Keir Starmer brit miniszterelnök szerint a NATO-nak és Nagy-Britanniának Ukrajna mellett kell állnia az „agresszor Oroszországgal vívott háborújában”, erre pedig emlékezteti Donald Trumpot is, amikor csütörtökön leül vele tárgyalni az orosz–ukrán konfliktusról. Emellett kijelentette, hogy Nagy-Britannia folyamatosan növeli a védelmi kiadásait, amelyek 2027-re elérik a GDP 2,5-2,6 százalékát, de ez még csak a kezdet.
Kier Starmer brit miniszterelnök az ukrán háború harmadik évfordulójával kapcsolatban szólalt fel a parlament alsóházában a biztonságról és a védekezésről. Arról beszélt, hogy a NATO tagjaként – még ha most ez sokkal nehezebb is, mint eddig volt – ki kell állniuk Ukrajna mellett. Ez azért is érdekes, mert csütörtökön Washingtonba utazik, ahol Donald Trumppal találkozik, aki az ukránokat kihagyva tárgyalt Oroszországgal a békéről.
Arról is beszélt, hogy emlékeztetni kell a törvényhozókat az Egyesült Királyságnak a NATO-n belüli szerepére. „Fiatalemberként élénken emlékszem a berlini fal leomlására. Úgy éreztem, mintha levetnénk a történelem béklyóit, mintha egy szabadság és demokrácia által egyesített kontinenst látnánk. Ha akkor azt mondták volna nekem, hogy az én életemben újra orosz tankok gördülnek be európai városokba, nem hittem volna el” – mondta.
Mégis itt vagyunk egy olyan világban, ahol minden megváltozott, mert három évvel ezelőtt pontosan ez történt
– tette hozzá. Kifejtette, hogy ki kell állni Ukrajna mellett, mert ha nem sikerül tartós békét teremteni, akkor „a biztonságunkat fenyegető veszélyek csak növekednek”, ezért a NATO és Nagy-Britannia nemzetközi szövetségesei bízhatnak abban, hogy kormánya „a kollektív biztonságunkat helyezi előtérbe. Ezek az idők egységes Nagy-Britanniát követelnek, és minden erőforrásunkat be kell vetnünk a biztonság elérése érdekében” – mondta.
„El kell utasítanunk minden hamis választást szövetségeseink között, az Atlanti-óceán egyik vagy másik oldala között. Ez ellentétes történelmünkkel, hazánkkal és pártunkkal, mert alapvető nemzeti érdekeinkkel ellentétes. Az USA a legfontosabb kétoldalú szövetségesünk. Ez a nukleáris technológiától kezdve a NATO-n át mindenre kiterjed” – magyarázta.
Tehát ezen a héten, amikor Trump elnökkel találkozom, egyértelmű leszek. Azt akarom, hogy ez a kapcsolat egyre erősebbé váljon
– jelentette ki.
Megjegyezte, szavai jelentősen eltérnek Friedrich Merz álláspontjától, aki valószínűsíthetően hamarosan a következő német kancellár lesz, és aki a vasárnapi választások utáni első nyilatkozataiban az európai védelmi függetlenség elérésének fontosságáról beszélt.
Keir Starmer hozzátette, hogy kormánya „a hidegháború vége óta a legnagyobb tartós védelmi kiadásnövekedést tervezi”, remélve, hogy ez 2027-re eléri a GDP 2,5 százalékát (vagy 2,6 százalékát, ha a hírszerzés és a biztonsági szolgálatok új finanszírozását is beleszámítjuk). A következő parlamenti ciklus végére pedig, tehát legkésőbb 2033–2034-re szeretné túllépni a 3 százalékot.
Starmer szerint országa 2027-től évente 13,4 milliárd fonttal (csaknem 6,5 billió forint) többet költ a védelemre.
Kifejtette, az Egyesült Királyság további fenyegetésekkel is szembesül, mint például a kibertámadások, szabotázsok és merényletek. „A hírszerző szolgálataink egyre fontosabbá válnak, ezért 2027 után a nemzeti jövedelmünk 2,6 százalékát költjük működésük elismerésére” – fogalmazott. Starmer szerint a kormány 2027-re 0,5-ről 0,3 százalékra csökkenti a fejlesztési támogatásra fordított kiadásokat, hogy a nagyobb védelmi beruházásokat finanszírozni tudja.
A kormány fejlesztési támogatásra fordított kiadásainak csökkentése „nem olyan bejelentés, amelyet örömmel teszek” – mondta Starmer. Hozzátette, büszke az Egyesült Királyság eddigi eredményeire, és országa továbbra is kulcsfontosságú humanitárius szerepet játszik Szudánban, Ukrajnában és a Gázai övezetben, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a globális egészségügy és a védőoltások támogatásában.
Mint elmondta, a menedékkérőkkel kapcsolatos hátralék felszámolásával olyan hatékonysági előnyök keletkeznek, amelyek mérséklik a tengerentúli programokra fordított kiadások csökkentésének szükségességét.
Szerinte Európának „többet kell tennie”.
A NATO és a brit parlament által összeállított 2024-es adatok szerint az Egyesült Királyság GDP-arányosan a hetedik legmagasabb védelmi kiadásokkal rendelkezne a NATO-n belül. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a számok kissé elavultnak tűnnek, tekintettel a kontinensen végbemenő gyors fejlődésre és az elmúlt hónapokban hozott védelmi kiadási döntésekre.
A lengyel vezetők például az elmúlt héten arról beszéltek, hogy az ország a GDP 4,7 százalékát költi védelemre, ami a legmagasabb arány a szövetségen belül.