A magyar kormány nem támogatja, hogy az Európai Unió az emberek újabb eurómilliárdjait fordítsa az ukrajnai háború meghosszabbítására, miközben a béke reménye minden eddiginél erősebb – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a Szijjártó Péter arról számolt be az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján, hogy a közösség ukrajnai háborúval kapcsolatos politikája az utóbbi években súlyos kudarcot vallott, látszik, hogy a szankciók inkább öngólt jelentettek, a fegyverszállítás pedig csak még több áldozathoz vezetett, a béke nem került közelebb – közölte az MTI.
„A további tragédiák megelőzésének egyetlenegy eszköze van, a béke, minél előbb. Minél később lesz béke, annál több ember hal meg, annál nagyobb lesz a pusztítás, és annál nagyobb a veszélye a háborús eszkalációnak” – mondta.
Majd úgy folytatta, hogy bízik az amerikai-orosz tárgyalások sikerében, azonban úgy tapasztalja, hogy a „háborúpárti európai liberálisok” ezt nem szeretnék, „sőt annak megakadályozására szövetkeznek”. Szerinte a „háborúpárti” politikusok a háború meghosszabbítására költik az európai emberek pénzét.
A miniszter leszögezte, hogy a magyar kormány nem támogatja a frissen előterjesztett csomagot, azaz azt, hogy az EU az emberek újabb eurómilliárdjait költse a háború meghosszabbítására, miközben ma a béke reménye minden eddiginél erősebb.
Ezért mi nem járulunk hozzá semmi ilyen típusú akcióhoz, azokra mind-mind nemmel fogunk szavazni. És nemmel szavazunk minden olyan kezdeményezésre is, amely veszélyezteti a jelenleg zajló amerikai-orosz tárgyalások sikerességét
– hangsúlyozta.
A külügyminiszter szerint egyértelmű, hogy Ukrajna nem lehet NATO tag, ugyanis nincs meg a szükséges egyhangú támogatottság ezt illetően. Március 10-ig döntést kell majd hozni az alapvetően orosz és belarusz személyeket érintő szankciók féléves meghosszabbításáról, a magyar kormány szavazatát pedig erősen befolyásolja majd az, hogy az Európai Bizottság milyen módon tartja be a korábbi ígéreteit.
Emlékeztetett, hogy a brüsszeli testület nemrég négy pontban adott garanciát arra, hogy biztonságban lesz Magyarország energiaellátása Ukrajna vonatkozásában, s ezek közül egyet már meg is szegtek. Azt sérelmezte, hogy noha vállalták, hogy az ukrajnai gáztranzit újraindításáról hazánk bevonásával fognak tárgyalni, végül az első ilyen egyeztetésre előző héten a magyar fél meghívása nélkül került sor.
Ha ez így folytatódik, akkor ennek rendkívül súlyos hatása lesz a mi szavazatunkra március 10-éig. Már ma megpróbálták áterőltetni a személyek szankciójának továbbgördítését. Ezt világosan elutasítottuk, nincs hova rohanni, március 10-e a jogi határidő, zajlanak az amerikai-orosz egyeztetések, semmi olyat nem szabad tenni, ami azok sikerét veszélyezteti
– jegyezte meg.
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján közölte, hogy a nap folyamán az ENSZ-ben szavazás lesz két békehatározatról, amelyek közül az egyiket Ukrajna és az európai uniós tagállamok nyújtották be, a másikat pedig az Egyesült Államok kezdeményezte, a dokumentum öt társszerzője pedig Magyarország, Izrael, Georgia, Észak-Macedónia és Argentína, a magyar kormány pedig csak az utóbbit fogja támogatni.
Az uniós tagállamok és Ukrajna által írt határozat elutasítását a tárcavezető azzal indokolta, hogy az Európai Unió az elmúlt három évben „kudarcot vallott”, a Donald Trump által kezdeményezett amerikai-orosz béketárgyalásoknak köszönhetően „a béke reménye sokkal élénkebben csillog”.
Végül kitért arra is, hogy többen felszólaltak az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett, ő viszont rögtön világossá tette, hogy erről szó sem lehet, ameddig Ukrajna vissza nem adja a magyar közösség összes elvett jogát. Elmondása szerint érkezett egy 48 oldalas előterjesztés ukrán részről, amelyben a krími tatárokat 30-szor, a kárpátaljai magyar közösséget azonban mindössze kettőször említik.
Illetve aláhúzta, hogy magyar nézőpontból nem úgy kellene feltenni a kérdést, hogy milyen biztonsági garanciákra van szüksége Ukrajnának, hanem úgy, hogy a magyaroknak milyen biztonsági garanciákra van szükségük.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, hétfői élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.