Vlagyimir Putyin orosz elnök együttműködési lehetőségeket ajánlott az Egyesült Államoknak, miközben bírálta az ukrán és európai vezetőket. Egy 15 milliárd dolláros közös alumíniumbányászati projektet javasolt, és hangsúlyozta Oroszország gazdag ritkaföldfémkészleteit. Putyin szerint Donald Trump kulcsszerepet játszhat az ukrajnai konfliktus rendezésében, mivel „szabad keze van”. Az orosz elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt toxikus figurának nevezte, és bár állítása szerint Moszkvának nincs kifogása az ukrán államiság ellen, az ország nem szolgálhat ellenséges hídfőállásként Oroszországgal szemben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök több területen is együttműködési lehetőséget ajánlott az Egyesült Államoknak, miközben éles kritikával illette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az európai vezetőket. Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök komoly szerepet játszhat az ukrajnai konfliktus lezárásában.
A Rosszija 1 televíziónak nyilatkozó Putyin kiemelte, hogy Oroszország „nagyságrendekkel több ritkaföldfémkészlettel rendelkezik, mint Ukrajna”, és ebben a tekintetben „a világ egyik vezető országa”. Moszkva kész együttműködni külföldi partnerekkel ezen a területen, beleértve az „új régiókban” folytatott fejlesztéseket is. Az orosz elnök konkrét javaslatot is tett egy közös alumíniumbányászati projektre a krasznojarszki régióban, ahova amerikai vállalatokat is meghívnának. A 15 milliárd dollárra becsült beruházás keretében Oroszország kétmillió tonna alumíniumot szállítana az amerikai piacra, ami Putyin szerint stabilizálhatná a világpiaci árakat.
A védelmi kiadások terén az orosz elnök jónak ítélte Trump csökkentési javaslatát, és felvetette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megállapodhatna a védelmi költségvetés 50 százalékos visszavágásában, amihez akár Kína is csatlakozhatna.
Az ukrajnai konfliktusról szólva Putyin szerint Trumpnak – ellentétben az európai vezetőkkel – „szabad keze van” a rendezésben.
Nemcsak azt mondja, amit gondol, hanem azt is teszi, amit akar. Nos, ez az egyik jelentős nagyhatalom vezetőjének kiváltsága
– fogalmazott.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak meg kell tennie az első lépést a kölcsönös bizalom növelésére.
Putyin kemény szavakkal illette Zelenszkijt, akit „a hadsereg, a társadalom és az állam felbomlásának tényezőjeként” jellemzett. Szerinte az ukrán elnök „toxikus figurává válik Ukrajna fegyveres erői számára”, mert „abszurd parancsokat ad, amelyeket nem katonai, hanem politikai megfontolások diktálnak”. Orosz felmérésekre hivatkozva azt állította, hogy Zelenszkij támogatottsága feleakkora, mint Valerij Zaluzsnyijé, az ukrán fegyveres erők volt parancsnokáé.
Az orosz elnök leszögezte, Moszkvának „semmi kifogása sincs az ukrán államiság megőrzése ellen”, de ezt a területet „nem lenne szabad ellenséges hídfőállásként használni Oroszország ellen”. Meglátása szerint Zelenszkij azzal, hogy megtiltotta magának az Oroszországgal való tárgyalást, „zsákutcába kergette magát”, mivel a békés rendezés után azonnal választásokon kellene megméretnie magát.
Az európai reakciókat „érzelminek” és „a gyakorlati értelemtől mentesnek” minősítette, ugyanakkor hangsúlyozta, Európa részvételére is szükség van a tárgyalási folyamatban. Emlékeztetett rá, hogy „Európa maga utasította el az Oroszországgal való tárgyalást”, de hozzátette, „vissza akarnak majd jönni – tessék!”
Az orosz és amerikai küldöttség ötórás tárgyalása eredményesen zárult Szaúd-Arábiában, ahol konkrét megállapodásokat kötöttek a diplomáciai kapcsolatok normalizálásáról és a nagykövetségek teljes működésének helyreállításáról. A tárgyalásokon Marco Rubio amerikai külügyminiszter, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója vett részt, miközben Ukrajna és az Európai Unió sem kapott helyet az asztalnál. A felek megegyeztek két tárgyaló csapat felállításáról: az egyik a kétoldalú kapcsolatok normalizálásán, a másik az ukrajnai háború rendezésén dolgozik, valamint előkészítik Putyin és Trump találkozóját.
A két fél meglehetősen eltérő célokkal érkezett a tárgyalásokra.
Oroszország új európai biztonsági architektúrát szeretne, amelyben Ukrajna nem lehet NATO-tag, és határozottan elutasítja bármilyen NATO-katona jelenlétét Ukrajnában.
Az amerikai fél szerint a béke mindkét oldal számára lemondással jár – Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó arra utalt, hogy Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie, cserébe biztonsági garanciákat kapna. Trump elsősorban az üzleti lehetőségeket keresi, sajtóértesülések szerint Ukrajna védelméért cserébe 500 milliárd dollár értékű „visszafizetést” vár ritkaföldfémek és infrastruktúra formájában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször kijelentette, hogy Kijev nem fogad el olyan megállapodást, amelynek tárgyalásában nem vett részt.
Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump amerikai elnök hétfőn kétórás megbeszélést folytatott a Fehér Házban, ahol az ukrajnai háború rendezése volt a főtéma. Trump bejelentette, hogy hamarosan találkozik mind Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az amerikai elnök szerint most jött el a megfelelő időpont a háború lezárására, és figyelmeztetett, hogy a folytatódó konfliktus akár a harmadik világháborúhoz is vezethet. Zelenszkij hamarosan Washingtonba látogat, hogy megállapodást írjon alá az ukrán ritkaföldfémekről, míg a békefeltételek kapcsán Trump nem zárta ki, hogy Ukrajnának területeket kell feladnia.
Macron hangsúlyozta a szilárd béke fontosságát Európa számára, emlékeztetve, hogy az EU eddig 128 milliárd dollárt fektetett be Ukrajna biztonságába. A francia elnök szerint olyan fegyverszünetre van szükség, amely biztonsági garanciákkal jár, és lehetővé teszi a tartós békéről szóló tárgyalásokat. Figyelmeztetett, hogy senkinek sem áll érdekében olyan világban élni, ahol a nemzetközileg elismert határokat következmények nélkül meg lehet sérteni. Macron azt is kiemelte, hogy Trump Putyinnal való kapcsolata meghatározó lehet az USA Kínával való viszonyára nézve is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy kész lemondani pozíciójáról, ha ez elősegíti a békét és Ukrajna NATO-tagságát. Az orosz–ukrán háború harmadik évfordulóján tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, biztonsági garanciákat szeretne országa számára a béketárgyalásokon való erős pozíció érdekében. Zelenszkij előrelépésről számolt be a Washingtonnal kötendő, ásványkincsekről szóló megállapodást említve, de kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak először biztosítania kell, hogy Putyin véget vessen a háborúnak. Az ukrán elnök kritizálta Orbán Viktort és Robert Ficót is, amiért megkérdőjelezik a NATO keleti bővítését, valamint válaszolt Donald Trump vádjára, aki „választások nélküli diktátornak” nevezte őt – bár az ukrán törvények tiltják a választások megtartását hadiállapot idején.
Az ukrajnai háborúról percről percre tudósítunk a háború kitörése óta, kövesse velünk az Index élő hírfolyamát erre a linkre kattintva.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Kremlben, Oroszországban 2025. február 23-án. Fotó: Sputnik / Mikhail Metzel / Pool / Reuters)