rendelkező országok lehetnek a következő célpontok Moszkva célkeresztjében – számolt be róla a Sky News.
Az ukrán államfő veszélyesnek tartja, hogy több kelet-európai országban „orosz gyökerű” emberek élnek, szerinte ugyanis a Kreml az ő biztonságukat fogja felhasználni egy esetleges újabb invázió ürügyeként.
Ukrajna elnöke Lengyelországot, Szlovákiát, Lettországot, Moldovát és Észtországot nevezte meg a potenciálisan fenyegetett országok között.
Volodimir Zelenszkij hozzátette, ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet és megszállta a Donbászt. „Már az elején azt mondták, hogy nem a mi területeinket szállják meg, csak az orosz nyelvű embereket védik” – fogalmazott az ukrán elnök.
Ha mi elesünk, azt hiszem, minden ilyen ország, amelyet említettem, az orosz politika miatt, az orosz világról alkotott nézeteik miatt veszélyben van
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij, aki reményét fejezte ki, hogy a háború még idén véget érhet, azonban úgy látja, ha Ukrajna nem készül fel biztonsági garanciákkal, akkor Oroszország visszatér. „Ha nyomást gyakorolunk rájuk, és ha Ukrajna tagja lesz az EU-nak és a NATO-nak, az természetesen nagyon sokat segít nekünk” – tette hozzá Ukrajna elnöke.
Európa Kijevben van, mert Ukrajna Európában van – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn az ukrán fővárosban, ahová több más európai uniós, illetve nyugati vezetővel érkezett az ukrajnai háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi biztonsági csúcstalálkozóra. Az Európai Bizottság elnöke már korábban közölte, hogy hétfőn új segélycsomagot jelentenek be Ukrajna számára, amivel garantálni szeretnék a háborúban álló ország energetikai rendszerének biztonságosságát, valamint ellenálló és versenyképességét.
Ursula von der Leyen több támogatást sürgetett Ukrajnának, különösen katonai téren, kiemelve, hogy „egy szabad és szuverén Ukrajna az egész világ érdeke”. „Fel kell gyorsítanunk a fegyver- és lőszerszállítást” – szögezte le az uniós vezető, akit a bizottság több tagja is elkísért, de az ukrán fővárosba látogatott António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki úgy fogalmazott, hogy „meghatározó pillanatban vagyunk Ukrajna és az európai biztonság szempontjából”.
Kijevbe érkezett Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, aki az MTI tájékoztatása szerint a hazája általi támogatást hangoztatta. Kanada újabb páncélozott járműveket bocsát a kijevi kormány rendelkezésére, használatukra pedig a tervek szerint Németországban képzik ki az ukrán katonákat. „Az ukránok győzni fognak, mert azért harcolnak, ami helyes. Ám ezt nem tudják egyedül megtenni, és nem is szabad egyedül megtenniük” – szögezte le, felszólítva a Kijevvel szövetséges országokat, hogy védjék meg a demokráciát, és „álljanak ki a közös értékek mellett”.
Dick Schoof holland miniszterelnök videóüzenetben biztosította Kijevet Hága támogatásáról, „Ukrajna jövője és a saját jövőnk érdekében”. Alexander Stubb finn elnök kiállt Ukrajna EU- és NATO-tagsága mellett, kiemelve, hogy ezen tagságok kérdésében nem Moszkváé a döntés. Úgy vélte, „látni fogunk egy európai Ukrajnát, és egyszer látni fogjuk Ukrajnát a NATO-ban”. „Oroszország támaszthat követeléseket, hogy miképpen kellene Ukrajnának megvédenie magát és hol legyenek a határai” – jegyezte meg.
Petr Pavel cseh elnök videóüzenetében leszögezte, nincs kétsége afelől, hogy az orosz fél „végső célja letörölni a térképről Ukrajnát abban a formában, ahogy ma ismerjük”, ám kiemelte, hogy az ukrán népet nem lehet megtörni. „Mindannyian őszintén békét akarunk Ukrajnában, de nem egy bármely áron való békét” – tette hozzá. Frank-Walter Steinmeier német államfő azt hangoztatta videóüzenetében, hogy Ukrajnát – az európai béke és szabadság érdekében – „eltökélten támogatni kell”. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Kijevbe érkeztével bejelentette, hogy Madrid az idén újabb, egymilliárd euró értékű katonai segélycsomagot ad át Ukrajnának.
A kijevi nemzetközi biztonsági csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi tájékoztatása szerint 13 vezető vesz részt személyesen, 24 pedig videókapcsolaton keresztül. A csúcstalálkozón online vesz részt Recep Tayyip Erdogan török elnök is, aki leszögezte, hogy az igazságos békéhez mindkét háborús félnek „egyenlő módon” helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál, valamint megismételte, hogy Ankara kiáll Ukrajna területi egysége mellett.
Andrzej Duda lengyel elnök is online jelentkezett be, beszédében kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin „három nap alatt akarta elfoglalni Ukrajnát, de még három év alatt sem tudta, és soha nem is fogja tudni”. „Lengyelország továbbra is vezető szerepet fog vállalni Ukrajna támogatásában, és Oroszországgal szemben is folytatni fogja következetes politikáját” – hangsúlyozta. Szorgalmazta, hogy Ukrajna képviselve legyen a hivatalos béketárgyalásokon, máskülönben „a béke nem sokáig tart majd, gyorsan egy új, talán még véresebb háborúba torkollik”.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, hétfői élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.