Harmadik éve tartó recesszió, kimaradó vonatjáratok, dugók az autópályákon, elmaradt stratégiai beruházások, késes támadások – ilyen örökséget vesz át az új német kormány a CDU/CSU 28,5 százalékos győzelme után. Prőhle Gergely Németország-szakértő szerint „véget ért a vakáció”, és Friedrich Merz vezetésével Németországnak szembe kell néznie a problémákkal. A szakértő szerint a korábbiakhoz képest csak jobb lehet a viszony Magyarország és a kormánykoalíció között.
Bejött a papírforma a CDU győzelmével, régen lehetett tudni, hogy megnyerik a választást, és azt is, hogy nem kötnek koalíciót az AfD-vel. A kérdés már csak az, hogy hány pártnak kell majd koalíciót kötnie, továbbá a parlamenti patkóban milyen koalíciók alakulnak majd ki – véli Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, Németország-szakértő, a John Lukacs Intézet programigazgatója, aki a Kibeszélő Extra vendégeként elemezte Siklós Andrással a német választási eredményeket.
A Friedrich Merz vezette CDU/CSU pártszövetség szerezte meg a legtöbb szavazatot 28,5 százalékkal a vasárnapi német parlamenti választásokon. A győztes azonban a vártnál kisebb előnnyel előzte a második helyen végző szélsőjobboldali AfD-t, amely 20 százalékot ért el. A legfontosabb kérdés, hogy a kisebb pártok közül hányan jutnak be a parlamentbe, mivel ez nagyban befolyásolhatja egy AfD-ellenes kormánykoalíció létrehozásának esélyeit. A választási részvétel rekordmagas, mintegy 83–84 százalékos volt.
A szakértő kiemelte, hogy a német politika hagyományosan a koalíciókra van berendezkedve, ez alakította a politikai kultúrát, mert a koalíciós kényszer miatt a politika konfliktusossága sokkal kisebb, mindenki óvatosabb, hiszen nem tudni előre, kivel kell koalíciót kötni. Az AfD-t említve hangsúlyozta, hogy valóban egy politikai tűzfal mögött akarják tartani.
Prőhle Gergely szerint nagy kérdés volt még, hogy a liberális párt FDP bejut-e, lesz-e lehetősége a kétpárti koalícióra, hiszen a testvérpár CSU elmondta, hogy a zöldeket nem szeretnék, így CDU–SPD-koalíció jön létre mintegy 12 fős többséggel a mai számok alapján – összegezte.
A Németország-szakértő felidézte, hogy a korábbi választási rendszerben a listás szavazat lehetőséget adott a taktikai mérlegelésre. Így azonban, hogy megváltozott a rendszer, és 63 főben maximalizálták a Bundestag létszámát (ugyanis korábban előfordult, hogy 730–750 tagú is volt a Bundestag), nagyon koncentráltan szavaznak a választók, és egyértelműbb eredmény születik.
Arra a kérdésre, hogy pontosan ki is az a Friedrich Merz kancellár, Prőhle Gergely elmondta, hogy egy észak-rajna-vesztfáliai, Sauerland megyéből, jómódú polgári családból származó, jogi végzettségű politikus.
Nagyon korán bekerült a politikába, azután a CDU-ban a frakcióvezetőségig vitte, amikor Angela Merkel átvette a vezetést, akkor azonban a kettejük együttműködése véget ért, Merkel parkolópályára tette, és nem tudott már visszatérni
– számolt be a szakértő.
Hozzátette, hogy gazdasági miniszter sem lehetett, mert Merkel egyértelmű üzenetet küldött erről kancellárságának utolsó szakaszában. Merznek alapvetően gazdaságpolitikai profilja van, ez pedig jó hír a gazdasági állapotokat látván Prőhle Gergely szerint. Sokan tartottak Merztől a konzervatív arcéle miatt, ráadásul három évvel ezelőtti megválasztása óta a német sajtó is következetesen „próbálta benyomni a jobb sarokba”. Így lett a CDU vezetője.
A szakértő kitért arra is, hogy miért úgy oszlik el az AfD támogatottsága, ahogy. Mint rávilágított, Nyugat-Németország CDU-többségű, míg az egykori NDK gyakorlatilag kivétel nélkül látványos AfD-többséget eredményezett – bizonyos választókörzetekben 48 százalékot kaptak.
A múltat ugyan fel kell dolgozni, de ennek az lett az eredménye, hogy a mai napig a nyugatnémet politikai elit mindenütt az ébredező náci fenevadat keresi és detektálja a sajtóval az élen. Ez az attitűd vezetett oda, hogy az ország nyugati részén az AfD-nek nincs akkora támogatottsága, mint keleten
– véli Prőhle Gergely.
A német választók 18–25 százalékánál az AfD vezetett toronymagasan a népszerűbb területektől függetlenül, ugyanígy taroltak a 25–34-es korosztályon belül is. Mostanra a vidéki Németország is 20–23 százalékos AfD-eredményeket produkált. Mindez az ország rossz helyzete következtében is történt, beleértve a gazdaságpolitikai, társadalompolitikai helyzetet, a merényletek sokaságát és a Willkommenskultur leszerepelését. Ennek köszönhető az utoljára a kilencvenes években látott magas részvételi arány (84 százalék). Prőhle Gergely úgy véli, mindkét oldal jól tudja mozgósítani a radikális részét, és ehhez a fiatalság nagyon jó terep: a polarizációt elősegítő szélsőséges erők mindig sikeresen szerepelnek, míg a langyos középpártok az érettebb generációt szólítják meg.
Emlékeztetett, hogy a liberálisok nem jutottak be. A kieső pártokról szólva megemlítette Sahra Wagenknecht pártját, a Bündnis Sahra Wagenknechtet, amely szerinte a saját hiúságán és óvatosságán bukott meg, dacára a baloldali gazdaságpolitikának és a jobboldali társadalompolitikának, amely akár népszerűséget is okozhatott volna. Ráadásul a semmiből produkált 6–7 százalékos eredményeik után az építkezés folyamatában minden szerepet a pártvezető akart elbírálni, ez pedig jelentősen lassította a folyamatot.
A szabad demokratákról (FDP) szólva kiemelte:
Annak a magyar rendszerváltás időszakában volt egy olyan erős, széles történelmi ismeretekkel rendelkező vezetője, Otto Graf Lambsdorff – akit nemcsak Prőhle Gergely, de Orbán Viktor miniszterelnök is csodált, mesterként tekintett rá –, aki a nagy piacpárti gazdaságpolitikát egy inkább konzervatív társadalompolitikával vegyítette. Ő volt az ikonikus figurája ennek a pártnak, a mostani FDP már csak árnyéka ennek a korábbi társulatnak
– vélte a szakértő.
Prőhle Gergely szerint „azt képzelték, hogy el tudják játszani 1982-t, amikor a Helmut Schmidt vezette szociálliberális kormányból Helmut Kohl kancellársága lett”. „Az FDP önképe az, hogy ők királycsinálók akarnak és tudnak lenni, de ahhoz támogatottság és karizma kell, ez nem volt meg, eltaktikázták magukat, ennek a következménye volt az előző koalíció felbomlása” – mondta.
Az állandó okoskodás és fontoskodás a végén mindenkinek az agyára ment. Ők a választási szabályok módosulásával már senkinek nem hiányoztak.
A Merz-kormány gyakorlatilag csak kihívások elé néz, „véget ért a vakáció”. A probléma azért súlyos, mert túl nagy volt a fókusz a német egység rendben tartásán, nem szabadott volna elszabadítani a költségvetési hiányt, és oda kellett volna figyelni, hogy ne maradjanak el stratégiai beruházások. Jelenleg ott tart az ország, hogy nem járnak a vonatok, tömeg van az autópályán, harmadik éve tart a recesszió.
Prőhle Gergely érintette az úgynevezett zöldátállás problémáját is, szerinte egyszerűen fogalmazva túltolták Németországban, már az emberek életébe is beleszólt, hiszen az autógyártást is átállították, valamint mindenféle szubvenciókkal éltek, ezt követően összeomlott az egész. A szakértő szerint az ideológiai természetű zöldítés az atomerőművek leállításával együtt abból a szempontból mégis sikeresnek mondható, hogy még a zöldek jöttek ki a legjobban a többi párt közül,
csak ráment az ország gazdasága
– összegezte Prőhle Gergely.
Hozzátette, hogy arra is ráment az ország gazdasága, hogy kitört a háború. Nem csupán az olcsó orosz gáz és kőolaj veszett el, de a rendszerváltás után nem invesztáltak elég pénzt a kutatás-fejlesztésbe, hogy lekörözzék például Kínát.
A Németország-szakértő szerint Donald Trump elnök győzelme óta mindenképpen van egy erős egyeztetés az amerikai–magyar álláspontok között, beleértve a Németországhoz fűződő viszonyt. Prőhle Gergely szerint például az AfD is ezzel magyarázható.
A korábbiakhoz képest csak jobb lehet a viszony
– hangsúlyozta.
Például Gulyás Gergely is nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik a CDU környékén. A CDU-ban sokan látják azt, hogy mekkora áldozatot követel majd egy szociáldemokrata párttal kötendő koalíció. Tehát az a fajta konzervatív gondolkodás, akár társadalompolitikában, akár nemzetközi vonatkozásban, aminek Magyarország Európában fontos zászlóvivője. „A mostaninál csak jobb lehet a viszony” – erősítette meg.
A beszélgetés végén kitértek Donald Trump választási eredmény utáni, „furfangos” X-üzenetére is. Prőhle Gergely kiemelte, hogy az elnök nem Merznek gratulált személyesen, hanem a konzervatívoknak.
Fontos lenne belátni az óceán mindkét partján, hogy a felvilágosodás értékeit nehéz lesz úgy megmenteni, ha nem fogjuk fel, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal együtt kell működni. Ha a német politikai elitnek a választások után is az lesz a rögeszméje, hogy ellenzik a trumpi rendszert, akkor nem sok jót jósolok
– vélekedett.